Balogh Jenő
politikus, jogász
Született: 1864. május 14. Devecser, Veszprém vármegye
Meghalt: 1953. február 15. Budapest
Család
Sz: Balogh Gábor, Szentmihályi Etel.
Iskola
A győri jogakadémián, a bp.-i és a berlini egyetemen tanult, a bp.-i tudományegyetemen jogi és államtud. doktori okl. (1885), a büntetőjog és a büntető eljárás tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1888). Az MTA tagja (l.: 1901. máj. 10.; r.: 1912. máj. 2.; ig.: 1936. jún. 3.–1945. ápr. 26.; t.: 1937. ápr. 29.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; t. tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).
Életút
Bp.-en ítélőtáblai segédfogalmazó (1887–1891), az Igazságügyi Minisztérium törvényelőkészítő osztályának miniszteri titkára és osztálytanácsosa (1891–1897), ítélőtáblai bíró (1897–1900). A bp.-i tudományegyetemen a büntetőjog és a büntető eljárás magántanára (1888–1900), az anyagi és alaki büntetőjog ny. r. tanára (1900–1910); közben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja (1903–1904). A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) politikai államtitkára (1910. nov.–1913. jan.); a Nemzeti Munkapárt ogy.-i képviselője (Marosújvár, 1910–1918), Lukács László, majd Tisza István kormányának igazságügyminisztere (1913. jan. 4.– 1917. jún. 15.).
Az MTA főtitkára (1920. dec. 20.–1935. nov. 7.), másodelnöke (1940. ápr. 26.–1943. máj. 14.). A dunántúli ref. egyházkerület főgondnokaként (1921–1953) a Felsőház tagja (1921–1944); az egyetemes ref. konvent világi elnöke (1921–1953).
A magyar büntetőjog-tudomány kiemelkedő művelője, nevéhez fűződik az I. vh. idejére eső, ill. az azt közvetlenül megelőző törvények jelentős részének előkészítése (pl.: sajtótörvény, a törvényhatósági választásról, a fiatalkorúak bíróságáról, a királyság védelméről, az esküdtszékek hatáskörének korlátozásáról szóló törvény).
Elismertség
A Magyar Paedagogiai Társaság (1922-től), a Budapesti Philologiai Társaság (1936-tól), a Magyar Jogászegylet, a Magyar Néprajzi Társaság és a Magyar Nyelvtudományi Társaság t. tagja.
Elismerés
A debreceni Tisza István (1930) és a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem t. doktora (1940).
Szerkesztés
A Jogi értekezések (I–XI., 1902–1904), a Büntetőjogi döntvénytár (1908-tól), az Akadémiai Értesítő (1920–1935) és az MTA Emlékbeszédek szerkesztője (1920–1935).
Főbb művei
F. m.: A delictum collectivum és a szokásszerű és üzletszerű bűncselekmények tana. (Bp., 1886)
A sértett fél jogköre a büntetőjogban. (Bp., 1887)
Börtönügyi viszonyaink reformjához. (Bp., 1888)
A bűnvádi perrendtartás magyarázata. I–IV. Edvi Illés Károllyal, Vargha Ferenccel. (Bp., 1897–1900)
Gróf Széchenyi István nézetei bűnvádi perjogunk átalakításáról. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1901. dec. 9.; megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1902)
Magyar bűnvádi eljárási jog. (Bp., 1901)
A jogtörténet tanítása hazánkban. (Bp., 1905)
A büntető perjog tankönyve. (Bp., 1906)
Nyomor és bűntettek. (Bp., 1908)
Adalékok a fiatalkorú bűntettesek psychologiájához. (Bp., 1909)
Fiatalkorúak és a büntetőjog. (Bp., 1909)
A büntetőjog válsága. (Bp., 1910; franciául: 1912)
Újabb bűnügyi törvényhozás külföldön. (Bp., 1910)
A kriminológia hatása a büntető ítélkezésre. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1913. jan. 13.)
Gróf Tisza István emlékezete. (Bp., 1921)
Az igazi Tisza István. (Bp., 1934)
Berzeviczy Albert emlékezete. (Bp., 1938)
B. J. emlékkötet. Válogatás B. J. műveiből. Összeáll., szerk., a bevezető tanulmányt írta. Kónyáné Kutrucz Katalin. (Bp., 1988).
Irodalom
Irod.: Schwarz Gusztáv: B. J. és a többiek. (Bp., 1910)
Kónya Sándor: B. J., az Akadémia főtitkára. (Magyar Tudomány, 1990).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
