Fejér Lipót
matematikus
1900-ig Weisz Leopold
Született: 1880. február 9. Pécs
Meghalt: 1959. október 15. Budapest
Család
Zsidó családból származott anyai dédapja Nachód Sámuel orvos, anyai nagyapja Goldberger József, az első magyar–héber társalgási nyelvkönyv szerzője. Sz: Weisz Samu, Goldberger Viktória.
Iskola
Elemi és középiskoláit Pécsett végezte, a pécsi főreáliskolában éretts. (1897). A József Műegyetem Gépészmérnöki Osztályán (1897), a bp.-i tudományegyetem matematika–fizika szakán (1897–1899), a berlini tudományegyetemen tanult (1899–1900), a bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1902), tanulmányait a göttingeni és a párizsi egyetemen egészítette ki (1902– 1903). A mennyiségtani analízis és analitikai mechanika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1905). Az MTA tagja (l.: 1908. ápr. 30.; r.: 1930. máj. 8.; t.: 1946. júl. 24.; ig.: 1946. dec. 19.–1949,. okt. 31.; r.: 1949. okt. 31.).
Életút
Az ógyallai csillagvizsgáló hullócsillag-megfigyelője (1902). A bp.-i tudományegyetem (1903–1905), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Matematikai Intézete tanársegéde (1905–1906), adjunktusa és magántanára (1906–1911), a matematika ny. rk. tanára (1911). A bp.-i tudományegyetemen, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetemen a matematika ny. r. tanára (1911–1949), az ELTE TTK, ill. Matematikai–Fizikai–Kémiai Kar ny. r. tanára (1949–1952), egy. tanára (1952–1959) és a Matematikai Tanszék vezetője (1949–1959).
Riesz Frigyes mellett a 20. sz.-i magyarországi matematika iskolateremtő egyénisége, munkássága a matematika több területét is alapvetően meghatározta. A Fourier-sorok elméletével, interpoláció- és függvényelmélettel foglalkozott, legjelentősebb felfedezése a róla elnevezett tétel, amely a Fourier-féle sorok összeegyezhetőségére vonatkozott, ezzel lerakta a trigonometrikus sorok modern elméletének alapjait (Fejér-tétel). Az interpoláció-elméletben általánosította az ún. Legendre-féle polinomokat és bevezette a lépcsőparabola fogalmát. Jelentősek a komplex interpolációval kapcsolatos kutatásai és a konstruktív függvényelmélet terén elért eredményei is. Kidolgozta a konform leképezések alaptételének legrövidebb bizonyítását (Riesz Frigyessel). Nagy hatású, iskolateremtő egyéniség volt. Tanítványai, a Fejér-iskola közé tartozott – többek között – Egerváry Jenő, Erdős Pál, Kalmár László, Pólya György, Turán Pál akadémikusok.
Emlékezet
Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Pécsi szülőházát (Anna utca 16.) emléktábla jelöli. A Szegedi Tudományegyetemen róla nevezték el a Fejér Lipót Termet, Budapesten, Kelenföldön (XI. kerület) utcát neveztek el róla (1971-től). Emlékét őrzi továbbá a Fejér Lipót Matematikai Verseny.
Elismertség
A Mathematikai és Physikai Társulat matematikai titkára (1913–1933), a Társulat alelnöke (1933–1944). A Bolyai János Matematikai Társulat t. elnöke (1947–1959). A Göttingeni Királyi Tudományos Társaság külföldi l. tagja (1917), a Calcutta Mathematical Society t. tagja (1928), a Bajor Tudományos Akadémia l. (1954), a Lengyel Tudományos Akadémia külső tagja (1957). A Circolo Matematico di Palermo igazgatósági tagja és folyóirata szerkesztőbizottságának tagja (1909–1935).
Elismerés
Az ELTE tb. doktora (1950), a Brown University tb. doktora (Providence, USA, 1933). A Magyar Népköztársaság Érdemrendje (1950), Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1953). Az MTA Nagyjutalma (1917), Corvin-koszorú (1930), Kossuth-díj (a Fourier-sorok elméletéről szóló munkásságáért, 1948).
Szerkesztés
A Mathematikai és Physikai Lapok matematikai részének szerkesztője (1914–1933), a Mathematische Zeitschrift szerkesztőbizottságának tagja (1918-tól).
Főbb művei
F. m.: Sur les fonctions bornées et intégrables. (Comptes Rendus des l’Academie des Sciences, 1900)
Néhány tétel a hatványsorról. (Mathematikai és Physikai Lapok, 1900)
Vizsgálatok a Fourier-féle sorok köréből. 1–2. Egy. doktori értek. is. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1902)
Az Ostwald-féle mechanikai elvről. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1905)
Sur la série de Fourier. (Comptes Rendus, 1906)
Stabilitási és labilitási vizsgálatok a tömegpontrendszer mechanikájában. Az 1905. jún. 23-án tartott magántanári próbaelőadás szövege. (Mathematikai és Physikai Lapok, 1906; németül: Über Stabilität und Labilität eines materiellen Punktes im widerstrebenden Mittel. Journal für die reine und angewandte Mathematik, 1906)
A Fourier-féle sorról. 1–2. – Tömegpont egyensúlya ellenálló közegben. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1906)
A Laplace-féle sorokról. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1908)
Az algebrai egyenlet legkisebb abszolút értékű gyökéről. (Mathematikai és Physikai Lapok, 1908; németül: Mathematische Annalen, 1908)
Asymptotikus értékek meghatározásáról. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1908. nov. 16.; megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1909)
A folytonos függvények Fourier-féle sorának singularitásairól. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1910)
Lebesgue-féle állandók és divergens Fourier-sorok. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1910; németül: Journal für die reine und angewandte Mathematik, 1910)
A függvény szakadásának meghatározása Fourier-féle sorából. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1913; németül: Journal für die reine und angewandte Mathematik, 1913)
Bizonyos, a Fourier- és Laplace-féle sorokkal értelmezett középgörbékről és középfelületekről. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1914; németül: Rendiconti del Circolo Matematico di Palermo, 1914)
Über trigonometrische Polynome. (Journal für die reine und angewandte Mathematik, 1915)
Interpolatióról. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1916; németül: Nachrichten von der Königlichen Gesellschaft der Wissenschaften zu Göttingen, 1916)
Fourirerreihe und Potenzreihe. (Monatshefte für Mathematik und Physik, 1917)
Interpolation und konforme Abbildung. (Nachrichten von der Königlichen Gesellschaft der Wissenschaften zu Göttingen, 1918)
Über einige funktionentheoretische Ungleichungen. Riesz Frigyessel. (Mathematische Zeitschrift, 1921)
Über die Lage der Nullstellen von Polynomen. (Mathematische Annalen, 1922)
Über gewisse Minimumprobleme der Funktionentheorie. (Mathematische Annalen, 1926)
Über die Koeffizientensumme einer beschränken und schlichten Potenzreihe. (Acta Mathematica Journal, 1926)
Über Weierstrassche Approximation, besonders durch Hermitesche Interpolation. (Mathematische Annalen, 1930)
A konjugált pontok felhasználása a Lagrange-féle interpolációnál. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1931. ápr. 20.; megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1932)
Lagrangesche Interpolation und die zugehörigen konjugierten Punkte. (Mathematische Annalen, 1932)
Neue Eigenschaften der Mittelwerte bei den Fourierreihen. (The Journal of the London Mathematical Society, 1933)
A harmonikus analízis, az interpoláció és a mechanikus quadratura elméletében fellépő végtelen sorozatokról. (Matematikai és Fizikai Lapok, 1933; németül: Zeitschrift für angewandte Mathematik und Mechanik, 1933)
A Fourier-féle sor és a hatványsor számtani közepeinek néhány új tulajdonságáról. (Matematikai és Fizikai Lapok, 1934)
On the Characterisation of Some Remarkable Systems of Points of Interpolation by Means of Conjugate Points. (The American Mathematical Monthly, 1934)
On a Theorem of Paley. (Bulletin of the American Mathematical Society, 1934)
Bestimmung von Grenzen für die Nullstellen des Legendreschen Polynoms aus der Stieltjesschen Integraldrastellung desselben. (Monatshefte für Mathematik und Physik, 1936)
Hatványsorok többszörösen monoton együttható-sorozattal. – A hatványsorról és a vele kapcsolatos Legendre-féle többtagúakról. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1936)
Zur Summabilitätstheorie der Fourierschen und Laplaceschen reihe. (Proceedings of the Cambridge Philosophical Society, 1938)
Approximáció interpoláció útján. (Comptes Rendus du Premier Congress des Mathematic Hongrois. Bp., 1952)
Verschieden Bemerkungen elementarer Natur über die Grundpolynome, die bei den parablischen Interpolationen auftreten. (Acta Mathematica, 1955)
Néhány elemi természetű észrevétel a parabolikus interpolációnál fellépő alappolinomokra vonatkozóan. (Matematikai Lapok, 1955)
F. L. összegyűjtött művei. – Leopold Fejér Gesammelte Arbeiten. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta Turán Pál. I–II. köt. (Bp., 1970).
Irodalom
Irod.: Turán Pál: F. L. matematikai munkássága. (Matematikai Lapok, 1950)
Turán Pál: F. L. (Magyar Tudomány, 1959)
Szász Pál: F. L. (MTA Matematikai és Fizikai Tudományok Osztálya Közleményei, 1960)
Szegő Gábor: Emlékezés F. L.-ra. (Matematikai Lapok, 1960)
Scheiber Sándor: Ady Endre és F. L. (Irodalomtörténet, 1960)
Turán Pál: F. L. (Matematikai Lapok, 1966)
Bálint Lajos: Tudós házikabátban – F. L. (Magyar Izraeliták Országos Központja Évkönyve, 1973/74)
Tandori Károly: F. L. élete és munkássága. (Matematikai Lapok, 1977–1981)
Császár Ákos: Száz éve született F. L. és Riesz Frigyes. (Természet Világa, 1980)
Szénássy Barna: F. L. és Geöcze Zoárd. (Matematikai Lapok, 1991)
Hersho, R.–Steiner, J.: Közelkép a magyar matematikáról. (Iskolakultúra, 1991)
Szénássy Barna: F. L. és Szegő Gábor levelezése. (Természet Világa, 1995)
Szénássy Barna: Neumann János életének „első félideje”. Levelek F. L. hagyatékából. – Szénássy Barnáné: „A legmelegebb jókívánságokkal.” Levelek F. L. hagyatékából. (Természet Világa, 2003)
Vekerdi László: F. L. helye a matematikában és a honi matematikai életben. – Filep László: F. L. és tanítványai. (Természet Világa, 2006)
Garay Barnabás–Hatvani László–Kolumbán József: F. L. száz éve habilitált Kolozsváron stabilitáselméletből. (Alkalmazott matematikai lapok, 2006)
Oláh-Gál Róbert: Villanások F. L. életéből. (Műszaki Szemle, 2008)
Kántor Sándorné Varga Tünde: Adalékok a Középiskolai Matematikai Lapok első évfolyamaihoz. F. L. levele Visnya Aladárhoz. (Polygon, 2010).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
