Patek Erzsébet
régész
Született: 1918. június 26. Budapest
Meghalt: 1995. augusztus 11. Budapest
Család
Sz: Szentirmay Erzsébet.
Iskola
A bp.-i Szilágyi Erzsébet Leánygimnáziumban éretts. (1936), a Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1942), a történelem (régészet) tudományok kandidátusa (1963), a művészettörténeti (régészet) tudomány doktora (1988).
Életút
A Pázmány Péter Tudományegyetem Magyar Föld Régészete Tanszékén Alföldi András gyakornoka, egyúttal Bécsben kutató ösztöndíjas is (1941–1942). A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tud. segédkönyvtárosa (1942–1946), a Vármúzeum őskori Osztályának muzeológusa (1946–1953), a Művelődési Minisztérium (MM) Múzeumi Főosztályának osztályvezetője, főosztályvezető-helyettese (1953–1955). A Budapesti Történeti Múzeum (BTM) főigazgató-helyettese (1955–1958), az MTA Régészeti Intézet ősrégészeti Osztályának osztályvezető tud. főmunkatársa, egyúttal az Adattár vezetője is (1958–1983), nyugdíjas tud. tanácsadója (1983-tól). Az ELTE BTK őskori Tanszékén a magyarországi kora vaskor előadó tanára (1952-től).
Tudományos pályafutásának kezdetén római kori régészettel foglalkozott, majd érdeklődése az ősrégészet, elsősorban a kora vaskor felé fordult. Alapvetően új eredményeket ért el a magyarországi urnasíros kultúrák kutatása és periodizációja, elsősorban a Hallstatt-kultúra vizsgálata terén. Ásatásai közül különösen jelentős a bakonyszűcsi halomsír, ill. a neszmélyi temető és telep feltárása. A Pontus-kaukázusi kultúrával kapcsolatban álló leletkör egyik temetőjét Mezőcsát-Hörcsögösön ő tárta fel (1958–1962), majd a Hallstatt-kultúra egyik fontos lelőhelyén, Sopron-Várhely erődített telepén és temetőjében végzett ásatásokat (1972–1978).
Elismertség
Az MTA Régészeti Bizottsága titkára (1954–1966), őskori Albizottsága elnöke (1971–1977), tagja (1977–1995). A frankfurti Röhmisch-Germanische Kommission des Deutschen Archäologischen Instituts tagja (1984-től).
Elismerés
Munka Érdemrend (ezüst). Rómer Flóris-emlékérem (1982).
Szerkesztés
Az Acta Archaeologica szerkesztőbizottságának tagja (1971–1984). A Magyar Régészeti Topográfia munkálatainak irányítója.
Főbb művei
F. m.: A pannoniai fibulasírok elterjedése és eredete. Egy. doktori értek. (Bp., 1942)
Biztosítószerkezettel készített fibulák Pannóniából. (Budapest Régiségei, 1950)
Koravaskor-kutatásunk néhány problémája. Adatok a Duna-könyök koravaskorának kialakulásához. (Archaeologiai Értesítő, 1955)
A tököli koravaskori urnatemető. (Budapest Régiségei, 1958)
Az urnasíros kultúra a Dunántúlon. Kand. értek. (Bp., 1963)
Die Urnenfelderkultur in Transdanubien. Monográfia. (Bp., 1968)
Ein Spätbronzezeitliches Grab in Bakonyszücs-Százhalom. (Acta Archaeologica, 1970)
Ásatások a soproni Várhelyen [Burgstall], 1873-ban. Előzetes jelentés. (Soproni Szemle, 1974)
A soproni Várhely [Burgstall] őskori földvára kutatásának 1974. évi eredményei. (Soproni Szemle, 1975)
A Hallstatt-kultúra Sopron környéki csoportja. (Archaeologiai Értesítő, 1976)
Die Anfänge der Siedlung und des Gräberfeldes von Sopron-Burgstall. (Die Hallstattkultur. Linz, 1981)
Recent Excavations at the Hallstatt and La Tène Hill-Fort of the Sopron-Várhegy [Burgstall] and the Predecessors of the Hallstatt Culture in Hungary. (British Archaeological Reports. International Series, 1982)
Die hallstattzeitlichen Glasperlen Transdanubiens. (Savaria, 1982)
Magyarország legkorábbi vastárgyai és ezek régészeti környezete. (Iparrégészet, 1982)
A Hallstatt-kultúra kialakulásának előzményei és az idősebb Hallstatt-kultúra a Dunántúlon. Doktori értek. (Bp., 1987)
A Szabó Győző által feltárt „preszkíta” síranyag. A Füzesabony– Mezőcsát-típusú temetkezések újabb emlékei Heves megyében. (Agria, 1991)
Westungarn in der Hallstattzeit. (Acta Humaniora, 1993).
Irodalom
Irod.: Kalicz Nándor: P. E. 70 éves. (Archaeologiai Értesítő, 1987/88)
Szilas Gábor: P. E. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit, Palasik Mária. (Bp., 2010).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
