Pinczés Zoltán
geográfus, ökológus
Született: 1926. június 29. Balmazújváros, Hajdú vármegye
Meghalt: 2011. június 3. Debrecen
Temetés: 2011. június 16. Debrecen
Temetési hely: Köztemető
Család
Sz: Pinczés Imre református kántortanító, Káposzta Ilona. Testvére: Pinczés László (1931–) orvos. F: 1955-től Pázsiti Magdolna könyvtáros, KLTE TTK Elméleti Fizikai Intézete, majd Biológiai Intézete munkatársa.
Iskola
Elemi iskoláit Balmazújvárosban végezte, a debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban éretts. (1944), a Debreceni Tudományegyetemen – a Bartók Béla Népi Kollégium tagjaként – földrajz–történelem szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1949), a KLTE TTK-n doktorált (1958), a földrajztudományok kandidátusa (1961), doktora (1986). MLEE-t végzett (1965).
Életút
A Debreceni Szakirányú Iparitanuló Iskola, ill. a Munkaerőtartalékok Hivatala (MTH) debreceni iparitanuló iskolájának r. tanára (1948–1951). A KLTE TTK Földrajzi Intézet tanársegéde (1951–1956), egy. adjunktusa (1956–1963), egy. docense (1963–1978), egy. tanára (1978. júl. 1.–1996. ápr. 30.), emeritusz professzora (1996-tól). A Gazdaság- és Regionális Földrajzi Tanszék (1972–1990), az Alkalmazott Tájföldrajzi Tanszék vezetője (1990–1991), egyúttal a Földrajzi Tanszékcsoport elnöke (1973–1975), a TTK dékánhelyettese (1975–1978). Ausztriában (1960 és 1962), Lipcsében (1964), Lappföldön (Finnország, 1964, 1971, 1975, 1978, 1988), Csehszlovákiában (1965, 1966, 1967, 1971, 1987), Grúziában (1969) és Norvégiában járt hosszabb tanulmányúton (1978). Az MTA–TMB-n Kéz Andor aspiránsa (1953–1956).
Természetföldrajzi és tájökológiai kutatásokkal, tájértékeléssel és -tervezéssel foglalkozott. Önállóan tervezett kutatási eszközökkel és laboratóriumi felszereléssel végezte kutató munkáját a fagynak, a regelációnak, a hidratációnak a gravitációs térben, a földrajzi szubsztrátumon és műszaki felületeken végbemenő kölcsönhatásait. Jelentős eredményeket ért el a magyarországi középhegységek harmad- és negyedidőszaki felszínfejlődése, ill. a jelenkori fagy felszínformáló hatásának vizsgálata terén. Elsők között mutatott rá a szőlőművelés talajeróziós hatásaira, s kezdeményezte az erózió elleni védekezési módszerek javítását. Munkacsoportjával Bodrogkeresztúr és Cserépfalu térségében (Bodrogkeresztúri félmedence) Magyarországon az elsők között indított tájpotenciál-kutatásokat. Az összes geotényező (pl. geológiai, morfológiai, vízrajzi, éghajlati, növényzeti stb.) figyelembevételével igyekezett kijelölni a szőlőművelés számára optimális területet. Az 1990-es években több természetföldrajzi monográfia szerzője és szerkesztője.
Emlékezet
Debrecenben (Sestakert utca 5.) élt és tevékenykedett, a Nagyerdei Köztemetőben nyugszik.
Elismertség
Az MTA Földrajztudományi Bizottsága tagja. A Magyar Földrajzi Társaság (MFT) Tiszántúli Osztályának titkára, majd az MFT választmányi tagja (1965-től), tb. tagja (1992-től). A Kárpát–Balkán Geomorfológiai Bizottság elnöke (1987–1998). A Nemzetközi Tájökológiai Társaság magyar nemzeti szekciójának elnöke (1987-től).
Elismerés
Szocialista Földrajzért (1974), Munka Érdemrend (bronz, 1975), Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1997). Lóczy Lajos-emlékérem (1987), Mestertanár (1993), Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett (1994), Teleki Sámuel-emlékérem (1999).
Főbb művei
F. m.: A tokaji Nagyhegy lösztakarója. (Földrajzi Értesítő, 1954)
Morfológiai megfigyelések a Hór völgyében. (Földrajzi Értesítő, 1955)
A Déli-Bükk és előterének néhány fejlődéstörténeti problémája. (Acta Debreceniensis, 1956)
Az Eger-völgy problémái. (Földrajzi Értesítő, 1957)
Szintezési munkálatok Magyarországon. Bendefy Lászlóval. (Földrajzi Közlemények, 1959)
A Zempléni hegység déli részének természeti földrajza. Kand. értek. (Debrecen, 1960)
A tönkösödés kérdése a Zempléni hegység déli részén. (Földrajzi Értesítő, 1961)
L’erosion dans les regions viticoles du mont à Tokaj. Boros Lászlóval. (Acta Geographica Debrecina, 1967)
Vonalas erózió a Tokaji hegy löszén. (Földrajzi Közlemények, 1968)
Evaluation of the Physico-Geographical Features of the Upper Reach of the Hernád River. (Acta Geographica Debrecina, 1974)
Hazai középhegységek periglaciális planációs felszínei és üledékei. (Földrajzi Közlemények, 1977)
Geomorfológiai vizsgálatok a Bükk hegység déli előterében. (Alföldi Tanulmányok. II. Békéscsaba, 1978)
A talajtakaró pusztulása a Bodrogkeresztúri félmedencében. Többekkel. (Földrajzi Közlemények, 1978)
Type of Loess and Loess-like Sediments in the Environment of Eger, Hungary. (Acta Geologica, 1979)
Regionális természeti földrajz. Észak-Amerika, Ausztrália. Egy. jegyz. (Bp., 1982; 4. kiad. 1994)
A krioplanációs meredek lejtő kialakulása és morfológiája. (Földrajzi Értesítő, 1983)
Télvégi útburkolatkár vizsgálata a Kisvárda–Tornyospálca útvonalon. (Alföldi Tanulmányok. IX. köt. Békéscsaba, 1985)
Periglaciális formák és üledékek térbeli rendje egy vulkánikus hegy lejtőjén. (Földrajzi Értesítő, 1986)
Fagyékek a bodrogkeresztúri téglagyárban. (Acta Geographica Debrecina, 1991)
A jelenkori fagy – talajfagy – felszínformáló hatása hazánkban és ennek gyakorlati jelentősége. Monográfia és doktori értek. is. (Debrecen, 1994)
A tájkutatás céljai, módszerei és néhány eredménye. Csorba Péterrel, Kerényi Attilával. (A földrajz tanítása, 1994)
A Déli-Felföld természeti földrajza. Déli-Kárpátok és a Bánsági-hegyvidék. Monográfia. (Debrecen, 1995)
Az Erdélyi-peremhegyvidék természeti földrajza. A Növényzet, állatvilág fejezetet Varga Zoltán írta. Monográfia. (Debrecen, 1997)
A Tokaji-hegység kialakulása és geomorfológiai értékei. – A Tokaji-hegység geomorfológiai nagyformái. (Földrajzi Közlemények, 1998)
Az Erdélyi-medence természeti földrajza. A Növényzet, állatvilág fejezetet Varga Zoltán írta. Monográfia. (Debrecen 1998)
A Tokaji-hegység löszei és löszszerű üledékei. (Geokronológia és domborzatfejlődés. Tiszteletkötet Schweitzer Ferenc professzor úr 60. születésnapjára. Szerk. Fábián Szabolcs Ákos, Tóth József. Pécs, 2000)
A magyarországi krioplanációs teraszokról. (Földrajzi Közlemények, 2000)
Erdély gazdasági életének földrajzi alapjai. (Erdély természeti és történeti földrajza. A nyírségi Földrajzi Napok előadásai. 1999. okt. 20–22. Nyíregyháza, 2000)
A Tokaji-hegység geomorfológiai kisformái. (Földtudományi tanulmányok. Tiszteletkötet Justyák János 75. születésnapjára. Szerk. Tar Károly. Debrecen, 2004)
Tájkutatási irányzatok a Debreceni Egyetem Alkalmazott Tájföldrajzi Tanszékén. (Földtani és felszínalaktani értékek védelme. A 2002. okt. 4–5-én, az Eszterházy Károly Főiskola Földrajz Tanszéke szervezésében megrendezett Geomorfológus Találkozó előadásai. Szerk. Dobos Anna, Ilyés Zoltán. Eger, 2005)
A Tokaji-hegység kistájai. (Földrajzi Értesítő, 2005)
kéziratban: Az Encsi járás természeti földrajzi adottsága. (VATI, 1972).
Irodalom
Irod.: Kerényi Zoltán: P. Z. 70 éves. (Földrajzi Közlemények, 1996)
P. Z. köszöntése. Tanári működésének 50. évfordulója alkalmából. – P. Z. tudományos munkáinak jegyzéke. (Acta Geographica Debrecina, 1998)
A táj megértése felé. Tanulmányok a 75 éves P. Z. professzor tiszteletére. Szerk. Ilyés Zoltán, Keményfi Róbert. Műveinek bibliográfiájával. (Debrecen, 2001)
Tóth József– Trócsányi András: Ki kicsoda a magyar geográfiában? Pécs, 2001)
Frisnyák Sándor: P. Z. tájkutató munkája a Zempléni-hegységben. (Szerencs és környéke. A Szerencsen 2001. máj. 25–26-án megtartott tudományos konferencia előadásai. Szerk. Frisnyák Sándor, Gál. András. Szerencs, 2002)
Hübners Who is Who. 2. kiegészítő köt. (Zug, 2004)
Fazekas István: P. Z. 80 éves. (Földrajzi Közlemények, 2006).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
