Ballenegger Róbert
agrogeológus, talajkutató
Született: 1882. november 11. Temesvár
Meghalt: 1969. november 13. Budapest
Család
Sz: Ballenegger Henrik, Tromberg Ida.
Iskola
A bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1904), a József Műegyetemen az agrogeológia tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1919), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (életművéért, 1959).
Életút
A bp.-i Ampelológiai Int. segédvegyésze (1904–1908), kísérletügyi asszisztense (1909–1910); közben a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főisk. Földtani Tanszék tanársegéde (1908–1909). A M. Áll. Földtani Int. Agrogeológiai Oszt. geológusa (1910–1922), egyúttal Földměvelésügyi Kísérletügyi Int. keretein belül felállított Orsz. Talajtani Int. megszervezője, igh.-e, ill. a Tanácsközt. idején a Földměvelésügyi Népbiztosság Kísérletügyi Főoszt. szakelőadója (1919). A Marx–Engels Munkásegyetemen a talajtan c. tárgy előadója (1919). A József Nádor Měsz. és Gazdaságtud. Egyetem magántanára (1919–1931); a talajtan ny. rk. tanára (1931– 1944) és a Kertészeti Tanint.-ben az életvegytan r. tanára (1922–1940). A M. Agrártud. Egyetem, ill. a gödöllői Agrártud. Egytem Talajtani Tanszék ny. r. tanára és a tanszék vezetője (1946–1949), az MTA Talajtani és Trágyázástani, ill. Talajtani és Agrokémiai Kut. Int. alapító tud. főmunkatársa (1949–1962). Az ELTE TTK-n az agrogeológia előadó tanára (1949–1963). A michigani áll. mg.-i főisk. vendégtanára (1926).
A magyarországi talajtani és talajföldrajzi kutatások elindítója. Az I. bp.-i Nemzetközi Geológiai Konferencia résztvevője és megszervezője (1909): a konferencia határozata értelmében meginduló országos talajtani térképezés kezdeményezője; felvételei Magyaroszág ún. klimazonális talajtérképének alapját képezték. Nemzetközileg is kiemelkedőek talajvizsgálati és talajjavító módszerei. Jelentős eredményeket ért el a talajjavító módszerek és az ezzel összefüggő gyümölcsös-telepítések optimális talajviszonyainak kidolgozása terén. Feldolgozta a magyarországi talajtani kutatások történetét.
Elismertség
Az MTA Talajtani és Trágyázástani Főbizottság elnöke (1957-től). A Magyar Természettudományi Társulat Mezőgazdasági Szakosztályának alelnöke (1930–1939), elnöke (1939–1940). A Magyarhoni Földtani Társulat t. tagja (1963-tól). A Nemzetközi Talajtani Társaság alelnöke (1938–1950).
Elismerés
A Kertészeti Egyetem tb. doktora. Szabó József-emlékérem (Magyarhoni Földtani Társulat, 1918), a franciaországi Association Internationale de la Science du Sol emlékérme (1956), Kossuth-díj (1957). Munka Érdemrend (1963).
Főbb művei
F. m.: A talajok osztályozásáról. (Bp., 1913)
Mutató az Állami Földtani Intézet Évi Jelentése évfolyamaihoz. Összeáll. (Bp., 1916)
A talajtan a gyógynövény-termelés szolgálatában. (Bp., 1921)
A termőföld. (Bp., 1921; új kiad. 1940)
Bevezetés a növények életvegytanába. (Bp., 1922; 2. kiad. Pécs, 1934)
Foszforműtrágyázás. (Herba, 1923)
Talajmívelés és talajjavítás. (Bp., 1924)
A műtrágyázás talajtani vonatkozásai. (Mezőgazdasági Közlöny, 1928)
A szikes talaj és megjavítása. (Bp., 1931)
A rög fizikája. (Bp., 1933)
A termőföld hibái. (Bp., 1933)
Termőföldünk. (Bp., 1938)
A gyökér fejlődése és a talajviszonyok. (Bp., 1941)
Talajvizsgálati módszerkönyv. Szerk. Mados Lászlóval. (Bp., 1944; új kiad. 1953)
Talajtani és trágyázástani kiegészítő jegyzet. (Bp., 1948)
Korszerű nézetek a foszfor szerepéről a talajban és a növények foszforral való ellátása terén. (Agrokémia és Talajtan, 1956)
Talaj- és trágyavizsgálati módszerek. Szerk. Di Gléria Jánossal. (Bp.,1962)
A magyar talajtani kutatás története 1944-ig. Finály Istvánnal. (Bp., 1963)
ford.: Grew, E. S.: A modern geológia. (Bp., 1914).
Irodalom
Irod.: Di Gléria János: B. R. 75 éves. (Agrokémia és Talajtan, 1957)
Máté Ferenc: B. R. 85 éves. (Agrokémia és Talajtan, 1967)
B. R. (Agrokémia és Talajtan, 1969)
Stefanovits Pál: B. R. emlékezete. (Földtani Közlöny, 1970).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
