Treer Mór Ferenc
gépészmérnök
Született: 1896. március 1. Pétervárad, Szerém vármegye
Meghalt: 1988. március 10. Budapest
Temetés: 1988. március 29. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: Treer József, id. orvos, Wosinszky Katalin (†1938). Testvérei: Treer István (1892–1974) kórházigazgató főorvos, Treer József, ifj. (1889–1978) orvos, fül-orr-gégész és Treer Ilona (†1970) tanítónő. F: 1. Takács Etel. 2. Milinkovich Gemma. Leánya: Treer Mária; fia: Treer Ferenc. Apja halála után a család 1901-ben Szekszárdra költözött.
Iskola
A szekszárdi állami főgimnáziumban éretts. (1914), az I. vh.-ban katonai szolgálatot teljesített (1915–1916). A bp.-i József Műegyetemen gépészmérnöki okl. (1920), műszaki doktori okl. (1928), a folyadékáramlások tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1933), a műszaki tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).
Életút
A bp.-i Hofherr–Schrantz-gyár gépszerkesztő mérnöke (1921–1922), a József Műegyetem Gépészmérnöki Osztály Hidraulika és Hidrogépek Tanszékén Bánki Donát, ill. a Kalorikus Gépek Tanszékén Schimanek Emil tanársegéde (1922–1935), ismét a Hofherr- gyár gépszerkesztő mérnöke (1936–1941), főmérnöke (1941–1945). A II. vh. után a földreformban vállalkozó mérnök (1945–1949), a Magyar Ruggyantaárugyár tervező gépészmérnöke (1949–1950), a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet kutatómérnöke (1950– 1956), a túrkevei gépállomás gépészmérnöke (1957–1958), a bp.-i Gépállomások Igazgatósága tud. munkatársa (1958–1964). A József Műegyetem, ill. a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) magántanára (1933–1948). A BME c. egy. tanára.
Mezőgazdasági gépek, elsősorban ún. izzófejes motorok tervezésével, fejlesztésével, azok gyúlási és égési elméletének kidolgozásával foglalkozott. Rázsó Imre mellett a Hofherr–Schrantz-gyárban (= Vörös Csillag Gépgyár) részt vett az izzófejes traktormotor kifejlesztésében. Vizsgálta még traktorok stabilitási, dinamikai és kinetikai problémáit, áramlástani kérdéseit.
Emlékezet
Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik.
Elismertség
A Magyar Mérnök- és Építész Egylet (MMÉE, 1921–1944), a Magyar Energiatudományi Egyesület tagja, vezetőségi tagja (1956-tól).
Főbb művei
F. m.: A Bánki-turbina lapátjainak szilárdsági viselkedése. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1926)
A mai vízerőgépek. (Molnárok és Gépészek Kézikönyve. Bp., 1929)
A folyadék sebesség-eloszlása négyszög-keresztmetszetű csövekben. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1930)
Adalékok a forgódugattyús szivattyúk elméletéhez. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1931)
A turbulens úthossz. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1933)
Az angol repülőgépmotorok újabb fejlődésének tanulságai a motortechnika számára. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1937)
Gáztermelés trágyából. (Köztelek, 1937)
A vontatójárművek teljesítőképességének határa, különös tekintettel a nehéz terepviszonyokra. (Magyar Katonai Szemle, 1937)
Gyúlás és égés az izzófejes motorban. Benyújtott doktori értek. is. (Bp., 1961)
Gépi berendezések értékelése alkatrészeink tartóssága szerint. (Gépgyártástechnológia, 1967)
A körutazási probléma megoldása. (Közlekedéstudományi Szemle, 1972)
A tárolás optimalizálása felfutó és kifutó felhasználásnál. (Szigma, 1973).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
