Balogh Jolán
művészettörténész
Született: 1900. augusztus 2. Budapest
Meghalt: 1988. október 12. Budapest
Család
Sz: Balogh János (†1942) mérnök, MÁV műszaki főtanácsos, Gergelyi Jolán (†1944). Testvére: Balogh Ilona (1912–1947) művészettörténész.
Iskola
A Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1923), a művészettörténeti tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1953), doktora (1955).
Életút
A bp.-i Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteménye, ill. Osztálya segédőre (1924–1925), múzeumi őre (1925–1934), I. osztályú múzeumi őre (1934–1942), igazgató-őre (1942–1949), egyúttal a Régi Külföldi Szoborgyűjtemény (1934–1937), a Modern Szoborgyűjtemény (1937–1945), a Régi Magyar Gyűjtemény vezetője (1945–1947, 1949), főmuzeológusa, ill. tud. főmunkatársa és a Szobor Osztály vezetője (1949–1967). A bécsi Collegium Hungaricum ösztöndíjasa (1924–1926), majd állami ösztöndíjjal Olaszországban vendégkutató (1926–1928).
Magyar és egyetemes reneszánsz művészettel, középkori magyar művészettel, Mátyás-kori magyar művészettel, s ezzel összefüggésben magyar–itáliai művészeti és művelődéstörténeti kapcsolatokkal, Erdély művészettörténetével, valamint középkori szobrászattal fogl. Márton és György kolozsvári szobrászművészekről szóló munkája alapvető jelentőségű az erdélyi magyar művészettörténeti irodalomban. Az erdélyi reneszánsz művészetet elsőként hozta kapcsolatba Mátyás udvarával, majd művelődés-, ill. társadalomtörténeti komplex vizsgálattal feldolgozta Hunyadi Mátyás és udvarának művészetpártoló tevékenységét. Szintézisével bebizonyította, hogy a Mátyás-kori reneszánsz igen jelentős hatást gyakorolt az egész országra, sőt egész Közép-Európa művészetére.
Elismerés
Szocialista Munkáért (1954). Baumgarten-jutalom (1937), Herder-díj (1969).
Kiállítások
F. kiállításai: a Szépművészeti Múzeumban: Modern francia rajzok. (1947)
Modern francia metszetek Daumier-től Picassóig. (1948)
Hoffmann Edith-emlékkiállítás. (1948)
Régi művészek Magyarországon. (1949).
Főbb művei
F. m.: Az achitektúra-festészet fejlődése és problémái az olasz renaissance-ben. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1923)
Adatok Milánó és Magyarország kulturális kapcsolatainak történetéhez. (Bp., 1928)
Olasz falfestmények Gyulafehérvárt. (Cluj-Kolozsvár, 1934)
Márton és György kolozsvári szobrászok. (Erdélyi tudomános füzetek. 71. Cluj–Kolozsvár, 1934)
A késő gótikus és a renaissance kor művészete. (Magyar Művelődéstörténet. II. 1939)
Mátyás király ikonográfiája. (Mátyás Király Emlékkönyv. I. Bp., 1940)
A késő renaissance és a kora barokk művészete. (Magyar Művelődéstörténet. III. Bp., 1940)
Az erdélyi renaissance. I. 1460–1541. (Kolozsvár, 1943)
Pákei Lajos rajzai Kolozsvár építészeti emlékeiről. (Kolozsvár, 1944)
Vég-Várad vára. (Kolozsvár, 1947)
Az esztergomi Bakócz Kápolna. Doktori értek. (Bp., 1955)
A magyarországi művészet története. 1–3. Többekkel. (Bp., 1956–1964)
A művészet Mátyás király udvarában. 1–2. (Bp., 1966)
Studi sulla collezione di sculture del Museo de Belle Arti di Budapest. (Acta Historiae Artium, 1966)
Die Anfänge der Renaissance in Ungarn Matthias Corvinus und die Kunst. (Graz, 1975)
Késő renaissance kőfaragó műhelyek. 1–8. (Ars Hungarica, 1975–1980)
Katalog der ausländischen Bildwerke des Museums der Bildenden Künste in Budapest. 4–18. Jahrhundert. 1–2. (Bp., 1975)
Matthias Corvinus und die Renaissance in Ungarn. 1458– 1541. Katalog der Ausstellung in Schallburg. (Wien, 1982)
Varadinum. Várad vára. 1–2. (Bp., 1982)
Mátyás király és a művészet. (Bp., 1985)
Kolozsvári kőfaragó műhelyek. XVI. század. (Bp., 1985).
Irodalom
Irod.: Entz Géza: B. J. köszöntése. B. J. tudományos munkái. (Ars Hungarica, 1975)
Entz Géza: B. J. és a műemlékvédelem. (Magyar Műemlékvédelem, 1984)
Aggházy Mária, G.: B. J. (Művészettörténeti Értesítő, 1989)
Török Gyöngyi: In memoriam Iolanthae Balogh. (Acta Historiae Artium, 1989)
Bibliographie Jolán Balogh. (Acta Historiae Artium, 1989)
Végh János: B. J. (Ars Hungarica, 1990)
Szmodisné Eszlári Éva: In memoriam Jolán Balogh. (Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 1990)
Török Gyöngyi: „Kicsi mozaikkövekből hatalmas kompozíció”. Száz éve született B. J. művészettörténész. (Új Művészet, 2000)
Török Gyöngyi: B. J. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
