Csengery János Ferenc
klasszika-filológus, műfordító
1878-ig Czenger; 1922-ig Csengeri
Született: 1856. október 2. Szatmár, Szatmár vármegye
Meghalt: 1945. április 21. Frohnleiten, Ausztria
Család
Sz: Czenger János pénzügyi tisztviselő, Track Anna.
Iskola
Középiskoláit Szatmárnémetiben és Debrecenben végezte, a Debreceni Református Kollégium gimnáziumában éretts. (1874). A bp.-i tudományegyetemen görög–latin szakos tanári okl. (1879) és bölcsészdoktori okl. (1880), a görög irodalom tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1884). Az MTA tagja (l.: 1892. máj. 5.; r.: 1920. máj. 5.; t.: 1930. máj. 8.).
Életút
Debrecenben önkéntes katonai szolgálatot teljesített, egyidejűleg uo. a református kollégium helyettes tanára (1880–1881). A besztercebányai r. k. főgimnázium helyettes tanára, egyúttal több hónapig az evangélikus gimnázium helyettes tanára (1881– 1882). A fehértemplomi főgimnázium r. tanára (1882–1883), a bp.-i VII. kerületi főgimnázium (1883–1884), a Középiskolai Tanárképző Intézet gyakorlóiskolájának r. tanára (1884–1896). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1891–1896), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem ny. r. tanára (1896–1919); közben a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar dékánja (1900–1901 és 1909–1910). A Száműzött kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem (1919–1921), a szegedi Ferenc József Tudományegyetem ny. r. tanára (1921–1927); közben a Bölcsészettudományi Kar dékánja (1921–1922), majd az egyetem rektora (1924–1925). Nyugdíjazása után (1927) Budapestre költözött (1933), a II. vh. végén Németországba távozott (1945).
Görög és latin irodalomtörténettel foglalkozott, számos középiskolai tankönyvet írt és szöveggyűjteményt állított össze. Műfordítói munkássága is jelentős, sokat foglalkozott pedagógiai kérdésekkel is.
Emlékezet
Születésének 70. évfordulóján emlékkönyvet adtak ki (1926-ban). Szegedi lakóházán (Roosevelt tér 14.) emléktáblát helyeztek el.
Elismertség
Az MTA Classica-Philologiai Bizottságának tagja (1887-től), elnöke (1934–1945). A Kisfaludy Társaság tagja (r.: 1904). A Budapesti Philologiai Társaság tagja (t.: 1940). A Magyar Nyelvtudományi Társaság választmányi tagja. Az Erdélyi Irodalmi Társaság elnöke. A Magyar Pen Club tagja. A La Fontaine Társaság t. elnöke (1932-től), a Parthenon Egyesület t. tagja.
Elismerés
A Kisfaludy Társaság Lukács Krisztina-díja (1890).
Szerkesztés
A Magyar Pedagógia alapító szerkesztője (1892–1895), a Szegedi Újság szerkesztője (1922–1924).
Főbb művei
F. m.: A görög rhetorika ókori irodalma. Egy. doktori értek. is. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1882)
Jegyzetek Homeros Iliásához. (Bp., 1888; 2. jav. kiad. 1906)
Homeros. (Győr, 1888)
Drága hegedűszó. (Bp., 1888)
Tündérszép képeskönyv. (Bp., 1888)
Jegyzetek Homeros Odysseajához. (Bp., 1889; 2. jav. kiad. 1905)
Ludas Matyi históriája. (Bp., 1890)
A főbb költői fajok kifejlődése a görög irodalomban. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1891)
Görög földön. Szerk. Pasteiner Gyulával. (Bp., 1894)
Homeros poetikája. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1894. jan. 8.; megjelent: Budapesti Szemle, 1894; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1894)
Római világ. Szerk. Pasteiner Gyulával. (Bp., 1899)
A magyar Aischylos. (Budapesti Szemle, 1901)
Aischylos. (Erdélyi Múzeum, 1903)
Homerosi világ. Segédkönyv az Ilias és az Odyssea olvasásához. (Bp., 1903)
A római irodalom története. (Bp., 1904)
Magyar mondattan. (Torda, 1905)
Homeros. (Bp., 1907)
A classica philologia enciklopédiája. (Kolozsvár, 1907–1908)
A tragédia aristotelési meghatározása. (Beöthy Zsolt Emlékkönyv. Bp., 1908)
Három hét Egyiptomban. (Bp., 1910)
Horatius satirái és epistulái új átültetésben. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1920. máj. 17.; megjelent: Horatius költeményei. 2. rész. Satirák és epistulák Cs. J. átültetésében. Szeged, 1922; részletek fordításaiból: Akadémiai Értesítő, 1921)
Görögpótló kézikönyv. (Bp., 1922)
A görög irodalom története. (Bp., 1926)
Vergilius a magyar költészetben. (Bp., 1931)
Arany János és az ókori klasszikusok. (Budapesti Szemle, 1933)
Horatius értéke és mai állása. (Budapesti Szemle, 1936)
Martialis irodalmunkban. (Pap Károly Emlékkönyv. Debrecen, 1939)
ford.: Gaius Valerius Catullus versei. (Bp., 1880; 2. kiad. 1896)
Cicero. A kötelességekről. (Bp., 1885)
Tibullus elégiái. (Bp., 1886; 2. kiad. 1898)
Sophokles Antigoneja. (Bp., 1890; 2. átd. kiad. 1906)
Goethe: Iphigenia Taurisban. (Bp., 1890; 5. átd. kiad. 1930)
Propertius elégiái. (Bp., 1897)
Catullus versei. (Bp., 1901)
Eurypides. Latkóczy Mihállyal. (Bp., 1909)
Goethe: Torquato Tasso. (Bp., 1910)
Apuleius: Amor és Psyche. (Bp., 1910; új kiad. 1928)
Eurypides drámái. I–III. köt. (Bp., 1911–1919)
Sophokles drámái. I–II. köt. (Bp., 1919)
Horatius költeményei Cs. J. átültetésében. 1–2. rész. (Szeged, 1922)
Herondas mimiambusai. Jelenetek az életből. (Bp., 1925)
Eurypides elveszett drámáinak töredékei. (Bp., 1926)
Homeros: Ilias. Prózában ford. (Bp., 1928)
P. Vergilius Maro Aeneise. (Szeged, 1931)
A görög líra gyöngyei. (Szeged, 1933)
Homeros Cs. J. átültetésében. I–II. köt. (Bp., 1937)
Aischylos tragédiái. Átd., új kiad. (Bp., 1941)
Marcus Valerius Martialis epigrammáinak XIV. könyve a látványosságok könyvével. (Bp., 1942)
Supplementum ad M. Valerium Martiabem. Cs. J. magyar Martialisának kiegészítése. (Bp., 1942).
Irodalom
Irod.: Szegzárdy József: Cs. J. élete és munkái. (Szeged, 1926)
Marót Károly: Cs. J. (Antik Tanulmányok, 1954)
Tar Ibolya: A klasszika-filológus Cs. J. (Magyar Pedagógia, 2007).
Megjegyzések
Lexikonok téves halálozási helye: Budapest!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013