Károlyi Mihályné
politikus, emlékiratíró
1914-ig Andrássy Katinka [Katalin, csíkszentkirályi és krasznahorkai gr.
Született: 1892. szeptember 12. Tiszadob
Meghalt: 1985. június 12. Antibes, Franciaország
Család
Sz: Andrássy Tivadar (1857–1905), Zichy Eleonóra. Testvére halála után ifj. Andrássy Gyula (1860–1929) feleségül vette özvegyét, gr. Zichy Eleonórát. Az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó külügyminisztere nevelte fel Andrássy Katinkát és három testvérét: Andrássy Ilonát (1886–1967), Andrássy Borbálát (1890–1968) és Andrássy Klárát (1898–1941). F: 1914-től gr. Károlyi Mihály (1875–1955) politikus, nagybirtokos, miniszterelnök. Leányai közül Károlyi Verának férje: Szabó Zoltán (1912–1984) író, szerkesztő, szociográfus.
Életút
Szakított családjával és férjével együtt Ausztriába távozott (1919. márc. 23.), majd Svájcban (1935–1938) és Nagy-Britanniában élt (1938–1946). A londoni New Statesman és a Tribune c. lapok munkatársa (1938–1946). A II. vh. után hazatért Magyarországra (1946), férje franciaországi követi megbízása idején Párizsban élt (1947–1949). Férje követi tisztéről való lemondása után Velencében telepedtek le (1949), gr. Károlyi Mihály halála után visszatért Magyarországra.
Párizsban Georges Braque, Romain Rolland és André Gide; Londonban Bertrand Russell, George Orwell és Arthur Koestler baráti köréhez tartozott. Cikkeiben rendszeresen beszámolt tapasztalatairól, írásaiban szimpatizált a sztálini Szovjetunióval, akaratlanul is a kommunista rezsim szócsövévé vált. Az 1930-as években maga is megfordult Moszkvában, járt Leningrádban és Sztálingrádban is, eljutott a Fekete tengerhez és Grúziába. Kapcsolatba került Willi Münzenberggel, akitől azt a feladatot kapta, hogy csempéssze ki azokat a dokumentumokat, amelyek végül is hozzájárultak a náci SA visszaéléseinek leleplezéséhez (= Barna Könyv). Pénzgyűjtésével közreműködött a Londonban megrendezett lipcsei ellenperben is, amely azt a célt szolgálta, hogy bebizonyítsa: a Reichstag felgyújtásával vádolt bolgár kommunisták ártatlanok, valójában a náci rezsim a gyújtogató.
Emlékezet
Két kötetben megjelent önéletrajzi visszaemlékezései (Együtt a forradalomban, 1967; Együtt a száműzetésben, 1969; az első kötetet először angolul adták ki, 1966-ban) fontos kordokumentumok. Kiadta még férje néhány írását is. Életéről Kovács András forgatott filmet (A vörös grófnő címmel, 1984). Róla nevezték el a Tiszanagyfalun működő Andrássy Katinka Alapfokú Művészetoktatási Intézményt (2001-ben). – Franciaországban, Antibes-ban hunyt el. Gr. Károlyi Mihály és felesége, gr. Andrássy Katinka közös síremléke (= Károlyi-mauzóleum) Skoda Lajos építész munkája. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben).
Főbb művei
F. m.: Károlyi Mihály válogatott írásai. 1920–1946. Károlyihoz írott levelekkel. I–II. köt. Vál., sajtó alá rend. Kiss Szilvia, ford. Terényi István. A bevezető tanulmányt Molnár Erik, a bevezetést K. M. írta. (Bp., 1964)
Néhány megjegyzés Simonyi Henri visszaemlékezéséhez. (Századok, 1966)
Együtt a forradalomban. Emlékezések, naplójegyzetek. Részben angolból ford. Balabán Péter és Justus Pál. (Bp., 1967; 2. kiad. 1973; 3. kiad. 1978; 4. kiad. 1985; angolul: A Life Together. London, 1966; németül: Hamburg, 1967; szlovákul: Bratislava, 1970; franciául: Bp., 1978 és 1980)
Együtt a száműzetésben. Emlékezések, naplójegyzetek, levelek. Az angol nyelvű kéziratot ford. Balabán Péter. (Bp., 1969; 2. kiad. 1973; 3. kiad. 1978)
Otthonaim. (Budapest [folyóirat], 1978)
Megjegyzések Hajdú Tibor könyvéhez. (Századok, 1983)
A Rajk-per és Károlyi Mihály. (História, 1983. 2.; angolul: New Hungarian Quaterly, 1985).
Irodalom
Irod.: Varga József: K. M.: Együtt a forradalomban. (Kortárs, 1968)
Varga József: K. M.: Együtt a száműzetésben. (Kortárs, 1969)
Jemnitz János: K. M. emlékiratai. (Századok, 1969)
Balázs Györgyné: K. M. a képernyőn. (Filmvilág, 1973)
Hammerstein Judit: Grófnő a hídon. K. M. és a baloldaliság. (Egyenlítő, 2006).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013