Bartha István, dálnokfalvi vitéz
hidrológus
Született: 1919. június 7. Budapest
Meghalt: 2009. augusztus 23. Budapest
Család
Sz: Borsothy Erzsébet.
Iskola
A bp.-i Bolyai Katonai Műszaki Akadémián végzett (1940), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) általános mérnöki okl. szerzett (1949), a BME Mérnök–Közgazdász Tagozatán tanult (1952–1954). A BME-n doktorált (1973), a műszaki tudomány kandidátusa (1993).
Életút
A II. vh.-ban műszaki utásztisztként szolgát (1943–1945), majd az újonnan szervezett Műszaki Hadosztály keretén belül részt vett a helyreállítási munkákban (1945–1946). A Városépítő Tervező Vállalat (VÁTI, 1949–1950), a Földmérő és Talajvizsgáló Iroda (FTI) tervezőmérnöke (1950–1951), a Közműveket Tervező Vállalat (Közműterv, 1951–1954), a Mélyépítési Tervező Vállalat (Mélyépterv) osztályvezetője (1954–1957). A Mélyépterv műszaki vezetője (1957–1964), ún. kiemelt mérnöke (1964–1968), műszaki és gazdasági szaktanácsadója (1968–1969), szakági főmérnöke (1969–1979), nyugdíjas tanácsadója (1979-től). A BME-n, az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán és a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán a szennyvíztisztítás és a környezetvédelmi szakmérnökképzés mb. előadója. Vezetésével Indiában két üzemi és kísérleti modell-biogázberendezést valósítottak meg. – Lakótelepek, orvosi és kórházi intézmények komplex közművesítésével, elsősorban ipari szennyvíztisztítással foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a szennyvíziszapok víztelenítése terén, különösen fontos a biogáz–biotrágya félszáraz technológiai eljárással történő hulladékhasznosítás magyarországi megvalósítása. Kezdeményezésére az 1990-es évek elején, több helyen megalakult magyarországi faluerőközpontban szerves hulladékból (biogázból, ill. annak termelvényeiből) szolgáltatják a település energiaigényét.
Elismertség
Az MTA Vízgazdálkodás-tudományi Bizottsága tagja. A Magyar Hidrológiai Társaság tb. tagja, a szeniorok tanácsának titkára.
Elismerés
Magyar Érdemrend tiszti keresztje (a kardokkal és a hadiékítménnyel, 1944). Pro Aqua Emlékérem (1977).
Főbb művei
F. m.: Szennyvíztisztításra vonatkozó áramlástani és ülepítési kísérletek. (Mélyépterv Műszaki Közlemények, 1955)
Olajipari szennyvizek tisztítása. Ivicsics Ferenccel. (Hidrológiai Közlöny, 1958)
A trágyagazdálkodás és a biogáz értékesítés műszaki megvilágításban. (Hidrológiai Közlöny, 1958)
Új alakú szennyvíztisztító műtárgy üzemben. – A biogáz mezőgazdasági hasznosítása. (Magyar Építőipar, 1958)
A biogáz- és biotrágya előállító berendezések tervezési irányelvei. (Bp., 1960)
Tejipari szennyvizek tisztítása. (Bp., 1960)
Kecskemét város szennyvíztisztító tervpályázatának műszaki és gazdasági eredményei. (Hidrológiai Közlöny, 1962)
Olajipari szennyvizek tisztítása. (Bp., 1962)
Szemétgyűjtés és komposzttelepek tervezési segédlete. (Bp., 1962)
Biogáz és biotrágya előállító eljárás alkalmazása a mezőgazdasági egységekben. (Bp., 1968)
Üzemi, ipari gép- és fűtőolaj, valamint pakurafogó berendezések. – A nagyüzemi állattenyésztő telepeken keletkező hígtrágya kezelése és értékesítése. (Hidrológiai Közlöny, 1968)
Tározótavak kiképzésének jelentősége olajjal szennyezett vizek elvezetésében. (Műszaki Tervezés, 1969)
Hidrogeokémiai vizsgálatok a Tokaji-hegységből. (Hidrológiai Közlöny, 1970)
Szennyvíztisztító telepek beruházási költségtényezőinek alakulása a hazai és a világirodalmi adatok alapján. (Műszaki Tervezés, 1971)
A nagyüzemi állattenyésztő telepeken keletkező hígtrágya kezelése és értékesítése. Ábrahám Endrével. (Hidrológiai Közlöny, 1972)
Élelmiszeripari szennyvizek tisztítása és hasznosítása. (Bp., 1976)
Szennyvíziszap-kezelés, -szállítás és -elhelyezés költségei. Kiss Györggyel, Müller Lászlóval. (Hidrológiai Közlöny, 1979)
A biogáz és biotrágya a környezetvédelem, a mezőgazdaság, valamint a víz- és energiagazdálkodás tükrében. Hódi Jánossal, Kemény Imrével. (Hidrológiai Közlöny, 1984)
Biogazdálkodás, környezetvédelem. (Bp., 1991)
A települések kommunális- és ipari szennyvizeinek az azokkal összefüggő környezetvédelem elméleti és gyakorlati problémái 1950–1990 között. Kand. értek. (Bp., 1992)
Az összes szerves települési hulladék és melléktermék komplex, a biogáz és biotrágya hasznosításával együttes kezelése. (Hidrológiai Közlöny, 1995)
Szennyvíziszapok centralizált – mezőgazdasági hasznosítás céljára való – kezelése. (Bp., 1997)
szabadalmai: Eljárás és berendezés állati trágyák és mezőgazdasági és/vagy élelmiszeripari hulladékanyagok erjesztésére. (1979)
Eljárás és berendezés a háztáji gazdaságok különböző állattartási trágyáiból, a háztartás szennyvizeiből biogáz és biotrágya előállítására. (1982)
Eljárás nagyüzemi eredetű baromfitrágyákból biogáz, valamint tápdús trágyalé előállítására. (1985).
Irodalom
Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988)
A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei. 1917–2000. Összeáll., szerk. Marczell Ferenc. (Bp., 2000)
Nagy Zoltán: Búcsúzunk kollégánktól. B. I. (Mérnökújság, 2009)
Vágás István: B. I. (Hidrológiai Közlöny, 2010).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
