Andor József
erdőmérnök
Született: 1930. október 8. Zalalövő, Zala vármegye
Meghalt: 2011. augusztus 8. Nagykanizsa, Zala megye
Temetés: 2011. augusztus 11. Zalalövő
Család
Sz: Andor József famunkás, Járfás Margit. F: Fodor Rózsa üzemmérnök, könyvtáros.
Iskola
A zalaegerszegi Deák Ferenc Gimnáziumban éretts. (1949), a soproni Erdőmérnöki Főiskolán végzett (1953), a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen (EFE) doktorált (1986).
Életút
A Lenti Állami Erdőgazdaság lneti-csömödéri vasúti üzemének vezetője (1954–1956), a nagykanizsai Dél-zalai Állami Erdőgazdaság szakfelügyelője (1956–1957), az erdőgazdaság igazgatóhelyettes főmérnöke (1957–1969). Az összevonás után a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság műszaki igazgatóhelyettese (1970. jan. 1.–1985. dec. 4.), műszaki vezérigazgató-helyettese (1985. dec. 5.–1989. dec. 31.). Az EFE c. egy. docense (1983–1990), c. egy. tanára (1990-től).
Alapvető szerepet játszott a korszerű fakitermelési, fafeldolgozási és erdőfeltárási koncepciók magyarországi kidolgozásában és megvalósításában. Műszaki irányításával az 1960-as évtizedben – többek között – korszerűsítették a Csömödéri Faraktárat és Vasútüzemet, annak részeként a fűrészüzemet, s új műszaki erdészeti és fűrészüzem épült Nagykanizsán. Nevéhez fűződik az országos hírű bajcsai csemetekert és a nagykanizsai parkerdő kialakítása, a budafai arborétum létrehozása, valamint a zalalövői Borostyán-tó megvalósítása. Kezdeményezte a mai Magyarország egyik legszebb bükkösének, az ún. Vétyemi ősbükkösnek védelem alá helyezését, ill. a soproni Erdőmérnöki Főiskola közreműködésével, országosan elsőként, a vétyemi erdőtömbben különböző pályaszerkezetű, stabilizált erdei feltáróutak építését (1959-ben).
Emlékezet
Javaslatára indult útjára az a mozgalom (Nagykanizsán, 2005-ben), amely hét darab emlékfát ültet H-betű alakban, az egész Kárpát-medencében, minden magyar helység hősi emlékművénél vagy templománál az 1100 éves magyar történelem hőseinek tiszteletére. Nagykanizsán élt és alkotott, a zalalövő-mindszenti temetőben nyugszik.
Elismertség
Az MTA Erdészeti Szakbizottsága tagja (1980-tól). Az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) tagja (1953-tól), választmányi és elnökségi tagja (1963–1990), az Erdőhasználati Szakosztály vezetője (1972–1994).
Elismerés
Munka Érdemrend (bronz, 1967; ezüst, 1987). Bedő Albert-emlékérem (1979), MTESZ Díj (1986). Nagykanizsa Díszpolgára (2000), a Nyugat-magyarországi Egyetem aranyoklevele (2003), Zalalövőért Díj (2005), Zala Megye Fejlesztéséért Díj (2007).
Főbb művei
F. m.: A korszerű erdőgazdálkodás és vállalatirányítás eredménynövelő modellvizsgálati módszerei. Egy. doktori értek. (Sopron, 1986)
írásai az Erdő c. lapban: Stabilizált gyűjtőutak építése a Dél-zalai Állami Erdőgazdaságban. Bősze Aladárral, Demeter Sándorral. (1960)
Vegyi gyomirtás a Dél-zalai Állami Erdőgazdaság vasútüzemében. (1962)
Szalagbetonutak építése. Demeter Sándorral. Erdőművelés és erdőfeltárás a Dél-zalai Állami Erdőgazdaság nagytermőképességű bükköseiben. (1963)
A fagazdaság időszerű kérdései, különös tekintettel az erdőgazdaságok vertikális fejlesztésének műszaki és gazdasági lehetőségeire. (1969)
Az erdőgazdálkodás-fejlesztés gyakorlati kérdései. (1977). A fahasználat korszerűsítése. (1981)
A motorfűrész az első helyen marad? (1982)
A fahasználat helyzete a VEAB területén. (1985)
A tartamos erdőgazdálkodás alapjai és eredményei a zalai erdőkben. (1987)
Erdállományok állapota a Zalai EFAG területén. Páll Miklóssal. (1988).
Irodalom
Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1986)
Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? I. köt. Szerk. Balogh Margit. (Szekszárd, 1997)
Erdészéletutak. Erdőmérnökök a Zalaerdőnél, jogelődeinél és a zalai erdészeti igazgatásban. 1945–2010. (Nagykanizsa, 2011).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
