László Ferenc
jogász, szerkesztő, politikus
László Ferenc, ifj.
Született: 1910. május 17. Sepsiszentgyörgy
Meghalt: 1992. május 5. Kolozsvár
Család
Sz: László Ferenc (1873–1925) régész, muzeológus. Testvérei: László Kálmán (1900–1996) biológus, botanikus, mikológus, László József (1902–1932) muzeológus, László Dezső (1904–1973) református lelkész, egyháztörténész, teológus, és László Endre (1914– 1994) jogász.
Iskola
Sepsiszentgyörgyön éretts. (1928), a kolozsvári Ferdinánd Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1933).
Életút
Az Erdélyi Fiatalok c. lap ügyintézője, társtulajdonosa, főmunkatársa (1930–1935) és a Napoca c. lap belső munkatársa. Sepsiszentgyörgyön ügyvéd és református egyházmegyei jogtanácsos (1935–1947); közben a II. vh. végén hadifogságba esett. A II. vh. után a Magyar Népi Szövetség háromszéki tagozatának elnöke (1947) és bukaresti elnökségi titkára (1948). A kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen a közigazgatás-szervezés előadó tanára (1948–1951; mint „politikailag megbízhatatlant” eltávolították az egyetemről: 1951). A kolozsvári Metalul Rosu Fémipari Központ, majd a Könyvterjesztő Központ munkatársa (1951–1970?, nyugdíjazásáig).
A Székelyek Kolozsvári Társasága alapító vezetőségi tagja (1932–1933). A Székely Nemzeti Múzeum igazgató-választmányi tagja (1938–1944 és 1948–1949).
Részt vett apja, László Ferenc utolsó erősdi ásatásán, majd apja halála után tovább működtette az apja által alapított meteorológiai állomást (1925–1935). Kezdeményezte apja hagyatékának összegyűjtését, megőrzését és lehetőségek szerinti kiadását. Jelentős munkásságot fejtett ki az 1920-as–1930-as évek romániai magyar irodalmi és publicisztikai emlékek – elsősorban az Erdélyi Fiatalok c. folyóirat dokumentumai – felkutatásában és közreadásában. Visszaemlékezései fontos kultúrtörténeti értékek.
Szerkesztés
A Székely Nép, az Utunk és a Világosság c. lapok munkatársa. Írásai, publicisztikái a fentieken kívül még elsősorban az Erdélyi Fiatalok (1931-től), művelődéstörténeti dolgozatai A Hét c. lapban jelentek meg (1979–1985).
Főbb művei
F. m.: Táj és tudomány. L. F. vál. írása. Sajtó alá rend. László Attilával. A borítót Baász Imre tervezte. (Bukarest, 1978)
Erdélyi fiatalok. Dokumentumok, viták. 1930–1940. A bevezető tanulmányt Cseke Péter írta. Szerk. Cseke Péterrel, Molnár Gusztávval. (Bukarest, 1986)
kéziratban: Visszaemlékezéseim Édesapám utolsó erősdi ásatására. (1975)
L. F. önkéntes munkatársa. (1976).
Irodalom
Irod.: Mikó Imre: Erdélyi fiatalok. (Igaz Szó, 1970. 6. és M. I.: Akik előttem jártak. Kolozsvár, 1976)
László Dezső: Erdélyi Fiatalok. (Korunk, 1973)
Balázs Sándor: Szociológia és nemzetiségi önismeret. (Kolozsvár, 1979)
Ki Kicsoda Aradtól Csíkszeredáig? I–II. köt. Szerk. Simon Anita, Tál Mariann. (Csíkszereda, 1996–1997)
Boér Hunor: L. F. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
