Fokos-Fuchs Dávid

Született: 1884. december 10. Bisenz, Morvaország
Meghalt: 1977. július 11. Budapest

Család

Sz: Fuchs Ármin tanító, Redlich Ernesztin. Fia: Fuchs László (1924–) matematikus, az MTA külső tagja; leánya: Fuchs Edit.

Iskola

Egy morvaországi kis faluban, zsidó családban született, hároméves korában családja Pozsonyba költözött. A pozsonyi királyi katolikus főgimnáziumban éretts. (1902), a bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1906), magyar–latin–német szakos tanári okl. szerzett (1907), nyelvtudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1957). Az MTA tagja (l.: 1945. máj. 30.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

A Pesti Izraelita Hitközség polgári leányiskolájának óraadó (1907–1910), r. tanára (1910–1911), az Izraelita Polgári Fiúiskola (1911– 1919), a pesti izraelita hitközség alapítványi gimnáziumának r. tanára (1919–1928). Az izraelita polgári fiúiskola, majd a polgári leányiskola igazgatója (1928–1933), az izraelita hitközségi gimnázium helyettes igazgatója (1933–1940), mb. igazgatója (1940– 1942), kinevezett igazgatója (1942–1948). Munkácsi Bernát támogatásával, a Nemzetközi Közép- és Kelet-ázsiai Társaság ösztöndíjával tanulmányúton járt a zürjének között (1911 és 1913). A helsinki Finnugor Társaság meghívására Finnországban volt hosszabb tanulmányúton, közreműködött Artturi Kannisto vogul gyűjtésének lefordításában (1938).

Uralisztikával, finnugrisztikával, elsősorban a permi és az obi-ugor nyelvek vizsgálatával, összehasonlító finnugor mondattannal, a magyar nyelvrokonság kérdéseivel foglalkozott; de mongol, török és tunguz vonatkozású tanulmányokat is írt. Nemzetközileg is kimagasló eredményeket ért el a permi nyelvek alaktani és mondattani kérdéseinek vizsgálatában, továbbá az altáji és az uráli nyelvek közötti nyelvi és egyéb kapcsolatok feltárásában. Évtizedeken át gyűjtötte az anyagot az uráli és az altaji nyelvek tipológiailag azonos szerkezeteihez, de ez a cédulaanyag a II. vh. idején elveszett. Az anyaggyűjtést azonban újra elkezdte, s az újra összeállított hatalmas adattár alapján az uráli és az altaji nyelvek között kimutatható közös szintaktikai vonásokat 25 csoportba sorolta. Elmélete szerint az uráli és az altáji nyelvek egy közös (= uráli-altáji) nyelvcsaládba tartoznak, jóllehet a tudomány mai állása szerint nem mutatható ki genetikai rokonság e két nyelvcsalád között; az uráli–altáji hipotézisnek még ma is számos híve van. Fiatalságától kezdve érdekelte a jelentéstani és tárgytörténeti alapokon nyugvó szó- és szólásmagyarázat. A szemantikai és művelődéstörténeti háttér feltárásakor gyakran folyamodott idegen nyelvek (török, héber, arab stb.) analóg jelenségeihez. Közzétette Reguly Antal és Pápay József még kiadatlan, két terjedelmes osztják hősénekét, megkezdte Munkácsi Bernátnak, az I. vh. idején magyarországi hadifogolytáborokban gyűjtött votják nyelvi és népköltészeti anyagának kiadását. – A pozsonyi gimnáziumban Gaál Mózes, ifjúsági író; az egyetemen Szinnyei József és Simonyi Zsigmond tanítványa. Magyar nyelvű írásait Fokos Dávidként, idegen nyelvű dolgozatait Fokos-Fuchs Dávidként jegyezte; a Fokos családnevet Vikár Béla ajánlotta. Munkássága kezdetén, Munkácsi Bernát támogatásával igen nagy mennyiségű folklorisztikai és nyelvészeti anyagot gyűjtött a zürjének között. A gyűjtés az időközben kitört I. vh. miatt nem folytatódhatott, mégis négyéves katonai szolgálata alatt lehetősége volt a komáromi hadifogoly-táborban zürjén származású (orosz) hadifoglyok körében 1916-ban hat hónapig, 1917- ben pedig egy hónapig tetemes zürjén szöveg- és szótári anyagot feljegyeznie. Fokos Dávid hatalmas szótári gyűjtésének rendkívül viszontagságos sorsa volt: a II. vh. utolsó éveiben (1944–1945) az MTA óvóhelyén őrizték; az 1956. évi forradalom november 4-ét követő leverésében Fuchsék lakását tankbelövések érték. A tudomány szerencséje, hogy az egyébként nagy pusztulást szenvedett lakásban a romok közül a szótár anyaga szétziláltan ugyan s némileg megkárosulva előkerült. A 22 000 szót (!) tartalmazó szótár (Syrjänisches Wörterbuch I–II.) végül is 1959-ben jelent meg. A zürjén szókincs eme imponálóan gazdag és megbízható tárháza nemcsak lexikális gyűjtéseken alapul, hanem igen jelentős mértékben Fokos szöveggyűjtésein is.

Emlékezet

A bp.-i Rákoskeresztúri Kozma utcai Izraelita Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította. Erzsébetvárosi lakóházát (Budapest VII. kerület Dózsa György út 60.) emléktábla jelöli (1996-tól). Emlékét őrzi a Magyar Nyelvtudományi Társaság által alapított Fokos-Fuchs Dávid-díj (a finnugrisztika területén kiemelkedő teljesítményt felmutató nyelvésznek adható elismerés, 1974-től).

Elismertség

Az MTA Nyelvtudományi Bizottsága tagja (1916–1919). A helsinki Finnugor Társaság tagja (1913). Az Országos Néptanulmányi Egyesület titkára, elnöke (1945–1947).

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013