Gáspár László
agrokémikus, biológus
Született: 1922. július 13. Székesfehérvár
Meghalt: 2011. Martonvásár
Család
Sz: Gáspár László jogász, ítélőtáblai bíró, Borsos Julianna. F: Burchard-Bélaváry Krisztina, az MTA Mezőgazdasági Kutató Intézete tud. segédmunkatársa. Leánya: Gáspár Sára; fia: Gáspár Ádám és Gáspár Bálint.
Iskola
Székesfehérvárott éretts. (1940), a bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Mezőgazdasági Osztályán végzett (1945), az Agrártudományi Egyetemen (ATE) doktori okl. szerzett (1948), a biológiai tudományok kandidátusa (1964).
Életút
A JNMGE Mezőgazdasági Osztály Mezőgazdasági Kémiai Intézete gyakornoka (1943–1945), a Magyar Agrártudományi Egyetem, ill. az ATE Mezőgazdasági Kémiai Intézetében Doby Géza gyakornoka (1945–1947), tanársegéde (1947–1950). Az MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézete alapító tud. munkatársa (1951–1955), a Növényélettani és Biokémiai Osztály tud. osztályvezetője (1955–1964), az Agrokémiai Osztály osztályvezető tud. főmunkatársa (1964–1984). A forradalom idején az Intézet Munkástanácsa Forradalmi Bizottságának elnöke (1956. okt.–nov.).
Növényélettannal, elsősorban a búza és a kukorica foszforanyagcseréjének vizsgálatával foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el az ún. heterózis jelenség fiziológiai vizsgálatának területén. További kutatási területei: növények nitrogénforgalma, aminosav- meghatározási módszerek fejlesztése, az ún. hibridvigor élettartama, a kukorica fattyúhajtásainak élettani vizsgálata radioizotópokkal. ő hozta létre a magyar mezőgazdasági kutatások terén az első izotóplaboratóriumot (Martonvásáron, 1954-ben), továbbá elsőként állított elő laboratóriumi körülmények között lassan ható nitrogénműtrágyát (az Ureaformot, 1952–1953-ban).
Főbb művei
F. m.: Vizsgálatok a búzaliszt konyhasóban diszpergálható fehérjéinek aminosav összetételéről. Egy. doktori értek. (Bp., 1948)
Búza csíranövények foszforfelvétele. (Agrokémia és Talajtan, 1956)
Sugárzás hatása a növényekre. (Agrokémia és Talajtan, 1957)
A fő- és oldalhajtás táplálkozás-élettani kapcsolatainak vizsgálata kukoricán. Dévay Mártával. (Kukoricatermesztési kísérletek. 1953–1957. Bp., 1958)
Kísérletek lassan ható szerves nitrogénműtrágya – Ureaform – előállítására és hatásának vizsgálatára. 1–2. Többekkel. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1958)
A huminsavak elválasztása papírelektroforézissel. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1960)
A heterózishatás fiziológiai jellemzése a kukoricában. (Az MTA Mezőgazdasági Kutató Intézete jubileumi konferenciája. Bp., 1961)
A heterózis-jelenség fiziológiája. (MTA Biológiai Csoportja Közleményei, 1962)
Adatok a hibridvigor élettanához. Kand. értek. is. (Martonvásár, 1963)
Mezőgazdasági kémia. Felsőfokú mezőgazdasági technikumi tankönyv. Kovács Károllyal, Szabó Loránddal. (Székesfehérvár, 1963)
Lágy bétasugárzó izotópok mérése szcintillációs módszerrel félfolyékony fázisban. Kovács L.-lel. (Izotópok alkalmazása a mezőgazdasági kutatásban. Konferencia. Budapest, 1965. febr. 25–26. Szerk. Simon József. Bp., 1966)
Izotópok alkalmazása a biológiában. (Izotópok alkalmazása a mezőgazdaságban és a biológiában. Bp., 1970)
Általános laboratóriumi módszerek. (Fehérjevizsgálati módszerek. Szerk. Münnichné Mozolovszky Alexandra. Bp., 1975).
Irodalom
Irod.: Veisz Ottó: Elhunyt intézetünk utolsó alapító tagja, G. L. (Martonvásár [folyóirat], 2011).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
