Fabritius Károly
történetíró, evangélikus lelkész
Fabriczius
Született: 1826. október 28. Segesvár, Segesvárszék
Meghalt: 1881. február 2. Budapest
Család
Sz: Fabritius Károly könyvkötő mester, Schuller Karolina. F: 1852-től Róth Friderika. Tíz gyermekük született.
Iskola
Középiskoláit szülővárosában végezte, majd a lipcsei egyetemen teológiát tanult (1847–1849). Az MTA tagja (l.: 1872. máj. 24.).
Életút
Tanulmányai befejezése után a bécsi udvari könyvtárban kutatott (1849–1850), rövid ideig gr. Nádasdy Ferenc mostohafiának társalkodója, egyúttal a pozsonyi Pressburger Deutsche Zeitung munkatársa (1850), majd a nagyszebeni Siebenbürger Bote szerkesztője (1850. aug.–szept.). A segesvári gimnázium r. tanára (1850–1855), a segesvári evangélikus gyülekezet másod- segédlelkésze (1855–1865), első segédlelkésze (1865–1868). A szászapoldi (= Trappold) gyülekezet lelkipásztora (1868–1879).
Deák-párti, majd szabadelvű programmal országgyűlési képviselő (1866 és 1872–1878).
A 19. sz. egyik legjelentősebb szász történetírójaként elsősorban középkori és kora újkori erdélyi egyház-, művelődés- és politikatörténettel foglalkozott. Tudományos dolgozatainak jelentős részét németül írta. Célul tűzte ki az erdélyi szászság kulturális emlékeinek feltárását, ehhez, úgy vélte elsősorban a korabeli források felkutatása és kritikai közzététele szükséges. Az általa megismert forrásokat honismereti közlönyökben, okmánytárakban tette közkincsé: így – többek között – ismertette Lázár deák két térképét, helységnévtárat szerkesztett (ez utóbbi a szász-német dialektus rögzítését tette lehetővé). Összegyűjtötte a szülőföldjére vonatkozó kútfőket, összeállította a segesvári krónikaírók jegyzékét. Feldolgozta a Kraus-krónikát, amely az 1608 és 1665 közötti erdélyi események jelentős forrása, foglalkozott továbbá a jezsuiták erdélyi jelenlétével. Tervezte egy Erdély történetét ismertető repertórium összeállítását, feltárta a szász hivatalnoki és papi réteg 17–18. századi visszaéléseit. Forráskiadásai miatt állandó támadások érték a szász konzisztórium részéről, amelynek következtében végül is lemondott papi hivataláról (1879. nov.). A segesvári családokat feldolgozó német nyelvű genealógiai monográfiája, továbbá a szintén németül megírt hatalmas szász életrajzi lexikona (Sächsiche Biographien) kéziratban maradt.
Emlékezet
A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában kutatott, amikor elesett és súlyos balesetet szenvedett (1880. dec.). A bp.-i Üllői úti klinikán gyógykezelték, betegágyánál Ferenc József is meglátogatta. Nem sokkal később azonban állapota rosszabbra fordult, egy korábbi betegsége kiújult, s váratlanul elhunyt. Szülővárosában temették el (1881. febr. 5-én).
Főbb művei
F. m.: Der Prozess des Schässburger Bürgermeisters Johann Schuller von Rosenthal. (Wien, 1852)
Namen und Verwendung des Jesuiten, welche von 1730–1773 in den siebenbürgischen Ordenshäusern wirkten. (Archiv des Vereins für siebenbürgische Landeskunde, 1863)
Die Schässburger Chronisten des siebzehnten Jahrhunderts. (Siebenbürgische Chronik des Schässburger Stadtschreibers Georg Karaus. Wien, 1865)
Pemfflinger Márk szász gróf élete, különös tekintettel a reformatio elterjedésére az erdélyi szászok között. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1875. febr. 1.; megjelent: Értekezések a történelmi tudományok köréből. 4. köt. 6. Bp., 1875; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1875)
Urkundenbuch zur Geschichte des Kisder Kapitels vor der Reformation und der auf dem Gebiete des selben ehedem befindlichen Orden. (Siebenbürgen, 1875)
Vázlatok a rozsnyai régi városi könyvből. Adalék Rozsnyó városa beltörténetéhez, kevéssel a mohácsi vész előtt s után. 1–2. (Századok, 1877)
Erdélynek Honter János által készített térképe, 1532-ből. (Bp., 1878; új kiad. Ódon Erdély. I. köt. Szerk. Sas Péter. Bp., 1986)
Brutus János Mihály életéhez. (Történelmi Tár, 1879)
Oklevelek a magyarországi reformatio korából. 1–3. (Történelmi Tár, 1881).
Irodalom
Irod.: F. K. (Századok, 1881)
Kozma Ferenc: Emlékbeszéd F. K. l. tag fölött. (Emlékbeszédek. Bp., 1883).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
