Pacs István
mezőgazdasági mérnök, állattenyésztő
Született: 1913. február 10. Balatonendréd, Somogy vármegye
Meghalt: 2004. május 19. Gödöllő, Pest megye
Család
Sz: Szabó Rozália.
Iskola
Tanítói képesítést szerzett (1936), szaktanítóképző intézetet végzett (1938), az Agrártudományi Egyetem (ATE) Állattenyésztési Karán állattenyésztői okl. (1953), a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémián mezőgazdasági tanári okl. szerzett (1954). Az ATE-n doktorált (1960), a mezőgazdasági tudomány kandidátusa (életművéért, 1990).
Életút
Az abonyi Mezőgazdasági Népiskola (1938–1940), a fegyverneki Mezőgazdasági Népiskola szaktanítója (1940–1942), a tiszaföldvári Mezőgazdasági Népiskola igazgatója (1942–1952). Az ATE Mezőgazdaság-tudományi Kar Állattenyésztési Tanszék tanársegéde (1952–1960), egy. adjunktusa (1960–1973), az ATE, ill. a GATE Lúdtenyésztési Kutatóállomás tud. főmunkatársa és telepvezetője (1973–1979), nyugdíjas tud. tanácsadója (1979-től).
Vezető szerepet játszott a magyarországi hús-, máj- és toll-libatenyésztés világszínvonalra emelésében, az ezzel kapcsolatos tenyésztési kutatómunka irányítója. Jelentős tevékenységet fejtett ki továbbá a gyöngytyúk- és a nyúltenyésztésben, ill. takarmányozásban is. Kiemelkedő eredményeket ért el a SZÖVOSZ tözsnyúltelepeinek megszervezésében és üzemeltetésében, nevéhez fűződik az első magyarországi nyúltáp összeállítása, a nemzetközileg is széles körben elterjedt ún. hideggranulási módszer kidolgozója és bevezetője.
Elismertség
A SZÖVOSZ Állattenyésztési Szakbizottsága tagja (1968-tól), a Házinyúl- és Prémesállat-tenyésztők Országos Egyesületének elnöke (1968-tól).
Elismerés
Báldy Bálint-emlékplakett (1977).
Főbb művei
F. m.: Adatok a magyar tyúk külső testalakulásának megítéléséhez. Bögre Jánossal, Tóth P.-vel. (Agrártudományi Egyetem Közleményei, 1955)
Baromfitenyésztési ismeretek. 2. Többekkel. (Bp., 1959)
Tyúkok zsigeri köszvényének kialakulása fehérje- túletetés hatására. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1959)
A baromfiak gyors hizlalásának néhány módszere. Egy. doktori értek. (Gödöllő, 1960)
Tógazdasági melléküzemágak. (Gödöllő, 1961)
Tyúk, pulyka, gyöngyös, galamb, nyúl és hal ehető részeinek összehasonlító vizsgálata vágópróbák alapján. (Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Karának Közleményei, 1961)
A gyöngytyúk takarmányértékesítése. (Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Karának Közleményei, 1962)
Libatömés géppel. (Bp., 1963)
Neveljen több házinyulat! (Bp., 1964)
A hulladéktakarmányok értéke. (Baromfitenyésztés, 1964)
Hizlaljunk több ludat a háztájiban! Bögre Jánossal, Gárdos Ferenccel. (Bp., 1965)
Húsgalambtenyésztés. Visnyik L.-lel. (Bp., 1966)
Baromfi- és nyúltenyésztés, halgazdasági és méhészeti gyakorlatok. (Mezőgazdasági gyakorlati foglalkozások. III. köt. Állattenyésztési gyakorlatok. Bp., 1967)
Hízott baromfi tenyésztése és előállítása. Kántor I.-vel, Széchenyi I.-vel. (Bp., 1969)
A növények ízletességének vizsgálata libákkal. (Baromfitenyésztés, 1972)
Termelés és formalizmus a nyúltenyésztésben. (Baromfitenyésztés, 1973)
Lúdhizlalás a háztájin. (Bp., 1973)
A házinyúl elhelyezése és tartása. Keszthelyi Kamillóval, Molnár Bélával. (Nyúltenyésztők kézikönyve. Szerk. Holdas Sándor. Bp., 1985)
A házinyúl gyakoribb fialtatása. Suschka Alfréddal, Szendrő Zsolttal. (Bp., 1986).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
