Gerle György
építészmérnök
Született: 1909. szeptember 10. Budapest
Meghalt: 1992. december 13. Budapest
Család
Sz: Gerle Sándor ügyvéd, Spitzer Jolán. F: Preisich Irén, az ORFI gyógytornatanára. Fia: Gerle János (1947–) építészmérnök.
Iskola
A József Műegyetemen építész okl. szerzett (1931), az ÉKME-n doktorált (1962); a műszaki tudományok kandidátusa (1962), doktora (1971).
Életút
Budapesten alkalmi állásokban, ill. önálló tervezőként dolgozott (1931–1943), a csepeli Weiss Manfréd Művek kutatómérnöke, főmérnöke (1943–1947). A Nehézipari Központ főmérnöke (1947–1948), az Állami Ipari Tervező Iroda, ill. a Kohóipari Tervező Iroda létesítményi főmérnöke, építési főosztályvezetője (1949–1952). Az Országos Építésügyi Hivatal csoportvezető főmérnöke (1953– 1956), az Építésügyi, ill. az Építési és Városfejlesztési Minisztérium Város- és Községrendezési, ill. Településfejlesztési Főosztály Regionális Osztályának vezetője (1956–1969). A Városépítési Tudományos és Tervező Intézet (VÁTI) Kutató Irodájának osztályvezetője (1969-től). A BME c. egy. tanára.
Települések és településhálózatok komplex fejlesztésével, az emberi-társadalmi környezet védelmével és tervszerű alakításával, a városszerkezet gazdasági hatékonyságának vizsgálatával foglalkozott. A regionális tervezés egyik magyarországi bevezetője, metodikájának kialakítója, az ezzel kapcsolatos kutatási és kutatásszervezési tevékenység elindítója. Részt vett, ill. jelentős szerepet játszott a Csepeli Vas- és Acélművek helyreállításában, valamint a Dunai Vasmű tervezésében.
Elismertség
Az MTA Településtudományi Bizottsága és az MTA Operációkutatási Bizottsága tagja. A Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) és az Építőipari Tudományos Egyesület (ÉTE), a Magyar Közgazdasági Társaság tagja. A Magyar Urbanisztikai Társaság alapító tagja.
Elismerés
Dunai Vasmű Emlékérem (ezüst, 1949), Magyar Népköztársasági Érdemérem (1950).
Főbb művei
F. m.: írásai: Új anyagokat az újjáépítéshez! (Műszaki Értelmiség, 1945)
A nehézipari építkezések szerkezeti fejlődése. (Magyar Nehézipar, 1947)
A pontház. – Az épületszerkezetek méretezéséről. (Építés–Építészet, 1949)
A Sztálin Vasmű, a vezértervkészítés iskolája. (Építés–Építészet, 1951)
Ipari nagyberuházások komplex tervezése. Egy. jegyz. (Bp., 1953)
Népgazdasági állóalapjaink fejlesztésének tudományáról. (Magyar Technika, 1954)
A várostervezés módszerének időszerű kérdéseiről. (Közlekedéstudományi Szemle, 1954)
Beruházások gazdasági-műszaki tervezése. (Bp., 1955)
A beruházások előkészítésének és műszaki tervezésének szabályai. Révai Gyulával. (Bp., 1955)
A tervezés rendje. – A gyári dolgozók tömegközlekedésének megtervezése. (Rados Kornél: Ipartelepek építészete. Bp., 1956)
A regionális tervezés egyes gazdasági vonatkozásai. Egy. jegyz. (Bp., 1958)
A beruházások gazdaságosságának vizsgálata. Benyújtott kand. értek. is. (Bp., 1959)
A műszaki tervezők szerepe a regionális tervezésben. (Magyar Építőipar, 1959)
A regionális tervezés állása és módszerei a KGST- országokban. (Építésügyi Szemle, 1959)
Egyes gazdasági tényezők szerepe a regionális tervezésben. Kand. értek. is. (Bp., 1960)
A regionális tervezők és az építőipar. (Magyar Építőipar, 1960)
A városok optimális nagyságának problémái. (Építésügyi Szemle, 1962)
A gazdaságosság vizsgálata a regionális tervezésben. (Bp., 1962; 2. kiad. 1963; 3. kiad. 1969)
A regionális tervezés a kapitalista és a szocialista országokban. (Bp., 1962)
Beruházások gazdasági-műszaki előkészítése és szervezése. (Bp., 1962; 2. kiad. 1963; 3. kiad. 1964)
A regionális tervezés új rendszere. (Városépítés, 1964)
A beruházások városméretű koordinációja. (Magyar Építőipar, 1964)
A regionális tervezés és a vízgazdálkodás kapcsolatai. (Hidrológiai Közlöny, 1964)
A településhálózat tervezésének szociológiai kérdései. (Városépítés, 1965)
A geológia szerepe a területi rendezésben. (Bp., 1965)
A közlekedés egyes kérdései a regionális tervezésben. (Városépítés, 1966)
A regionális tervezés és a magyar településhálózat. Perczel Károllyal. (Bp., 1966)
Matematikai módszerek alkalmazásának lehetőségei a településtudományban. (Építés- és Közlekedéstudományi Szemle, 1966)
Ipartelepítés és regionális tervezés. (Építésügyi Szemle, 1966)
A népesség helyváltoztatásával kapcsolatos gazdasági-műszaki problémák. (Bp., 1967)
A területi rendezés az új mechanizmusban. (Városépítés, 1967)
Az üdülő- és idegenforgalom területrendezési vonatkozásai. (Településtudományi Közlemények, 1967)
A városfejlesztés és a településhálózat fejlesztésének összefüggései. (Bp., 1969)
Az urbanizálódás általános és hazai sajátosságai. (Építésügyi Szemle, 1969)
A településhálózat szerkezeti rendszere és mozgástörvényei. (Településtudományi Közlemények, 1969)
A hatékonyság szerepe a településhálózat fejlesztésében. (Építés-építészettudomány, 1969)
A településhálózat komplex fejlesztésének egyes kérdései. Doktori értek. (Bp., 1970)
A településhálózat távlati fejlesztési modellje. (Építés- építészettudomány, 1971)
Környezetvédelem és tudományos-technikai forradalom. (Társadalmi Szemle, 1973)
Környezet és településhálózat. (Bp., 1974)
Környezetvédelem Magyarországon. (Bp., 1974)
A levegőtisztaság-védelem helye és kapcsolódásai a környezetvédelem komplex rendszerében. (Ipari energiagazdálkodás, 1975)
A településtudomány egyes főbb humánökológiai vonatkozásai. (Építés-építészettudomány, 1976)
A rehabilitáció generálorganizációja. (IV. Országos Épületfelújítási Konferencia. Előadások. Bp., 1982)
Tervszerű környezetfejlesztés. Az alkalmazás indítékai, lehetőségei és korlátai. Monográfia. (Bp., 1982)
A város és a környezetvédelem. (A városépítésről. Szerk. Preisich Gábor. Bp., 1984)
Az agrárpotenciál növekvő fontossága. (A falu, 1986)
A kétarcú „haladás” – a „fejlesztés” hátulütői. (Településtudományi Közlemények, 1987)
lakóépületei: Városmajor utca 52. (Budapest XII. kerület, 1940–1941)
Kosciuszko Tádé utca 14. (Budapest I. kerület, 1941)
Veres Pálné utca 27. (Budapest V. kerület, 1941)
Hegyalja u. 105. (Budapest XII. kerület, 1942)
Endrődi Sándor utca 18/a. (Budapest II. kerület, 1943).
Irodalom
Irod.: Településfejlesztés és településsorvasztás. Beszélgetés Perczel Károllyal és G. Gy.-gyel. (Országépítő, 1991)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1992. dec. 31. és Népszabadság, 1993. jan. 5.)
Vidor Ferenc: Száz éve született G. Gy. építész. (Régi–új magyar építőművészet, 2009).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
