Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Babics Kálmán, czoborczi
    Belia György
    Danielik János
    Kreybig Lajos, rittersfeldi és madari
    Tüdős Klára

    Gerics József

    történész


    Született: 1931. november 13. Budapest
    Meghalt: 2007. április 22. Budapest
    Temetés: 2007. május 11. Budapest
    Temetési hely: Deák téri Templom

    Család

    Sz: Gerics Flórián gazdasági cseléd, az I. világháborúban megrokkant, trafikengedélyt kapott, 1952-től a Fővárosi Dohánybolt Vállalat alkalmazottja, Perényi Márta tisztviselő. F: 1. 1955–1980: Bolla Ilona (1927–1980) történész, kandidátus, egyetemi docens. Özvegy. 2. 1982–2007: Ladányi Erzsébet (1937–2013) történész, kandidátus, egyetemi docens.

    Iskola

    A budapesti Trefort utcai Gimnáziumban éretts. (1950), az ELTE Történettudományi Karán latin–történelem–levéltár szakon végzett (1954), a történelemtudományok kandidátusa (1960), doktora (1982).

    Életút

    Az MTA–TMB-n Lederer Emma aspiránsa (1954–1957), az ELTE Történettudományi Kara, ill. BTK Történeti Segédtudományok Tanszék tanársegéde (1957–1960), egy. adjunktusa (1960–1963), egy. docense (1963–1981). A Középkori Magyar Történeti Tanszék egy. tanára (1982. júl. 1.–2002. dec. 31.).

    Történeti segédtudományokkal, középkori forráskritikával, elsősorban 13–15. sz.-i hivatal- és közigazgatás-történettel foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a magyarországi rendiség előzményeinek, társadalmi-politikai feltételeinek, ill. korai szakaszának feltárása terén. Kiemelkedő érdeme az Árpád-kori krónikák, ill. a feltételezett ősgeszta keletkezési idejének legvalószínűbb meghatározása. Fontos megállapításokat tett a keresztény magyar néptudat Szent Istvántól Szent Lászlóig való fejlődésének kutatása terén is.

    Emlékezet

    Tiszteletére, 60. születésnapjára emlékkönyvet adtak ki (Scripta manent; megjelent 1994-ben).

    Elismertség

    Az MTA Középkori Munkabizottsága tagja (1970-től). A Képviseleti Intézmények Története Nemzetközi Bizottsága (1972-től), a Magyar Jogászszövetség Jogtörténeti Szakosztálya tagja (1962-től). A brüsszeli Történelemtudományok Európai Akadémiája, a vatikáni Fundamentum Latinitas tagja.

    Elismerés

    A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2001).

    Főbb művei

    F. m.: A királyi kápolna tagjai által folytatott hiteleshelyi tevékenység történetéhez. (Levéltári Közlemények, 1956)
    Adatok a Kézai-krónika problémáinak megoldásához. (Annales Universitatis Budapestinensis. Sectio Historica, 1957)
    Legkorábbi gesta-szerkesztéseink keletkezésrendjének problémái. Monográfia és kand. értek. is. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat. 22. Bp., 1961)
    Szemelvények a latin nyelvű történeti forrásokból. Összeáll. Bp., 1961; 3. kiad. 1964)
    Krónikáink szerepe a középkori jogéletben. A váci egyházalapítás krónikás hagyományának kritikájához. (Levéltári Közlemények, 1962)
    A királyi bírói jelenlét a XIII–XIV. század fordulóján. (Jogtudományi Közlöny, 1962)
    Szöveggyűjtemény Magyarország történetének tanulmányozásához. Többekkel. (Bp., 1964)
    Beiträge zur Geschichte der Gerichtsbarkeit im ungarischen königlichen Hof. (Annales Universitatis Budapestinensis. Sectio Historica, 1965)
    A magyar kúriai bíráskodás és központi igazgatás Anjou-kori történetéhez. (Jogtörténeti tanulmányok. I. Bp., 1966)
    A Tátony-nemzetségről. Adalékok egy krónikahely értelmezéséhez. (Történelmi Szemle, 1966 és Annales Universitatis Budapestinensis. Sectio Historica, 1967)
    Krónikánk néhány genealógiai vonatkozásáról. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1967)
    Árpád-kori jogintézmények és terminológia törvényhozásunk egyik keltezetlen emlékében. (Századok, 1969)
    Textbezüge zwischen den ungarischen Chroniken und der Sankt-Ladislaus Legende. (Acta Historica, 1973)
    Krónikáink és a Szent László-legenda szövegkapcsolatai. (Középkori kútfőink kritikus kérdései. Bp., 1974)
    A krónikakutatás és az oklevéltan határán. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1974)
    Az államszuverenitás védelme és a „két jog” alkalmazásának szempontjai 12–13. századi krónikáinkban. (Történelmi Szemle, 1975)
    Krónikáink és a III. András-kori rendi intézmények friauli-aquileiai kapcsolatairól. (Filológiai Közlöny, 1975)
    Von den „universi servientes regis” bis zu „Universitas Nobilium Regni.” (Album Elemér Mályusz. Louvain, 1976)
    Über eine ungarländische Anwendung des Terminus „status” in der Bedeutung „Versammlung, Congregatio” im Gesetz von 1298. (Annales Universitatis Budapestinensis. Sectio Historica, 1976)
    Domanovszky Sándor, az Árpád-kori krónikakutatás úttörője. Születése századik évfordulóján. (Századok, 1978)
    A Vata fia Janusra vonatkozó krónikahír magyarázatához. (Opuscula classica mediaevalique in honorem J. Horváth ab amicis collegis discipulis composita. Szerk. Bollók János. Bp., 1978)
    Az Aranybulla ellenállási záradékának értelmezéséhez. (Ünnepi tanulmányok Sinkovics István 70. születésnapjára. Szerk. Bertényi Iván. Bp., 1980)
    Judicium Dei a magyar állam XI. századi külkapcsolataiban. (Athleta patriae. Tanulmányok Szent László történetéhez. Szerk. Mezey László. Bp., 1980)
    A Hartvik-legenda mintáiról és forrásairól. (Magyar Könyvszemle, 1981)
    A magyarországi rendiség korai szakasza, intézményei és helyük az európai fejlődésben. Doktori értek. (Bp., 1981)
    Az 1040-es évekre magyar történetére vonatkozó egyes források kritikája. 1–2. (Magyar Könyvszemle, 1982)
    A nobilis fogalmának értelmezéséhez. (Összehasonlító jogtörténet. Bolgár Elek-emlékkönyv. Szerk. Horváth Pál, Révész T. Mihály. Bp., 1983)
    Az úgynevezett Egbert (Dunstan)-ordo alkalmazásáról a XI. századi Magyarországon. Salamon koronázásának előadása a krónikában. (Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Székely György. Bp., 1984)
    Über Vorbilder und Quellen der Vita Hartviciana Sancti Stephani Regis Hungariae. (Acta Antiqua, 1984)
    Szent István királlyá avatásának körülményeiről. (Művészettörténeti Értesítő, 1984)
    Kálmán-kori krónikáink és legendáink koronafogalmához. (Mályusz Elemér-emlékkönyv. Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. Szerk. H. Balázs Éva, Fügedi Erik, Maksay Ferenc. Bp., 1984)
    Politikai viták hatása a magyar nép kereszténységre térítésének korai hagyományára. (A magyar hivatali írásbeliség fejlődése. 1181–1981. Szerk. Kállay István. Bp., 1984)
    A magyar király „birodalmi trónusa” a 13. században. (Levéltári Közlemények, 1985)
    Das frühe Ständewesen in Ungarn und sein europäischer Hintergrund. (Études historiques hongroises 1985. Bp., 1985)
    A Pseudo-Isidorus-gyűjtemény szövegei és a 11. század első felének magyarországi társadalmi ideológiája. Válasz Kristó Gyulának. (Magyar Könyvszemle, 1985)
    Az „új adomány” jogintézménye a 13. századi magyar okleveles gyakorlatban. Ladányi Erzsébettel. (Levéltári Szemle, 1986)
    A korai rendiség Európában és Magyarországon. Monográfia. (Bp., 1987)
    A középkori rendiség egyes terminusainak római és kánonjogi vonatkozásairól. (Levéltári Szemle, 1987)
    Nemesi jog – királyi jog. A középkori magyarországi birtoklásban. Ladányi Erzsébettel. (Agrártörténeti Szemle, 1988)
    A korai államelmélet érvényesülése István korában. (Szent István és kora. Az MTA Történettudományi Intézete, a Magyar Történelmi Társulat és a Magyar Katolikus Püspöki Kar által rendezett tudományos ülésszak – 1988. jún. 21–22. előadásai. Szerk. Glatz Ferenc és Kardos József. Bp., 1988)
    Nagy Konstantin adománylevelének helye és szerepe Magyarország és Bulgária korai történetében. (Szent István-emlékülés. Székesfehérvár, 1988. aug. 18. Előadások. Szerk. Farkas Gábor. Székesfehérvár, 1989)
    Zu den Quellen der gesellschaftlichen Ideologie in Ungarn nach dem Tod des Heiligen Stephan. (Acta Antiqua, 1989)
    „…perlekedő szavaival megölte…” (Emlékkönyv Zsilka János professzor hatvanadik születésnapjára. Szerk. Havas Ferenc, Horváth Katalin és Ladányi Mária. Bp., 1990)
    Szent István királlyá avatása és egyházszervezése Theotmar krónikájában. Ladányi Erzsébettel. (Magyar Könyvszemle, 1990)
    A Szent István lándzsájára és koronájára vonatkozó források értelmezése. Ladányi Erzsébettel. (Levéltári Szemle, 1990)
    Az állam- és törvényalkotó Szent István. (Művészettörténeti Értesítő, 1990)
    A birodalmi szent lándzsa és Szent István lándzsája. Ladányi Erzsébettel. (Unger Mátyás-emlékkönyv. Szerk. E. Kovács Péter, Kalmár János és V. Molnár János. Bp., 1991)
    A magyarországi birtokjog kérdései a középkorban. Ladányi Erzsébettel. (Levéltári Szemle, 1991)
    A magyar király egyházi vagyonhoz való viszonyának egy átmeneti szakasza a korai Árpád-korban. (Egyházak a változó világban. A Nemzetközi Egyháztörténeti Konferencia előadásai. Esztergom, 1991. máj. 29–31. Szerk. Bárdos István és Beke Margit. Tatabánya, 1992)
    Kumorovitz Lajos Bernát. (Századok, 1992)
    Az írásbeli kérelmezésre vonatkozó krónikahely magyarázata. (Perlekedő évszázadok. Tanulmányok Für Lajos történész 60. születésnapjára. Szerk. Horn Ildikó. Bp., 1993)
    Péter király egyházpolitikája és következményei. (Társadalomtörténeti tanulmányok a közeli és a régmúltból. Emlékkönyv Székely György 70. születésnapjára. Szerk. Sz. Jónás Ilona. Bp., 1994)
    Szent László uralmának vitás kérdései a legendában és a krónikában. (Aetas, 1994)
    Kumorovitz L. Bernát professzor és a diplomatika. Ladányi Erzsébettel. (Magyar egyháztörténeti évkönyv. Bp., 1994)
    Egyház, állam és gondolkodás Magyarországon a középkorban. Monográfia. (Metem Könyvek. Bp., 1995)
    De Hungaria, hereditate Beatae Mariae Virginis. (Kelet és Nyugat között. Történeti tanulmányok Kristó Gyula tiszteletére. Szerk. Koszta László. Szeged, 1995)
    A 11–12. századi magyar néptudat és Székesfehérvár. (A székesfehérvári Boldogasszony Bazilika történeti jelentősége. Az 1996. máj. 16-án rendezett tudományos tanácskozás előadásai. Szerk. Farkas Gábor. Székesfehérvár, 1996)
    Gesta és legenda a krónikában: Gesta Ladislai regis. Ladányi Erzsébettel. (Magyar Könyvszemle, 1996)
    A Szentszék és a magyar állam a 11. században. (Magyarország és a Szentszék kapcsolatának ezer éve. Szerk. Zombori István. Bp., 1996)
    De Hungaria Beatae Maria Virgini commendata. – Szent Istvántól Szent Lászlóig. Ladányi Erzsébettel. (Magyar egyháztörténeti évkönyv, 1996)
    A 11. századi keresztény néptudat kezdetei a két szent király alatt: Szent Istvántól Szent Lászlóig. Ladányi Erzsébettel. (Egyetemi Könyvtár Évkönyvei. VII–VIII. 1995/97. Bp., 1997)
    Nápolyi-szicíliai hatás jelentkezése a IV. Béla kori bíráskodásban és jogéletben. (Fuga temporum. Ünnepi kötet Eperjessy Géza 70. születésnapjára. Szerk. Závodszky Géza. Bp., 1997)
    Lederer Emma születésének centenáriumán. Bertényi Ivánnal. (Magyar Tudomány, 1997)
    Az 1397. évi országgyűlés helye az országgyűlések történetében. (Hadtörténeti Közlemények, 1998)
    Papinianusi lex alkalmazása az 1298. évi törvényben. (R. Várkonyi Ágnes emlékkönyv születésének 70. évfordulója tiszteletére. Szerk. Tusor Péter. Bp., 1998)
    A magyarországi birtokjog kérdései a középkorban. Ladányi Erzsébettel. (Levéltári Szemle, 1999)
    A magyar királyi kúria 13–14. századi történetéhez. (A középkor szeretete. Történeti tanulmányok Sz. Jónás Ilona tiszteletére. Szerk. Klaniczay Gábor és Nagy Balázs. Bp., 1999)
    „Sem ingyen, sem ellenszolgáltatásért.” Az invesztitúra és a kánoni választás fogalmának történetéhez. Ladányi Erzsébettel. (Turul, 1999)
    A magyarországi keresztény egyházszervezés forráskritikájához. („Magyaroknak eleiről.” Ünnepi tanulmányok a hatvan esztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szerk. Piti Ferenc és Szabados György. Szeged, 2000)
    Quaestiones Adalbertinae. (Ezer év Szent Adalbert oltalma alatt. Tanulmányok. Szerk. Bárdos István és Hegedűs András. Esztergom, 2000)
    Kodifikációs kérdések a középkori magyar jogban. (A történelem és jog határán. Tanulmányok Kállay István születésének 70. évfordulóján. Szerk. Seifert Tibor. Bp., 2001)
    Honi néptudat Közép-Európa 11. századi történeti eseményeiben. Ladányi Erzsébettel. (Századok, 2001)
    Szent László ‘csodás’ tettei krónikáinkban. Ladányi Erzsébettel. (Magyar Könyvszemle, 2001)
    Az „ország tagja (membrum regni)” és „az ország része (pars regni)” kifejezés középkori magyarországi használatáról. Jubileumi csokor Csapodi Csaba tiszteletére. Szerk. Rozsondai Marianne. Bp., 2002)
    A Szent László-ábrázolás forráskérdései legendájában és krónikáiban. Ladányi Erzsébettel. – Források Szent István királlyá avatásának kérdéséhez. Ladányi Erzsébettel. (Magyar Könyvszemle, 2002)
    Adatok a magyarországi rendiség történetéhez. (Turul, 2002)
    A római jog hatása a krónikásra. (Laudatio et salutatio. Tanulmányok Farkas Gábor születésnapjára. Szerk. Csurgai Horváth József, Demeter Zsófia és Vizi László Tamás. Székesfehérvár, 2004)
    Zách Felicián ítéletlevelének valószínű mintájáról. (Változatok a történelemre. Tanulmányok Székely György tiszteletére. Szerk. Erdei Gyöngyi és Nagy Balázs. Bp., 2004)
    Királyeszmény – Szent István – Európa. Szent István királlyá avatási szertartásának honi jelentősége és európai háttere. Ladányi Erzsébettel. (Levéltári Szemle, 2004)
    A Hartvik-legenda keletkezési körülményeiről. (Magyar Könyvszemle, 2004)
    A képviselet középkori országgyűléseinken. (Studia professoris – professor studiorum. Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára. Szerk. Almási Tibor, Draskóczy István és Jancsó Éva. Bp., 2005)
    Középkori országgyűléseink és az európai jogfejlődés. A római jog hatása Magyarországon. (Századok, 2005)
    A római és a kánonjog alkalmazása a XIII. századi törvényeinkben. Ladányi Erzsébettel. (Memorae tradere. Tanulmányok és írások Török József hatvanadik születésnapjára. Szerk. Füzes Ádám és Legeza László. Bp., 2006)
    Oklevél-értelmezési kérdések és alkotmánytörténeti következményeik a 13–15. századi Magyarországon. (Levéltári Közlemények, 2006)
    11. századi történeti események középkori történetírásunkban. Ladányi Erzsébettel. (Századok, 2006)
    Bartolus de Saxoferrato 14. századi jogtudományi tevékenysége – kutatásainak jelentősége korunkban. Ladányi Erzsébettel. (Levéltári Közlemények, 2007).

    Irodalom

    Irod.: Boronkai Iván: G. J.: Legkorábbi gesta-szerkesztéseink keletkezésrendjének problémái. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1963)
    Komjáthy Miklós: G. J.: Legkorábbi gesta-szerkesztéseink keletkezésrendjének problémái. (Századok, 1965)
    Zsoldos Attila: G. J.: A korai rendiség Európában és Magyarországon. (Századok, 1988)
    Csapodi Csaba: G. J.: A korai rendiség Európában és Magyarországon. (Levéltári Közlemények, 1988)
    Scripta manent. Ünnepi tanulmányok a 60. életévét betöltött Gerics József professzor tiszteletére. Szerk. Draskóczy István. Művei bibliográfiájával. A bibliográfiát összeáll. Kulcsár Erzsébet, Thoroczkay Gábor. (Bp., 1994)
    Csapodi Csaba: G. J.: Egyház, állam és gondolkodás Magyarországon a középkorban. (Magyar Könyvszemle, 1996)
    Zsoldos Attila: G. J.: Egyház, állam és gondolkodás Magyarországon a középkorban. (Századok, 1996)
    Kőhegyi Mihály: G. J.: Egyház, állam és gondolkodás Magyarországon a középkorban. (Magyar egyháztörténeti vázlatok, 1996)
    Bertényi Iván: G. J.: Egyház, állam és gondolkodás Magyarországon a középkorban. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1998)
    Solymosi László: G. J. köszöntése. – Thoroczkay Gábor: G. J. műveinek bibliográfiája. (Turul, 2001)
    Hübners Who is Who. 2. kiegészítő köt. (Zug, 2004)
    Draskóczy István: G. J. (Levéltári Közlemények, 2007)
    Bertényi Iván: G. J. – Kulcsár Erzsébet. G. J. műveinek bibliográfiája. 1992–2007. (Turul, 2007)
    Érszegi Géza: G. J. (Levéltári Szemle, 2007)
    Solymosi László: G. J. (Századok, 2007)
    „Vedd ezeket az iratokat…” Jubileumi kötet az ELTE Levéltár Szak alapításának hatvanadik évfordulójára. Szerk. Mihalik Béla és Zarnóczki Áron. (Bp., 2010).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (25), agrokémikus (11), állatorvos (74), állattenyésztő (17), antropológus (13), atléta (20), bakteriológus (16), bányamérnök (39), belgyógyász (84), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (41), biológus (197), bíró (17), bőrgyógyász (18), botanikus (62), ciszterci szerzetes (17), csillagász (17), diplomata (41), edző (89), egészségpolitikus (10), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (11), endokrinológus (10), énekes (14), entomológus (27), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (34), erdőmérnök (48), esztéta (34), etnográfus (79), evangélikus lelkész (13), farmakológus (21), feltaláló (31), festő (124), festőművész (121), filmrendező (16), filológus (59), filozófus (80), fizikus (116), fiziológus (15), fogorvos (21), földbirtokos (12), földmérő mérnök (20), folklorista (36), forgatókönyvíró (10), fül-orr-gégész (26), gazdasági mérnök (109), gazdasági vezető (13), gazdaságpolitikus (39), genetikus (13), geofizikus (14), geográfus (55), geológus (71), gépészmérnök (166), grafikus (73), gyermekgyógyász (38), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (43), hadtörténész (15), helytörténész (15), hematológus (10), hidrológus (13), honvéd ezredes (11), honvéd tábornok (72), honvédtiszt (25), ifjúsági író (12), immunológus (13), informatikus (12), iparművész (20), író (1007), irodalomtörténész (285), jezsuita szerzetes (11), jogász (333), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (185), kertész (34), kertészmérnök (22), klasszika-filológus (43), kohómérnök (24), költő (189), könyvtáros (72), közgazdász (190), kritikus (61), kultúrpolitikus (22), labdarúgó (37), levéltáros (91), matematikus (99), mérnök (718), meteorológus (14), mezőgazda (130), mezőgazdasági mérnök (108), mikológus (12), mikrobiológus (26), miniszterelnök (24), műfordító (228),


    © Névpont, 2024. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu