Orsós Ferenc
törvényszéki orvos, patológus
Spindl
Született: 1879. augusztus 22. Temesvár, Temes vármegye
Meghalt: 1962. július 25. Mainz, NSZK
Iskola
Az MTA tagja (l.: 1928. máj. 18.; r.: 1940. ápr. 26.; kizárták: 1945. júl. 20.).
Életút
A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1903), a kórboncta és kórszövettani diagnosztika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1913), az MTA tagja (l.: 1928. máj. 18.; r.: 1940. ápr. 26.; kizárták: 1945. júl. 20.). - A bp.-i tudományegyetemen I. sz. Kórbonctani és Kórszövettani Int. tanársegéde (1903-1906), magántanára (1913-1918); közben a Pécsi Városi Kórház kórboncnok főorvosa (1906-1913), ill. az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített, orosz hadifogságban volt, ahol a krasznojarszki hadikórház vezetőjeként szolgált (1914-1918). Hazatérése után a debreceni Tisza István Tudományegyetemen a kórbonctan és a törvényszéki orvostan ny. r. tanára (1918-1935); közben az Orvostud. Kar dékánja (1919-1921, 1933-1935) és az egyetem rektora (1923-1925). A Pázmány Péter Tudományegyetemen a törvényszéki orvostan ny. r. tanára és a Törvényszéki Orvostani Int. ig.-ja (1935-1944); közben az Orvostud. Kar dékánja (1939-1941). A Bonni Egyetem vendégprofesszora (1939). A nyilas kormány által Hallébe telepített bp.-i egyetem kormánybiztosa (1944-1945). A II. vh. után a Mainzi Képzőművészeti Akad.-n a művészeti anatómia ny. r. tanára (1946-1955). - A Felsőház tagja (1941-1945).A kórbonctan és a törvényszéki orvostan világhírű m. professzora. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a sérülések keletkezési mechanizmusa, a tüdő és a lép szöveti szerkezete és azok kóros elváltozásai, a gerincoszlop patológiája, a nyakszirtcsont fejlődésének kutatása terén. Rokonszenvezett a szélsőjobboldali és a náci eszmékkel. ő volt a „fajbiológiai és fajvédelmi” szakértője a zsidóellenes mo.-i tv.-eknek, ill. ő indokolta meg azokat a tv.-ek felsőházi tárgyalásán. 1943. ápr. 28-30-án tagja volt a katyni tömegsírok feltárásánál a német kormány által felkért nemzetk. orvosszakértői biz.-nak, amely megállapította, hogy a tömeggyilkosságokat a szovjet belügyi szervek követték el. A II. vh. után szélsőséges nézetei és katyni szakértői tevékenysége miatt háborús bűnösnek nyilvánították (1945. máj.).
Főbb művei
F. m.: A tüdõcsúcsok általános mechanikai dispositiójáról. Budapesti Orvosi Ujság h.n.,1912; A sarjadzó és penészgombák okozta megbetegedések casuistikájához. Gyógyászat 1914; A lépsubcorticalis rétege. Orvosi Hetilap h.n.,1928; Az érsarjdaganat. In: Tisza István Tudományos Társaság II. Osztályának Munkálatai 1931; A tüdõ vázrendszerének élettani és kórtani jelentõsége. In: Magyar Belorvosok Egyesülete Évkönyve 1933; A csökmõi arsenmérgezés orvosszakértõi tanulságai. Debrecen,1935; Európa biológiai veszélyeztetettségének leküzdése. Budapest,1938; Agonie. - Agonale Verletzungen. - Leichenerzstückelung. - Viale Reaktion. In: Handwörterbuch der gerechtlichen Medizin Berlin,1939; Der nachweis von Luftspuren in der fetalen Lunge. In: DeutscheZeitschritf für gerichtliche Medizin 1939; A magyarság jövõ feladatai. Budapest,1940; A házassági törvény fajvédelmi kiegészítése a Felsõház elõtt. Budapest,1941; Vezérfonal a kórbonctani, rendõri és törvényszéki boncoláshoz. Budapest,1941; AA halottkémlés. Budapest,1941.
Irodalom
Irod.: Petényi Géza:O. F. dr. „szakértõi” és „tudományos” munkásságáról. Orvosok Lapja 1945; Kapronczay Károly:A katyini tömegsírok orvosszakértõi vizsgálata. Orvosi Hetilap 1990; Erkölcsi halálokok. Az Orsós-ügy az Akadémián. Heti Világgazdaság 1994;
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013