Gerő János
író, szerkesztő
Született: 1927. január 5. Berettyóújfalu, Bihar vármegye
Meghalt: 2004. szeptember 29. Budapest
Család
Református családból származott. Sz: Gerő János (1898–1976) asztalos, Nagy Róza (1898–1990). Testvérei: Gerő Éva (1923–) tisztviselő, Gerő Klára (1925–) vasúti tiszt, Gerő István (1928–) asztalos és Gerő Katalin (1930–). F: 1949-től Kecskés Terézia (1926–). Leánya: Gerő Teréz (1950–) népművelő, könyvkereskedő; fia: Gerő János (1953–) gépkocsivezető.
Iskola
Elemi és középiskoláit szülővárosában végezte (1933–1941), majd géplakatos mesterséget tanult. A debreceni ún. Társulati Kereskedelmi Iskolában éretts. (1946), a Debreceni Tudományegyetemen és az ELTE BTK-n tanult, tanulmányait nem fejezte be.
Életút
A Népi Ifjúsági Szövetség (1947–1948), az Egységes Parasztifjúsági Szövetség Bihar vármegyei (1948–1949), a Nemzeti Parasztpárt Veszprém megyei titkára (1949–1951). A Mokép Pest megyei kirendeltségének vezetője (1951–1952), a Kulturális Kapcsolatok Intézetének előadója, irodalmi referense (1952–1954). A Szabad Ifjúság (1954–1956), az Ország-Világ (1957–1958), a Falusi Vasárnap munkatársa (1958), az Ifjúkommunista (1959–1966), az Ifjúsági Magazin főszerkesztője (1966–1968), a Népszava kulturális rovatvezetője (1968–1986).
Az FKgP (1944–1945), a Nemzeti Parasztpárt (1945–1951), az MDP (1951–1957), az MSZMP tagja (1957-től).
Első regényei a kornak megfelelő, szocialista realista művek voltak, később több ifjúsági regényt és kalandregényt is írt. A Duna foglyai (1968) a budapesti árvíz leírása és a bajbajutottakért kész társadalmi összefogás realista ábrázolása. Kisregényeiben, elbeszéléseiben – elsősorban az eseményeket felszabadulásként megélő fiatalok szemszögéből – foglalkozott a II. világháború utáni évek újrakezdésének problémáival. Az útnak nincs vége (1972) c. kisregénye az 1950-es évek népi értelmiségének harcát mutatja be a mindennapok küzdelmein keresztül. Igazi műfaja azonban a tényfeltáró riport volt; már a Fekete föld (1962) c. elbeszéléskötetében próbálkozott ilyen írásokkal. Az 1960-as években néhány hónapra falura költözött, s rendszeresen tudósította a falvak „szocialista átalakulásáról” az Élet és Irodalmat (az erről szóló Tiltott utakon [1968] c. műve nagy feltűnést keltett.) Életművének legfontosabb munkája a Derecskéről szóló, vallomásos jellegű irodalmi szociográfiája (Vallomás a szülőföldről, 1978; csak 1982-ben jelenhetett meg).
Emlékezet
Budapesten, Óbudán (III. kerület Matróz utca 5.) élt és alkotott. A bp.-i Petőfi Irodalmi Múzeumban Maróti István és Tóbiás Áron készített vele életútinterjút (1992-ben, a kétrészes kazettafelvételt a PIM őrzi).
Elismertség
A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének elnökségi tagja, irodalmi alelnöke (1992-től).
Elismerés
Munka Érdemrend (arany, 1981), Szocialista Magyarországért (1986). Rózsa Ferenc-díj (1967), József Attila-díj (1971), SZOT Díj (1973), Pro Literatúra Díj (1999).
Főbb művei
F. m.: Egy – hetven ellen. Elb. (Hősök voltak. Bp., 1954)
Viharban született. Elb.-ek. Ill. Győry Miklós. (Bp., 1954)
A partizán. Ihász-Kovács Sándor. Életrajzi regény. (Bp., 1957)
Szerencse nélkül. Elb.-ek. (Bp., 1958)
A Kék Sirályok. Ifj. reg. Réber László rajzaival. (Bp., 1960; 2. átd. kiad. 1977)
Borisz. Elb. (Hét találkozás. Elb.-ek. Vál. is. Bp., 1961)
Fekete föld. Elb.-ek. (Bp., 1962)
Útlevél a másvilágra. Reg. Ill. Sebők Lajos. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1965)
Tiltott utakon. Reg. Ill. Csohány Kálmán. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1968)
A Duna foglyai. Reg. Ill. Kürthy Sándor. (Sirály Könyvek. Bp., 1968; 2. átd. kiad. 1982)
A megtizedelt osztály. – Borisz. – Kicsi Biri királysága. Három kisregény. Ill. Kondor Lajos. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1970)
Előre megfontolt szándékkal. (Körkép. 1971. Huszonöt mai magyar elbeszélés. Bp., 1971)
Tévedni emberi dolog. – Téglaporos szerelem. Két kisregény. (Bp., 1972)
Az útnak nincs vége. Reg. Ill. Feledy Gyula. (Bp., 1972)
Kopog a tető. – Fekete föld. Két kisregény. Ill. Károlyi András. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1974)
Emlékkönyv felszabadulásunk ünnepére. Szerk. Závodszky Gézával. (Bp., 1975)
Előre megfontolt szándékkal. Kisregények. (Bp., 1976)
Öt szomszéd és a többiek. Elb.-ek, kisregények. (Bp., 1979)
Az előkerült falu és egy nyomozás története. Ifj. reg. Ill. Károlyi András. (Bp., 1979; Ill. Mészáros András. 2. kiad. 1986)
Vallomás a szülőföldről. Reg. (Bp., 1982)
Kopog a tető. Egy szerelem története. Kisregények. Ill. Dunai Imre. (Bp., 1985)
Tankok és királyok. Három kisregény [Borisz. – Kicsi Biri királysága. – A megtizedelt osztály.] Ill. Károlyi András. (Népszava Könyvtár. Bp., 1985)
Fecskefészek. Ifj. reg. Dolnik Miklós rajzaival. (Bp., 1986)
Kicsi Biri királysága. Kisregény, elb.-ek. (Bp., 1987)
Szőke nő fekete taxiban. Bűnügyi regény. (Expressz Könyvek. Bp., 1988)
Évezredek üzenete. Miért vagyunk magyarok? (Bp., 1994).
Irodalom
Irod.: Seres József: G. J.: A megtizedelt ország. (Jelenkor, 1970)
Seres József: G. J.: Tévedni emberi dolog. (Jelenkor, 1972)
Bessenyei György: G. J. két regényéről. (Forrás, 1972)
Varga Lajos Márton: G. J.: Előre megfontolt szándékkal. (Alföld, 1977)
Gyárfás Péter: Tanulságos történetek. (Élet és Irodalom, 1980. 19.)
SZOT Díjasok. Szerk. Kulcsár Ödön. (Bp., 1981)
Funk Miklós: Író és szülőföldje. (Alföld, 1984)
Ki kicsoda a magyar gyermekirodalomban? (Bp.—Debrecen, 1988; 2. jav. kiad. Debrecen, 1991)
Ki kicsoda a hírközlésben? Szerk. Bodrits István, Viczián János. (Bp., 1994)
Benkő Péter: A magyar népi mozgalom almanachja. (Bp., 1996).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
