Simonyi Zsigmond
nyelvész
1874-ig Steiner
Született: 1853. január 1. Veszprém, Veszprém vármegye
Meghalt: 1919. november 22. Budapest
Iskola
Az MTA tagja (l.: 1879. máj. 22.; r.: 1893. máj. 12.).
Életút
A bp.-i tudományegyetemen m.-latin-görög szakos tanári okl. (1874), bölcsészdoktori okl. szerzett (1876); közben áll. ösztöndíjjal a lipcsei (1874-1875), a berlini (1875-1876), a párizsi egyetemen is tanult (1876), a m. nyelvtudomány tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1877), az MTA tagja (l.: 1879. máj. 22.; r.: 1893. máj. 12.). - A bp.-i tudományegyetemen a m. nyelvtudomány magántanára és h. tanára (1877-1885), ny. rk. (1885-1889), ny. r. tanára és a modern filológiai szminárium vezetője (1889-1919). Az MTA Nyelvtud. Biz. előadója (1892-1919).A modern m. nyelvtudomány egyik megalapítójaként a nyelvtudomány szinte minden ágában jelentőset alkotott. Különösen értékesek a m. határozókról, kötőszókról, jelzőkről írt tanulmányai, az összehasonlító mondattan megteremtője. A Vallás- és Közoktatásügyi Min. megbízásából kidolgozta az új isk. helyesírást, amely a konzervatív körök ellenállása ellenére általánosan elfogadottá vált (1903). Behatóan fogl. a m. nyelvhelyesség és nyelvművelés kérdéseivel is. Négy évtizeden át a m. nyelvészek új nemzedékeit nevelte fel. A Tanácsköztársaság alatti magatartása miatt a bp.-i tudományegyetem eljárást indított ellene, a meghurcoltatás rendkívül megviselte, és az eljárások befejezése előtt meghalt. Emlékét a Simonyi Zsigmond Országos Helyesírási Verseny őrzi.
Főbb művei
F. m.: Az ugor módalakok. Budapest,1877; Magyar nyelvtan mondattani alapon. Budapest,; Magyar nyelvtan. Budapest,1879; Antibarbarus. Budapest,1879; A jelentéstan alapvonalai. Az alakokban kifejezett jelentések. In: MTA Értekezések a Nyelv- és Széptudományok Körébõl kivonatosan: Akadémiai Értesítõ, 1880 Budapest,1881; Az analógia hatásairól fõleg a szõképzésben. Budapest,1881; A magyar kötõszók, egyúttal az összetett mondat elmélete. Budapest,; A magyar névragozás nyelvtörténeti alapon. Budapest,1887; A magyar szótõk. Budapest,1888; A nyelvújítás történetéhez. Budapest,1888; A magyar határozók. Budapest,; A magyar nyelv. Budapest,1889; A magyar nyelv. Strassburg,1907; Kombináló szóalkotás. Budapest,1890; Magyar nyelvtörténeti szótár. Budapest,; A nyelvújítás és az idegenszerűségek. Budapest,1891; Szókombinálás és szóképzés. Nyelvtudományi Közlemények, kivonatosan: Akadémiai Értesítõ h.n.,1894; Tüzetes magyar nyelvtan történeti alapon. I. Magyar hangtan és alaktan. Budapest,1896; Német és magyar szótár. Budapest,1896; Alany és állítmány. Budapest,1900; A magyar szórend. Budapest,1902; Tréfás népmesék és adomák. Budapest,1903; Az új helyesírás szövege és magyarázata bõvített szójegyzékkel. Budapest,1903; Helyes magyarság. Budapest,1903; Elvonás. Elemzõ szóalkotás. Budapest,1904; Magyar nyelvészet. Budapest,1905; Az ikes ragozás története. Budapest,1906; Középiskolai műszótár. Budapest,1906; Igenévi szerkezetek. Budapest,1907;A jelzõk mondattana. Budapest,1913; Jelentéstani szempontok. Budapest,1916; Jó magyarság. Budapest,1928.
Irodalom
Irod.: S. Zs.-emlékszám. Magyar Nyelvõr 1919; Gombocz Zoltán:S. Zs. Magyar Nyelv 1919; Rubinyi Mózes:S. Zs. helye a magyar nyelvtudomány történetében. Budapest,1949; Bárczi Géza:A százéves S. Zs. Magyar Nyelvõr 1953; S. Zs.-emlékszám. MTA I. OsztályaKözleményei 1954; S. Zs.-emlékszám. Magyar Nyelvõr 1969; Tompa József:S. Zs. Budapest,1975; Tompa József:S. Zs. pozitivizmusa. Magyar Nyelv 1982; Molnár Jánosné:Minden nemzet féltett kincse a nyelv. S. Zs. és szülõvárosa. Új Horizont 1993; Gréttsy László:A nyelvművelés halhatatlanjainak városa: Veszprém. Magyar Nyelvõr 1994; S. Zs. Életrajz és bibl. Vár Ucca Tizenhét 1999; Gecsõ Tamás:Az új Simonyi-összeállítás ürügyén. Modern Nyelvoktatás h.n.,2000;
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
