Ipolyi Arnold
történész, művészettörténész, római katolikus püspök
1845-ig Stummer
Született: 1823. október 18. Ipolykeszi, Hont vármegye
Meghalt: 1886. december 2. Nagyvárad, Bihar vármegye
Család
Sz: Stummer Ferenc, liptószmrecsányi Szmrecsányi Arzenia. Bécsben, Ipolyi Gáspár esztergomi kanonok tiszteletére vette fel az Ipolyi nevet.
Iskola
A korponai és a selmecbányai gimnáziumban tanult, majd a pozsonyi előkészítő papnevelő intézetben (1836–1838) és a nagyszombati papnevelő intézetben teológiát (1838–1840), a Pázmáneum növendékeként a bécsi egyetemen teológiát, történelmet és régészetet hallgatott (1840–1844). Az esztergomi szeminárium hallgatója (1844–1847), pappá szentelték (1847. aug. 4.), a bécsi egyetemen hittudori okl. szerzett (1865). Az MTA tagja (l.: 1858. dec. 15.; r.: 1861. dec. 20.; ig.: 1874. máj. 28.).
Életút
Komáromszentpéteren segédlelkész (1847–1848), Pozsonyban hitszónok (1848–1849), majd gr. Pálffy Lipót udvari káplánja és gyermekeinek nevelője (1849). Zohoron (Pozsony vm., 1849–1859), Törökszentmiklóson plébános (1859–1863). A pesti központi papnevelő intézet rektora (1869–1870), a pesti egyetem Hittudományi Karának igazgatója (1870–1872). Egri kanonok (1863–1867), borsmonostori apát (1867–1871), besztercebányai (1871–1876; kinevezték: 1871. szept. 23.; megerősítették: 1871. dec. 22.; felszentelték: 1872. ápr. 14.; elfoglalta székét: 1872. máj. 2.), nagyváradi püspök (1886; kinevezték: 1886. febr. 18.; megerősítették: 1886. júl. 7.; székét elfoglalta: 1886.júl. 12.). Valóságos belső titkos tanácsos (1880-tól).
Az MTA II. Osztálya elnöke (1881. máj. 17.–1886. dec. 2.). A Magyar Történelmi Társulat alapító másodalelnöke (1867–1877), első alelnöke (1877–1878), elnöke (1878–1886). A Szent László és a Szent István Társulat alelnöke (1869–1886).
Tudományos pályafutásának kezdetén a Kisfaludy Társaság pályázatának hatására kezdte el gyűjteni a magyar mitológia emlékeit (1846). Munkája a Magyar mythologia (1854), amellyel a régi magyar hitvilág rekonstruálását kísérelte meg, a tudományterület ma is megkerülhetetlen alapműve. Csengery Antal kemény bírálatának hatására felhagyott a mitológia kutatásával, s elsősorban történelemmel, régészettel és művészettel foglalkozott. ő tekinthető a magyar műemlékvédelem megteremtőjének, miután a bécsi székhelyű Central Commission zur Erforschung und Erhaltung der Baudenkmale Ipolyit bízta meg a pozsonyi helyhatósági kerület műemlékeinek összeírásával. Magyarország műemlékeit feldolgozó kutatómunkájának első eredménye a Csallóköz műemlékeinek topografikus feldolgozása; átfogó, művészettörténeti szemlélettel nemcsak az épületeket írta le, hanem az azokon látható összes képző- és iparművészeti tartozékot is. Később célul tűzte ki az önálló magyar műemlékvédelmi intézményrendszer kialakítását, s az ország összes jeles emlékeinek lajstromba vételét. Kezdeményezésére alakult meg a Műemlékek Ideiglenes Bizottsága (1872-ben), amelyből létrejött a Műemlékek Országos Bizottsága (1882-ben). Kubinyi Ferenccel és Henszlmann Imrével tett törökországi útja során sokat fáradozott a szultáni tulajdonban lévő korvinák hazajuttatása érdekében (1862-ben; a kódexek végül az MTA Könyvtárába kerültek). Rómer Flórissal együtt megalapította a Magyar Történelmi Társulatot és megindította folyóiratát (a Századokat, 1867-ben). A 19. sz. egyik legjelentősebb magyar műgyűjtője volt. Tervszerű, tudós gyűjtő volt, aki a gyűjtést a műemlékvédelem kiegészítő tevékenységének tekintette. Bőkezű adományozóként nagyobb összegekkel támogatta az egyházi intézményeket. Besztercebányán restauráltatta a fennhatósága alá tarozó műemlékeket (pl. a besztercebányai Szent Borbála-kápolnát, a körmöcbányai és a korponai templomot). Magángyűjteményéből 60 képet az Országos Képcsarnoknak adományozott (1872- ben), régészeti gyűjteményét a Magyar Nemzeti Múzeumnak (MNM) ajándékozta (1886-ban). Nagyváradi püspökké való kinevezése után hatalmas műgyűjteményét (pl. 521 festmény, 40 gobelin, 83 perzsaszőnyeg, 219 ötvösmunka stb.) és 14 000 kötetes könyvtárát Nagyváradra szállította. Váratlan halála után a gyűjteményt évekkel később a Nagyváradi Múzeumban állították ki (a millennium tiszteletére, 1896-ban). Végrendelete szerint gyűjteményéből alakult meg a püspöki székhelyen az esztergomi Keresztény Múzeum (gyűjteménye egy része azonban ma is a nagyváradi állami múzeumban látható). Az MTA javára összesen 26 837 korona értékben jelentős alapítványt tett (1873-tól).
Emlékezet
Halálának századik évfordulóján az esztergomi Keresztény Múzeumban emlékülés tartottak tiszteletére (1986. dec. 12-én). Emlékére a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat Ipolyi Arnold-érmet (1947?-ben), az OTKA a magyarországi alapkutatások támogatási rendszerének elméleti és gyakorlati továbbfejlesztésében kifejtett sok éves munkásság elismerésként Ipolyi Arnold Tudományfejlesztési Díjat (1995-ben) alapított (ez utóbbit minden évben a Magyar Tudomány Napján – az MTA alapításának emléknapján, nov. 3-án – adják át). Róla nevezték el az újkígyósi Ipolyi Arnold Népfőiskolát és a törökszentmiklósi Ipolyi Arnold Városi Könyvtárat.
Elismertség
Az Országos Közoktatási Tanács (1879–1886), az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat elnöke (1880–1885). Az Országos Régészeti és Embertani Társulat t. elnöke (1880–1886). A Kisfaludy Társaság tagja (r.: 1867). A Dán Régészeti Intézet (1864-től), a Morva-Sziléziai Történeti Társaság (1864-től) és az Osztrák Geológiai Intézet l. tagja (1867-től).
Elismerés
Az MTA Marczibányi Jutalma (1858).
Főbb művei
F. m.: Magyar mythologia. (Pest, 1854; 2. kiad. Szerk. Zajti Ferenc. 1929; 3. kiad. Buenos Aires, 1977; hasonmás kiad. Bp., 1987)
Adalék Magyarország XIII. századi helyirata és földrajzához. (Uj Magyar Muzeum, 1859)
Csallóköz műemlékei. Egy abrosszal és hat képpel. A bevezetőt Toldy Ferenc írta. (Magyar műemlékek. I. Pest, 1859)
A deákmonostori XIII. századi román basilika. Hely- és műtörténeti monographia rajzokkal. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1860. márc. 5.; megjelent önálló kötetben: Pest, 1860; új kiad. Sajtó alá rend. Koncsol László Pozsony, 2004)
Téglaépítészeti műemlékek. Régi magyar keresztkutak és Magyarország czímerének monumentalis használata. (Magyar műemlékek. II–III. köt. Pest, 1861)
Magyar ereklyék. Két képtáblával és a szövegbe nyomott 26 fametszettel. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1862. okt. 6.; Archaeologiai Közlemények, 1863)
A középkori emlékszerű építészet Magyarországon. (Pest, 1863)
A középkori magyar festészet emlékeiből. A szepesváraljai XIV. századi történeti falfestmény. (Pest, 1864)
Az egri megye Szent János apostol és evangélistáról nevezett régi székesegyháza az egri várban. (Eger, 1865)
A kunok bél-három-kúti, másképp apátfalvi apátsága és XIII. századi egyházának leírása. Hely- és műtörténeti monographia. Hét rézbe metszett képtáblával és a szövegbe nyomott három fametszettel. (Archaeologiai Közlemények, 1866)
A szihalmi magyar pogánykoriaknak vélt leletek. (Századok, 1870)
Beszterczebánya városa műveltségtörténeti vázlata. (Századok, 1874; önállóan: Bp., 1874; németül: Wien, 1875; 2. kiad. A szöveget gondozta Koncsol László. Pozsony, 2005)
I. A. kisebb munkái. I–V. köt. A III. kötettől sajtó alá rend. Bunyitay Vince. (Bp., 1874–1888)
Veresmarti Mihály XVII. századi író élete és munkái. Korrajz a hitújítás korából. (Bp., 1875)
A beszterczebányai egyházi műemlékek története és helyreállítása. Hét szín- és kőnyomatú képtáblával és 54 fametszettel. (Bp., 1878; 2. kiad. Pozsony, 2005)
I. A. műtörténelmi tanulmányai. (Bp., 1884)
A magyar szent korona és a koronázási jelvények történeti és műtörténeti leírása. 4 színezett táblával és szövegbe nyomozz ábrákkal. (Bp., 1886; hasonmás kiad. 2005)
Bedegi Nyáry Krisztina. 1604–1641. 9 önálló melléklettel és 37 szövegbe nyomott képpel. (Magyar Történeti Életrajzok. Bp., 1887)
I. A. népmesegyűjteménye. Szerk. Kálmány Lajos. (Magyar népköltési gyűjtemény. 13. Bp., 1914)
Egyház, műveltség, történetírás. Rómer Flóris, I. A., Fraknói Vilmos. Vál., sajtó alá rend., a kísérő tanulmányt írta Rottler Ferenc. (Történetírók tára. Bp., 1981)
Csallóközi uti-képek. Sajtó alá rend. az előszót írta Koncsol László. (Csallóközi kiskönyvtár. 1. Pozsony, 1993; 2. kiad. 2000)
Csallóköz műemlékei. Sajtó alá rend. Koncsol László, az utószót írta Hushegyi Gábor. (Csallóközi kiskönyvtár. Pozsony, 1994)
Tanulmányok a középkori magyar művészetről. Szerk. Verő Mária, a bevezető tanulmányt írta Prokopp Mária. (Bp., 1997)
Magyar mythologia. Szerk. Zajti Ferenc. A 2. kiad. hasonmás kiadása. (Bp., 2002)
Fehér-hegyi útiképek. Sajtó alá rend. Koncsol László. (Pozsony, 2004)
A tengeri kisasszony. I. A. kéziratos folklórgyűjteménye egész Magyarországról. 1846–1858. Közreadta Benedek Katalin. (Bp., 2006)
Csallóközi népmesék és mondák. I. A. folklórgyűjteményéből és saját gyűjtéséből vál., a szöveget gondozta Kocsis Aranka. (Pozsony, 2007)
szerk.: Emlékkönyv kisapponyi Bartakovics Béla érsek aranymiséjének ünnepére. (Eger, 1865)
Oláh Miklós… levelezése. Közli I. A. (Magyar történelmi emlékek. I. Okmánytár. Bp., 1875)
Veresmarti Mihály munkái. Kiadta I. A. (Régi magyar egyházi írók. 2. Bp., 1878)
Alsó-sztregovai rimai Rimay János államiratai és levelezése. Kiadta. A bevezető tanulmányt Szilágyi Sándor írta. (Bp., 1887).
Irodalom
Irod.: Fraknói Vilmos: Emlékbeszéd I. A. ig. és r. tag fölött. (MTA Emlékbeszédek. Bp., 1886)
Pór Antal: I. A. váradi püspök és munkái vázlata. (Pozsony–Bp., 1886)
Deák Farkas: I. A: emlékezete. (Turul, 1887)
Bunyitay Vince: I. A. irodalmi munkássága. 1845–1886. (I. A. kisebb munkái. V. köt. Bp., 1888)
Czobor Béla: I. A. emlékezete. (Bp., 1899)
Thienemann Tivadar: Grimm Jakab és I. A. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1923)
Gerevich Tibor: I. A. (Bp., 1923)
Hekler Antal: I. A. emlékezete. (Századok, 1923)
Hellebrant Árpád: I. A. levelei Toldy Ferenchez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1928)
Kovács Ágnes: I. A. folklórgyűjteménye a Néprajzi Múzeum Kéziratgyűjteményében. (Néprajzi Értesítő, 1956)
Hoppál Mihály: I. A. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1980)
Molnár Veronika: I. A. hímzésgyűjteménye az esztergomi Keresztény Múzeumban. Sajtó alá rend. Bodné Bobrovszky Ida. (Bp., 1983)
Hoppál Mihály: I. A. élete és műve. – Kovács Zoltán: I. A. műveinek válogatott bibliográfiája. (I. A. Magyar mythologia. Hasonmás kiad. Bp., 1987)
I. A. Emlékkönyv. Halálának századik évfordulója alkalmából az esztergomi Keresztény Múzeumban rendezett emlékülés anyaga. Szerk. Cséfalvay Pál, Ugrin Emese. (Bp., 1989)
Krupa András: I. A. Magyar mythologiájának szlovák forrásai. (Ethnographia, 1990)
R. Takács Olga: „Róma ellenállhatatlan”. Vonások két századvégi pap- tudós portréjához. (Vigilia, 1992)
Lővei Pál: Egyházi személyiségek a magyar műemlékvédelem történetében. (Műemlékvédelmi Szemle, 1993)
Hála József: I. A. és Hont vármegye. (Ethnographia, 1995)
Ruzsa György: Az ikongyűjtés kezdetei Magyarországon. (Posztbizánci Közlemények, 1995)
Verebélyi Kincső: I. A. hímzésgyűjteménye. – Szulovszky János: A tárgyi világ felfedezése. I. A. tudománytörténeti szerepéről. (Ethnographia, 1999)
Szulovszky János: Egy téves adat terjedése. A Magyar mythologia köteteit elégető I. A. legendájának forrásai. (Valóság, 2002)
Ujváry Zoltán: Néprajzi vonások I. A. útirajzaiban. (Ethnographia, 2002)
Dukrét Géza–Verő Mária: I. A. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
