Dobozy Ottó
vegyészmérnök
1945-ig Mitterdorfer
Született: 1908. június 4. Budapest
Meghalt: 1980. január 9. Budapest
Temetés: 1980. január 15. Budapest
Temetési hely: Óbuda
Család
Sz: Mitterdorfer Ottó (†1923) szabó, Woratsek Paula. Testvére: Keusch Józsefné Mitterdorfer Katinka. F: 1944-től Dobozy Hajnalka középiskolai tanár. Leánya: Dolina Tivadarné Dobozy Hajnalka (1945–) és Dobozy Andrea (1951–); fia: Dobozy Ottó (1949–) orvos.
Iskola
Az aacheni Textilműszaki Főiskola szövő-kikészítő tagozatán végzett (1929), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen kémia– fizika–matematika szakos tanári okl. szerzett (1938), a kémiai tudományok kandidátusa (1965).
Életút
Az Első Magyar Gyapjúmosó és Szövőgyár (1929), a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár (1929–1930), az Imperial Finomposztógyár (1930), a Guttmann és Fekete Harisnya- és Kötöttárugyár műszaki tisztviselője (1930–1935), a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) a textilipar revizora (1935–1938). A Richards Finomposztógyár üzemvezetője (1938–1940), az Árellenőrzés Országos Kormánybiztossága (= Árhivatal) szakfelügyelője (1940–1941), a Textor üzemvezető igazgatója (1941–1944), egy szabotázs miatt elvesztette állását (1944. okt.). A Textilipari Szakiskola és az Iparművészeti Főiskola mb. előadója (1936–1940). Az ország megszállása után a nemzeti ellenállás résztvevője (1944–1945). A II. vh. után az Iparügyi Minisztérium miniszteri biztosa (1945– 1947), egyúttal a Budapesti Törvényszék ún. hites bírósági szakértője (1945–1948), az Országos Tervhivatal (OT) szakértője (1949–1950), az Aszfaltozó és Kövező Vállalat és az Egri Útfenntartó Vállalat körzeti mérnöke (1950–1951). A Vegyipari Technikum mb. előadója (1947–1949). A BME Vegyészmérnöki Kar Szerves Kémiai Technológiai Tanszék egy. tanársegéde (1951–1957), az MTA–BME tud. munkatársa (akadémiai státuszban, 1957–1959). Az Egyesült Vegyi Művek Központi Kolorisztikai Laboratóriuma tud. csoportvezetője (1959–1961), a Szerves Vegyipari Kutatóintézet Kolorisztikai Laboratóriuma tud. munkatársa (1961–1967), a Preparatív Osztály tud. főmunkatársa (1967–1974?). A Lódenposztógyár vegyi szakértője (1959-től). A textilipar állandó bírósági szakértője (1940–1948). Szerveskémiai hivatásos szakértő (1969-től).
Textil- és gyapjúkémiával foglalkozott. Elsősorban cisztin és cisztin-analóg vegyületek vizsgálata, építőipari és hasonló felhasználású szerves segédanyagok kutatása, bitumen-emulgeátorok, betonplasztifikáló anyagok, betonzárórétegek és talajstabilizálást szabályozó módszerek vizsgálata terén ért el nemzetközileg is jelentős eredményeket. Az izoelektromos gyapjúmosási eljárás kidolgozója, alapvetőek a gyapjú hullámosságára és nemezelődésére vonatkozó megállapításai. Felületaktív anyagoknak ásványi anyagokra gyakorolt hatásvizsgálatával (1959-től) messze megelőzte az iparilag fejlett országok ilyen kutatási eljárásait. Legjelentősebb eredménye az általa kidolgozott bitumentapadás-javítási szer, amellyel lehetővé vált, hogy Magyarországon is alkalmazhatóak legyenek a modern útépítési technológiák (továbbá a Barátság kőolajvezetéken érkező romaskinói olaj lepárlásakor visszamaradó bitument útépítési célokra is fel lehetett használni.)
Főbb művei
F. m.: A gyapjú szálban való mosása. (Mosó és Festőtechnika, 1937)
A selyem előkészítése és kikészítése. 1–3. (Magyar Textiltechnológusok Lapja, 1938–1939)
Lenáruk fehérítése. (Mosó és Festőtechnika, 1939)
Az izoelektromos gyapjúmosás bírálata. (Magyar Textiltechnológusok Lapja, 1939)
Keratinkémia. (Magyar Kémikusok Lapja, 1940)
A textilipari kalkulációs problémái. (Textil-Ipar, 1941)
Textíliák kikészítése. (Bp., 1942)
Gyapjúfajták. 1–3. (Magyar Textiltechnológusok Lapja, 1944)
L’action des bains alcalins sur la laine. (L’Industrie Textile, 1948)
Textíliák kikészítése. (Bp., 1952)
Textilkémiai gyakorlatok. Csűrös Zoltánnal, Péter Ferenccel. (Bp., 1952; 8. kiad. 1959)
Könnyűipari kémiai technológia. Többekkel. Egy. jegyz. (Bp., 1953; 7. kiad. 1959)
The Role of Heterogeneous Swelling in the Formation of Certain Wool Properties. Zilahi Mártonnal. (Acta Technica, 1954)
A gyapjú íveltségének oka és mérése. – A gyapjú hullámossága. (Magyar Textiltechnika, 1955)
Színezékek és a színezés fejlődése. Csűrös Zoltánnal. (Bp., 1955)
Szálak felismerése, elválasztása és károsodásának vizsgálata. Csűrös Zoltánnal. (Bp., 1956)
Cause of Woll Felting. (Textile Research Journal, 1958)
Molymentesítő szerek és hatásuk. (Kolorisztikai Értesítő, 1959)
A króm, mint pácolószer és cserzőanyag. 1–2. (Kolorisztikai Értesítő, 1960)
Textíliák színezési mechanizmusának spektroszkópiai vizsgálata. Horváth Gyulával, Láng Lászlóval. – A gyapjú viselkedése feldolgozásának egyes részfolyamatai során. (Magyar Textiltechnika, 1961)
A cellulóz polimerizációs fokának vizsgálata. (Kolorisztikai Értesítő, 1961)
A gyapjú szerkezetének szerepe a gyakorlatban. – A zsíros gyapjú mosása. (Gyapjúipari Szemle, 1961)
Újfajta eljárás a gyapjú károsodásának vizsgálatára. (Kolorisztikai Értesítő, 1962)
Textíliák színezési mechanizmusának spektroszkópiai vizsgálata. Láng Lászlóval. (MTA Kémiai Tudományok Osztályának Közleményei, 1962)
A cisztin rézkomplexének tulajdonságairól. Guba Ferenccel, Mándy Tamással. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1962)
A gyapjúpác színezése. Kand. értek. (Bp., 1963)
Fehérjekémia. (Csűrös Zoltán– Rusznyák Imre: Textilkémia. Bp., 1964)
Chromatography of Azo Dyes Capable of Forming H-bonds. Lőrincz Andorral, Péter Ferenccel. (Textile Research Journal, 1967)
Spektroskopische und elektrochemische Untersuchung einiger technisch wichtiger Amine. Porubszky Ivánnal, Szebenyi E.-vel. (Periodica Polytechnica. Chemical Engineering, 1968)
Tapadásjavító szerek kémiája és hatásmechanizmusa. Porubszky Ivánnal. (Magyar Kémikusok Lapja, 1971)
Talajok vízháztartásának szabályozása felületaktív anyagokkal. Bartha Bélával, Nádasy Miklóssal. (Magyar Kémikusok Lapja, 1974).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
