Gergely Mihály
író
1945-ig Gergely Sándor
Született: 1921. november 9. Varbó, Borsod vármegye
Meghalt: 2007. július 28. Budapest
Család
Sz: Gergely Mihály bányász, Koba Zsófia. F: 1951-től Nagy Gabriella tanár. Fia: Gergely Péter (1952–); leánya: Gergely Zsófia (1955-).
Iskola
A Diósgyőri Kohász Szakipari tanonciskolában (1936–1940), majd polgári iskolában tanult (1940–1941), a miskolci gimnáziumban éretts. (1947). Az MLEE filozófia szakán végzett (Budapesten, 1966).
Életút
Diósgyőrött hőkezelő vasesztergályos, acélnemesítő (1945 előtt), Az új utakon c. miskolci társadalomtudományi folyóirat szerkesztője (Ifj. Gergely Sándor néven, 1945), a Diósgyőri Munkás szerkesztője (1945–1948), a diósgyőri gyár műszaki vezetője (1948), sajtófőnöke (1949–1950). A Magyar Rádió Irodalmi Osztályának lektora (1950–1952), a Magyar Írók Szövetsége fiatal írók titkára (1952–1953), a Magyar Írók Szövetsége titkára (1956. jan.–nov.). A Magyar Nemzet munkatársa (1968–1972), a Hungara Vivo (1969–1977), az Eszperantó Magazin (1973–1976) és a Világ és Nyelv c. eszperantó lapok (1973–1977), a Művészet és Barátai c. folyóirat szerkesztője (1991–1998).
A Józan Élet Szövetség elnöke (1988–1998), a Művészetbarátok Egyesületének elnöke (1988–1998). A Móricz Zsigmond Kör és a Hét Krajcár Kiadó Baráti Köre elnöke (1995-től).
Diósgyőri vasmunkásból lett íróvá. Pályáját verseskötettel kezdte, majd korai elbeszélő prózáját a kornak megfelelő szocialista realista regények és elbeszélések uralták. Első jelentős műve a Józsáék (1958) c. családregény, s ez a regénye, akárcsak több más kisprózája önéletrajzi ihletésű. A helyszín a vasgyári munkástelep, s a történet egy gyári munkáscsalád életét kíséri végig a II. vh. előtti évektől napjainkig (a regény folytatása Életünk, halálunk címmel 1972-ben jelent meg). Családregényei, akárcsak a Mátyás király korában játszódó történelmi regénye (Költő és király, 1979) gazdag ismeret- és élményanyagot vonultatnak fel, jóllehet cselekményei sokszor túlbonyolítottak, lélekrajzai erőltetettek. Elbeszélő prózájából még kiemelkedik a Fekete páva (1964), ami a magányról, a magárahagyatottságról és az idegenségről szóló kisregény. Legismertebb regénye a több kiadásban és több fordításban is megjelent sci-fi (A Kozmosz 15. törvénye, 1984) a nukleáris öngyilkosságra készülő Föld nevű bolygóval foglalkozik. Már az 1970-es években írt sajátos hangvételű irodalmi röpiratokat (Röpirat az öngyilkosságról, 1972), amelyekkel a magyarság sorskérdéseit vizsgálta. Késői írásaiban visszatért ehhez a műfajhoz, ezúttal azonban az ezredvégi emberiség általános problémáit elemezte, a földi élet megsemmisülésének veszélyeire hívta fel a figyelmet (Ébredj emberiség!, 2001). A nemzeti nyelvek melletti semleges közvetítő nyelv elfogadtatásáért küzdött, több eszperantó nyelvű kiadványt és antológiát, ill. művészeti könyvet és albumot is szerkesztett. Kedves képzőművészeiről szívesen írt színes portrékat, irodalmi igényű művészeti elemzéseket.
Emlékezet
Tizennégy éves koráig szülőfalujában, Varbón, majd Diósgyőrött élt. Budapestre 1950-ben költözött, ahol Erzsébetteleken (II. kerület Ördögárok utca 86.) élt és alkotott. Budapesten hunyt el, szülőfalujában nyugszik.
Elismerés
Munka Érdemrend (ezüst, 1981), Szocialista Kultúráért (1987), Köztársasági Elnöki Aranyérem (1996), a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2002). József Attila-díj (1953), Miskolc Város Irodalmi Díja (1972), Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Irodalmi Díja (1981), Krúdy Gyula- emlékérem (1993), az Egyetemes Kultúra Magyarországi lovagja (2003).
Főbb művei
F. m.: Gyárkémények árnyékában. Versek. (Miskolc, 1946)
Harc az üveggyárban. Reg. (Bp., 1950)
Éhségtábor. Reg. A borítót Máday Gréte tervezte. (Bp., 1952)
Szülőföld. Elb.-ek. (Bp., 1952)
Örvény. Kisregény, elb.-ek. Ill. Győry Miklós. (Bp., 1955)
Julika. Reg. Ill. Kass János. (Bp., 1956)
Józsáék. Reg. (Bp., 1958; 2. átd. kiad. 1975)
Kálvária és karrier. Kisregények, novellák. (Bp., 1960)
Omlás. Kisregény. (Bp., 1962)
Ez a mi korunk. A magyar Ruhr-vidéken. Varbói napló. (Bp., 1963)
Fekete páva. Reg. (Bp., 1964)
Atlasz, mire rendeltettél? Elb.-ek. (Bp., 1966)
A háborúnak nincsen vége. Reg. (Bp., 1969)
Életünk, halálunk. Reg. (Bp., 1972)
Röpirat az öngyilkosságról. (Bp., 1972; 2. átd. és bőv. kiad. 1981; 3. bőv. kiad. 1987)
Rácsok. Novellák, riportok, karcolatok. (Bp., 1972)
Halló, Központi Ügyelet! Elb.-ek. (Bp., 1977)
Költő és király. Reg. (Bp., 1979)
Amikor nincs háború. Vál. novellák. (Bp., 1979)
Szakmám, a lelkiismeret. Cikkek, tanulmányok. Megjelent az író 60. születésnapjára. (Bp., 1981)
Pokolhegyiek. Vál. elb.-ek. Ill. Barczi Pál. (Népszava Könyvtár. Bp., 1982)
A kozmosz 15. törvénye. Tudományos-fantasztikus regény. (Kozmosz Fantasztikus Könyvek. Bp., 1984; 4. kiad. 2003; litván nyelven: Vilnius, 1987; lett nyelven: Riga, 1991)
Karambol cserbenhagyással. Reg. (Bp., 1985)
Józsáék. – Fekete páva. – Költő és király. Három regény. (Bp., 1985)
Egy tárlatlátogató tűnődései. Naplójegyzetek. Megjelent a szerző 70. születésnapjára. (Lakitelek, 1991)
Mi, gyalogrendűek. Korkép hetven jegyzetben. (A magyar valóság könyvei. Bp., 1995)
Ébredj emberiség! Röpirat hetven kiáltásban. (Bp., 2001)
Vége a művészetnek, avagy miért csiszolták a kőbaltákat? (Bp., 2001)
Az artista balladája. A szerző válogatása műveiből: elbeszélés, regény, novellák, napló. (Bp., 2004)
Hatalomvágy, halálveszély. Naplómból, 1942–2007. (Bp., 2007)
szerk.: Hodek József: Vihar és szivárvány. Egy tsz-elnök visszaemlékezései. Sajtó alá rend. Ill. Győry Miklós. (Bp., 1967)
Utam a világban. – Mi vizitis mian farmon. Eszperantó irodalmi antológia. Vál., szerk. Az életrajzi jegyzeteket Benczik Vilmos írta. (Bp., 1987)
Metszetek mestere: Varsányi Pál. (Bp., 1993)
Művészetbarátok könyve. 1984–1993. Szerk. (Bp., 1994)
A vágymadár. Kardos Nagy Ibolya balladái. Szerk., az előszót írta. Ill. Csohány Kálmán. (Bp., 1995)
Kardos Nagy Ibolya: Végrendelet. Versek. Szerk., az előszót írta. (Bp., 1996)
Nádudvari Nagy János: Magányos daru. Versek. Szerk., az előszót írta. (Bp., 1996)
Brueghel varázslatai. 16 táblával. (Bp., 1998)
Anyanyelv, világnyelv – Bábel? Mentsük meg a nemzeti nyelveket! Szerk., vál. (Bp., 1999)
Búza Barna keresztútjai. (Bp., 2001).
Irodalom
Irod.: Ki kicsoda a hírközlésben? Szerk. Bodrits István, Viczián János. (Bp., 1994).
Megjegyzések
Eredetileg Gergely Sándornak hívták, első írásai Ifj. Gergely Sándor néven jelentek meg. Az azonos nevű kortárs írótól való megkülönböztetésül 1946-tól Gergely Mihály néven publikált.
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
