Balogh Albin Lajos, galánthai
történész, régész, bencés szerzetes
Született: 1887. május 17. Kassa
Meghalt: 1958. március 17. Budapest
Család
Sz: Balogh Tódor Károly pénzügyi főtisztviselő, Zachradnik Paulina.
Iskola
Belépett a bencés rendbe (1903), pappá szentelték (1910), a bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1910), Rómában tanulmányokat folytatott (1928–1929).
Életút
A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium (1910–1911), a pannonhalmi Bencés Hittudományi Főiskola r. tanára (1911–1915), az esztergomi Szent István Bencés Gimnázium r. tanára és könyvtárosa (1915–1930), a pápai Szent Mór Bencés Gimnázium igazgatója és a pápai bencés rendház főnöke (1930–1933), az esztergomi bencés gimnázium ig.-ja és az esztergomi bencés rendház főnöke (1930–1942), a katolikus középiskolák orsz. főfelügyelője (1942–1948), majd a bp.-i római fürdői plébánia nyugdíjas lelkésze (1948–1958). Az Esztergomvidéki Régészeti és Történeti Társaság Múzeuma igazgatója (1933–1942).
Történészként elsősorban középkori magyar történelemmel, a korai Árpád-kor történetével, Szent István korával, katolikus egyháztörténettel, valamint helytörténeti és régészeti kérdésekkel fogl. Több népszerű középiskolai történelemtankönyv szerzője és szerkesztője. Magyarországon az elsők között kutatta a mindennapi élet történetét. Muzeológusként az esztergomi múzeumot (= Balassi Bálint Múzeum) országos hírű intézménnyé fejlesztette – amelynek különösen a régészeti gyűjteménye volt jelentős – megírta vezetőjét. 1938-ban megszervezte Esztergom és Komárom k. e. e. vm. iskoláinak tanügyi kiállítását.
Elismertség
A Szent István Akadémia tagja (r.: 1951).
Szerkesztés
Történeti dolgozatai elsősorban a Szent Gellért c. lapban (1912–1916), a Katholikus Szemlében (1913–1925), a Történelmi Szemlében (1914–1916), az Esztergom és Vidékében (1915–1916), a Katholikus Nevelésben (1917–1918), a Numizmatikai Közlönyben (1917–1918), a Magyar Culturában (1919-től) és a Credóban jelentek meg (1924-től).
Főbb művei
F. m.: A magyar pénz története az Árpádok idején. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1912)
Pannonhalma a múltban és napjainkban. (Ungvár, 1913)
Magyarország történelme. Tankönyv. 1–2. (Bp., 1919–1921)
Művelődés Magyarország földjén a magyar honfoglalás előtt. (Bp., 1925)
Ország és nyelv – határok és nemzetiségek – a magyar történelemben. (Bp., 1928)
Hazánk történelme. (Bp., 1928)
Szent Imre herceg. (Esztergom, 1930)
Pannónia őskereszténysége. I. Történeti rész. (Bp., 1932)
Quirinus vértanú püspök. (Rákospalota, 1935)
Történelmi séta Esztergomban. (Esztergom, 1935; 2. kiad. 1936)
Szent István és Esztergom geniusa. (Esztergom, 1938)
Szent István egyházi kapcsolatai Csehországgal, Németországgal, Franciaországgal és Belgiummal. – Mindennapi élet Szent István korában. (Emlékkönyv Szent István király halálának 900. évfordulójára. Bp., 1938)
Vezető az Esztergomi Régészeti Múzeumban. (Esztergom, 1941)
Szemelvények a magyar történelem kútfőiből. (Bp., 1944)
Szent István király, a honalapító. (Bp., 1946).
Irodalom
Irod.: B. A. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).
Megjegyzések
Gulyás. I. köt., RÚL II., ÚMÉL I. téves születési adat: máj. 20.!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
