Gáspár Zoltán
újságíró, szerkesztő, szociográfus
Született: 1901. október 17. Rozsnyó, Gömör-Kishont vármegye
Meghalt: 1945. január 13. Budapest
Iskola
A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen állam- és jogtudományi doktori okl., a bp.-i tudományegyetemi közgazdaság- tudományi karon közgazdász okl. szerzett (1930-ig).
Életút
Szegeden élt (1920–1937), a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tagja és a kollégium kiadványainak szerkesztője. A Délmagyarország, a Századunk és a Szép Szó munkatársa (1929?–1937). Felköltözött Budapestre, a Szép Szó felelős szerkesztője (1937–1938) és kiadója (1938–1939), az Esti Kurir belmunkatársa (1938–1944), a Magyar Csillag (1942–1944), a Vigilia munkatársa (1943–1944).
A Szegedi Fiatalok mozgalmának egyik meghatározó tagja, írásaiban mind a népi, mind a polgári eszmevilág megtalálható. A baktói és a sándorfalvai parasztok között végzett szociográfiai gyűjtő- és kutatómunkát (1920-as évek vége). Publicisztikáit antifasiszta humanizmus jellemezte, élesen tiltakozott minden faji előítélet, mindenféle totális diktatúra ellen. Radnóti Miklóshoz barátság fűzte, ő ismertette meg József Attilával. József Attila koporsója fölött a Kerepesi temetőben elmondott híres beszédét a Magyar Csillag közölte (1942), s ő vezette be a Vándor-kórus híres József Attila-estjét is (1943). Fő művében, nagyívű történeti esszéjében Európa közelmúltjának történetét írta meg (Húsz év története, 1939). Műfordítóként Bertolt Brecht egyik korai tolmácsolója volt.
Emlékezet
Budapesten élt és alkotott. Az ország német megszállása után a nemzeti ellenállás tagja, egy német tiszt a budapesti rejtekhelyén agyonlőtte. A Kerepesi (= Fiumei) úti Temetőben nyugszik. Sírfelirata, egy József Attila-idézet: „…mert a szabadságot oktattam e tájon.” Emlékét Szegeden utca őrzi. Az 1980-as–1990-es években kezdték publicisztikai és esszéírói munkásságát újra felfedezni. Összegyűjtött írásai Kenedi János gondozásában jelentek meg (1990), életútjával leginkább Lengyel András foglalkozik.
Főbb művei
F. m.: Népszövetségi közjáték. (Szép Szó, 1936)
Konzervatív alkotmányreform vagy demokratikus átalakulás? (Szép Szó, 1937)
Coudenhove-Kalergi, Richard Nikolaus von: Totális állam, totális ember. Ford. (Bp., 1938)
Húsz év története. 1918–1938. Történeti tanulmány. (Bp., 1939)
Kié József Attila? (Delta-almanach. Szerk. is. Bp., 1940)
A költő és a köztudat. Esszé József Attiláról. (Nyugat, 1940 és Magyar Csillag, 1942)
Mai enciklopédia. Szerk. Csetényi Józseffel, Erdődy Elekkel. (Bp., 1941)
A társadalomtudomány a társadalom válságában. (A Népszava szabadságharca. Szemelvények 75 év szocialista sajtójából. Bp., 1947)
Brecht, Bertolt: A színházról. Ford. Gáspár Évával, Szántó Judittal. (Korszerű színház. Bp., 1960; 2. kiad. 1961)
Közjogi villongások. Publicisztikai írások. Sajtó alá rend. Kenedi János. (Ars scribendi. Bp., 1990)
Coudenhove-Kalergi, Richard Nikolaus von: Totális állam, totális ember. Ford. (C-K., R.: Sztálin és társa. Bp., 1995).
Irodalom
Irod.: Barabás Tibor: G. Z. (Magyar mártír írók antológiája. Bp., 1947)
Bóka László: G. Z. (B. L.: Arcképvázlatok és tanulmányok. Bp., 1962)
Csaplár Ferenc: A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma. (Bp., 1967)
Füst Milán: Emlékezés G. Z.-ra. (F. m.: Emlékezések és tanulmányok. Bp., 1967)
Vezér Erzsébet: G. Z. emléke. (Élet és Irodalom, 1970)
Csaplár Ferenc: G. Z. (Tiszatáj, 1971)
Keresztényi Nándor: G. Z. ébresztése. (Magyar Hírlap, 1972. júl. 22.)
Keresztényi Nándor: Egy mártír hírlapíró. (Új Tükör, 1985)
Nagy Csaba: Egy magyar jakobinus feltámasztása. (Élet és Irodalom, 1986)
Lengyel András: Egy későliberális ideológia- kritikus. Vázlat G. Z.-ról. (Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987)
Vezér Erzsébet: Egy demokrata közíró a Horthy-korszakból. (Új Írás, 1987)
Lengyel András: Értékvédelem és útkeresés a harmincas években. (Valóság, 1988 és L. A.: Törésvonalak. Bp., 1990)
Agárdi Péter: G. Z.: Közjogi villongások. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1991)
Lengyel András: Az „utóvédharc” becsülete. (Délmagyarország, 1991. okt. 17.)
Lengyel András: Arcképvázlat G. Z.-ról. (Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 1995/96)
Lengyel András: G. Z. irodalmi kapcsolathálózata. Könyvtára dedikált köteteinek történeti-szociológiai elemzése. (Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1997)
Lengyel András: „Közkatonái a tollnak…” Vázlatok Szeged sajtótörténetéhez. (Szeged, 1999).
Megjegyzések
Valamennyi lexikon téves születési helye: Nyíregyháza! A téves születési helyet először Barabás Tibor közölte.
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
