Bosnyák Zoltán
pedagógus, újságíró
Bereghy Zoltán
Született: 1905. január 2. Budapest
Meghalt: 1952. október 4. Budapest
Család
Sz: Bosnyák Pál szűcssegéd, Bures Anna.
Iskola
A Pázmány Péter Tudományegyetem tanárképző iskolájában végzett (1927).
Életút
Tanulmányai befejezése után a tápiószelei népiskola tanára (1927–1928), majd a főváros szolgálatába lépett (1931-től). A budapesti XI. kerületi Váli utcai polgári fiúiskolában a földrajz és természetrajz r. tanára (1940–1944), az ún. Magyar Zsidókutató Intézet igazgatója (1944). A Keresztény Ellenzéki Párt tagja.
Antiszemita, a II. vh.-ban való végső kitartásra buzdító cikkei szélsőjobboldali lapokban jelentek meg. Írásai Méhelÿ Lajos ún. fajbiológiai kutatásai alapján álltak, s a zsidók vélt túlhatalma ellen uszítottak, sürgetve a zsidókérdés végleges „törvényes” megoldását. A világháború végén, a Cseh-Morva Protektorátusba (1944 vége), majd felesége rokonaihoz, Erdélybe menekült (1945). Romániában álnéven bujkált, távollétében a Népbíróság halálra ítélte (1946). Bereghy Zoltán álnéven a Spanyol Rádió számára riportokat készített a romániai kollektivizálásról (1949–1950). Levelezését a Securitate felfedezte, letartóztatták (1950. márc. 9.), majd tiltott határátlépés, ill. államellenes izgatás vádjával letartóztatták, és tíz év börtönre ítélték (1950. dec. 28.; kiadták Magyarországnak: 1951. szept. 1.). Budapesti raboskodása alatt igyekezett megegyezni az új hatalommal: javaslatot tett egy Antifasiszta Intézet, ill. az Államvédelmi Hatóság Tudományos Intézete megalakítására. Később, Rákosi Mátyás utasítására – annak fejében, hogy nem végzik ki – tanulmányt készített a börtönben a magyarországi zsidókérdés megoldásáról. Munkája elkészülte után halálos ítéletét első-, másod- és harmadfokon is jóváhagyták (ez utóbbit 1952. szept. 28-án), a Budapesti Gyűjtőfogságban végezték ki (1952. okt. 4-én).
A Kádár-rendszerben először Kutrucz Gizella kezdett el nyomozni Bosnyák Zoltán után. Kutatásaival azonban elsősorban az 1950-es évek hatalmi gyakorlatát leplezte le. Vizsgálódásairól Ember Judit készített egy igen nagy vihart kavart dokumentumfilmet (Hagyd beszélni Kutruczot!, 1985-ben). A filmből valószínűvé vált, hogy Bosnyák Zoltán írásait, elsősorban visszaemlékezéseit egy zsidók elleni monstre, anticionista perben kívánták felhasználni.
Emlékezet
A Cél c. folyóirat munkatársa (1930–1940), szerkesztője (1940–1944), egyúttal a Harc, az Egyedül vagyunk és a Függetlenség c. szélsőjobboldali lapok szerkesztője (1942–1944).
Főbb művei
F. m.: Fővárosunk elzsidósodása. Az előszót Méhelÿ Lajos írta. (1–2. kiad. Bp., 1935)
Két világ harca. A berni protokoll-per és a zsidókérdés tanulságai. (Bp., 1935)
Sem antiszemitizmus, sem zsidógyűlölet, hanem nemzeti önvédelem. Válasz Korein Dezső „Mi az oka a zsidógyűlöletnek” c. röpiratára. (Bp., 1936)
Magyarország elzsidósodása. (Bp., 1937)
A zsidókérdés törvényes rendezése az egyenjogúsítás 70. évfordulójára. (Mezőberény, 1937)
Harc a zsidó sajtó ellen. Sajtópolitikai tanulmány. (Bp., 1938)
Erdély 1938-ban. (Bp., 1938)
A zsidókérdés újabb alakulása Magyarországon. (Bp., 1938)
Az idegen vér. A zsidókérdés fajpolitikai megvilágításban. (1–2. kiad. Bp., 1938)
Prohászka és a zsidókérdés. (Bp., 1938)
A zsidó kérdés. I–II. köt. (Bp., 1940; hasonmás kiad. 2000)
A harmadik zsidótörvény és a házasság. (Egyedül vagyunk [folyóirat], 1940)
Istóczy Győző élete és küzdelmei. (Bp., 1940; hasonmás kiad. Sydney, 1989)
Szembe Júdeával! (Bp., 1941; 2. lényegesen bőv. kiad. 1943; 3. jav. kiad. 2002)
Ford, Henry: A nemzetközi zsidó. Ford. Kiss P. Zoltán. A bevezetőt írta. (1–2. kiad. Bp., 1943)
A magyar fajvédelem úttörői. (Bp., 1943; hasonmás kiad. 2000)
Magyarország elzsidósodása. – Fővárosunk elzsidósodása. Hasonmás kiad. (Bp., 2000)
Harc a zsidó veszély ellen! Az antijudaizmus kézikönyve. (Bp., 1944; hasonmás kiad. 2003)
Prohászka Ottokár: Az én antiszemitizmusom. P. O. összegyűjtött zsidó tárgyú írásai és beszédei. A bevezető tanulmányt írta B. Z. Szerk. ifj. Tompó László. (Bp., 2003)
ford.: Fehst, Hermann: Bolsevizmus és zsidóság. Ford., az előszót írta. (Bp., 1936; hasonmás kiad. 2000).
Irodalom
Irod.: Kutrucz Gizella: Válogatott közügyeim. (Terep. Bp., 1990)
Murányi Gábor: B. Z. sokadik élete. Mindegy, csak harc legyen! (Heti VG, 2000. 23.)
Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. (Bp., 2001)
Ungváry Krisztián: A titkos kapcsolat. Az ÁVH szolgálatában B. Z. (Szombat, 2002)
Holtzer Lóránt: B. Z. élete és titokzatos halála. (Beszélő, 2003)
film: Ember Judit: Hagyd beszélni Kutruczot! (dokumentumfilm, 1985)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
