Csaplár Benedek Gáspár
irodalomtörténész, történész, piarista szerzetes, római katolikus pap
Született: 1821. január 3. Dunaszerdahely, Pozsony vármegye
Meghalt: 1906. augusztus 19. Budapest
Család
Sz: Csaplár Ignác, Dobos Erzsébet.
Iskola
Középiskoláit az érsekújvári ferences gimnáziumban, majd a pozsonyi és nagyszombati bencés gimnáziumban végezte. Privigyén belépett a piarista rendbe (és felvette a Benedek szerzetesi nevet, 1836. szept. 14.), Pozsonyszentgyörgyön ünnepélyes fogadalmat tett (1846. júl. 26.) és pappá szentelték (1846. aug. 6.); Kolozsvárott bölcseletet és klasszika-filológiát (1841–1843), Nyitrán (1843– 1845), Pozsonyszentgyörgyön teológiát tanult (1845–1846). Az MTA tagja (l.: 1866. máj. 6.).
Életút
Privigyén (1837–1839), Podolinban (1839–1840), Besztercén elemi iskolai tanító (1840–1841). A piarista rend kolozsvári (1846– 1848), budai (1848–1849), magyaróvári gimnáziumának r. tanára (1849–1850). Pozsonyszentgyörgyön súlyosan megbetegedett (1850–1851), felgyógyulása után megismerkedett Ipolyi Arnolddal, akinek mitológiai kutatásaihoz jelentős segítséget nyújtott (1851). A rend lévai gimnáziumában történelmet, görögöt, magyar nyelvet és irodalmat, földrajzot (1851–1852), nyitrai gimnáziumában magyar nyelvet és irodalmat, görögöt (1852–1853), szegedi gimnáziumában görögöt, latint, németet és hittant tanított (1853–1867), a tatai piarista gimnázium igazgatója (1867–1870). Pestre, ill. Budapestre költözött, ahol a piarista rend hivatalos történetírója (1870–1874 és 1875–1906); közben egy rövid ideig Vácott tanított (1874–1875).
18–19. sz.-i magyar történelemmel, irodalom- és művelődéstörténettel, elsősorban Ányos Pál, Dugonics András és Révai Miklós munkásságával és a piarista szerzetesrend újkori történetével foglalkozott. Tudományos pályafutását klasszika-filológusként kezdte: lefordította Platón műveit, majd részt vett a Szepesi Imre-féle görög–magyar kéziszótár munkálataiban. Ipolyi Arnold ösztönzésére alapos forrásfeltáró munkát végzett, felkutatta a Nyitra vm.-i egyházi és polgári levéltárakat, majd a piarista rend magyarországi történetével kapcsolatban végzett levéltári alapkutatásokat, ill. elkísérte Ipolyit műemlékfeltáró látogatásain. Igen sok közéleti írása jelent meg, amely helyi ügyeket (pl. kórház- és árvaház-alapítások, színházi kaszinói élet stb.) vitatott meg, a magyarországi műemlékek helyzetét bírálta, de számos természettudományi dolgozatot is közölt. Publicisztikáiban, politikai munkáiban harcolt a pánszláv törekvések ellen, és támogatta a családnevek magyarítását. Mint a Dugonics-kultusz egyik megalapítója kezdeményezte az író szobrának felállítását (e célból gyűjtést is indított), műveinek újrakiadását. Írásai egy részét Karcsai G. Gáspár, ill. Karcsanyéki Gáspár néven jegyezte. Halálát Jung József anarchista okozta: megtámadta az idős embert, aki a sérüléseibe belehalt.
Emlékezet
Róla nevezték el a Dunaszerdahelyi Esperesség Csaplár Benedek Egyházi Levéltárát. Emlékét őrzi még a szegedi Csaplár Benedek utca.
Elismertség
A Magyar Történelmi Társulat igazgatóválasztmányának tagja. A Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának tagja (1887).
Szerkesztés
A Vatikáni Okmánytár szerkesztőbizottságának tagja (1887–1906).
Főbb művei
F. m.: Platon munkái. A bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta. (Kolozsvár, 1845)
Buzgó óhajtás nemzeti hagyományaink, különösen a tájszógyűjtés ügyében. (Pesti Napló, 1858)
Nefelejts koszorú Dugonics András síremlékére. Karcsai G. Gáspár álnéven. (Szegedi Híradó, 1859)
A nemzet nagy halottja Széchenyi István. (Szegedi Híradó, 1860)
A nemzeti mívelődés alapja. Karcsanyéki Gáspár álnéven. (Szeged, 1861)
Elmélkedés társadalmi viszonyaink fölött. Karcsanyéki Gáspár álnéven. (Szeged, 1861)
Egy év előtt és most. Széchenyi István kimultának évfordulóján. Karcsanyéki Gáspár néven. (Szegedi Híradó, 1861)
Emlékeztetés Dugonics András munkás pályájára. Karcsanyéki Gáspár álnéven. (Szegedi Híradó, 1861)
Igénytelen eszmék társadalmi ügyeink körül. Karcsanyéki Gáspár néven. (Szegedi Híradó, 1862)
Adatok Szeged szellemi mívelődésének történelméhez. (Magyar Sion, 1864)
A magyarországi kegyes tanítórend történetének tervrajza. (Pest, 1871)
A spanyol kegyesrendiek szellemi mozgalmairól. (Magyar Sion, 1873)
Történelmi adatok Privigye múltjáról. (Századok, 1874)
A korszellem. (Vác, 1874)
Az idő intései. Elmélkedés társadalmi viszonyaink fölött. (Bp., 1875)
Kegyeletes emlékezés a kegyes tanítórend néhány áldott emlékű boldogultjára. (Magyar Állam, 1879)
Révai Miklós élete. I–IV. köt. (Bp., 1881–1889)
Révai Miklós kéziratban hagyott egyházi beszédei. Sajtó alá rend. (Bp., 1887)
A magyar irodalomnak három előkelő mecénása II. József korában. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1887. nov. 7.)
Ányos Pál egyházi beszéde… amelyet Abán mondott. Az eredeti kéziratból sajtó alá rend. (Bp., 1888)
Simai Kristóf, pályája kezdetén. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1891)
Keresztény archaeologiai kutatások Hellászban, különösen Lampakis György ily irányzatú törekvései. (Katholikus Szemle, 1891)
Cs. B. vegyes dolgozatai. (Bp., 1891)
Szabó István emlékezete. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1892; németül: Leiden, 1893)
A kegyes iskolák. Scholae piae negyedik száz éve küszöbén. (Bp., 1897)
A Horányi Elek tervezte „Hazafiu magyar társaság”. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1899)
A hellén keresztény archeológiai tevékenység újabb eredményei… Felolvasás. (Bp., 1900)
Consideratio eventuum, documentorum ac incitamentorum huius aevi. (Siena, 1903)
Elmélkedés a szeplőtelen fogantatás hitágazattá avatásának félszázados évfordulóján. (Bp., 1904)
Képekkel illusztrált emlékirat a hellén keresztény műrégiségekről. (Katholikus Szemle, 1905).
Irodalom
Irod.: Cs. B. (Századok, 1906)
Prónai Antal: Cs. B. emlékezete. (Bp., 1907)
Ortvay Tivadar: Emlékbeszéd Cs. B. l. tag fölött. (Bp., 1908)
Nyers Lajos: Cs. B. (Magyar piaristák a XIX. és XX. században. Bp., 1942)
Kovács Ágnes: Ipolyi Arnold folklórgyűjteménye. (Néprajzi Értesítő, 1956)
Schram Ferenc: Cs. F. szegedi éveiből. (Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1972)
Bálint Sándor: A szögedi nemzet. I–III. köt. (Szeged, 1976–1980)
*MÉL I., Gulyás IV. köt.: téves halálozási nap aug. 20.!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
