Fleischer Antal
kémikus, gyógyszerész
Született: 1845. július 19. Kecskemét
Meghalt: 1877. november 28. Kolozsvár
Temetés: 1877. november 29. Kolozsvár
Család
Sz: Fleischer Bernát, Schveiger Josefine. Testvére: Milhofer Istvánné Fleischer Leontine és Fleischer Gusztáv.
Iskola
A kecskeméti református főgimnáziumban végzett (1860), Gallé Emil kecskeméti gyógyszertárának gyakornoka (1860–1862), gyógyszerészsegéde (1862–1863), a bécsi egyetemen gyógyszerésztanfolyamot hallgatott (1865–1866), a pesti tudományegyetemen gyógyszerésztudori okl. szerzett (1868).
Életút
A pesti Fauser-féle gyógyszertár (1863–1864), a steieri Brittinger-féle gyógyszertár gyógyszerészsegéde (1864–1865). Bécsi tanulmányainak befejezése után Mosonban gyógyszerész-felvigyázó (= provizor, 1866), de a korabeli törvény megtiltotta, hogy zsidó származásúak Magyarországon gyógyszerészek legyen, ezért állását fel kellett adnia. Pesten telepedett le, doktori oklevele megszerzése után a pesti tudományegyetem Vegytani Intézetében Than Károly tanársegéde (1868–1872). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a vegytan ny. r. tanára (1872–1877).
A kolozsvári tudományegyetem 1872. okt. 12-én alakult meg (1872. évi XIX. és XX. törvénycikkel). Az egyetem négy karra oszlott: Jog- és Államtudományi; Orvostudományi; Bölcsészet, Nyelv- és Történettudományi és Matematikai és Természettudományi Kar. Fleischer Antal a Matematikai és Természettudományi Karon felállított Vegytani Intézet első professzora volt. Valószínűleg németországi tanulmányútja során ismerkedett meg Friedrich August Kekuléval, a szerveskémiai kutatások úttörőjével, a szénatomok lánccá szerveződésének és a benzol gyűrűs szerkezetének felismerőjével. Tudományos kapcsolatukat bizonyítja, hogy a Német Vegyésztársaság folyóiratában több közös dolgozatuk is megjelent (1873-ban). Elsőként állított elő diszulfociánsavot (= dithioncyansav) perszulfociánsavból, amelyet tömény káliumhidroxid-oldattal elegyített. Előállította és megvizsgálta továbbá e sav bárium-, ezüst-, kálium-, ólom- és réz-sóját, valamint a diszulfociánsavas etiléltert is.
Az első zsidó származású magyar egyetemi tanár, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem alapító professzorainak egyike. Gyógyszerésznek készült, ám amikor zsidó származása miatt fel kellett adnia elképzeléseit, Pesten, Than Károly irányítása mellett folytatta kémiai tanulmányait. Than, mint kedves tanársegédjét önálló kutatásokkal is megbízta: elsősorban különböző vegyületek, ásvány- és gyógyvizek analitikai vizsgálatával foglalkozott. Számos magyar és német nyelvű dolgozata elismeréseként, Than Károly támogatásával nyerte el az újonnan megalakult kolozsvári egyetemen a vegytani katedrát. Kolozsvárott nevéhez fűződik a Vegytani Intézet berendezésének és felszerelésének összeállítása (ez okból hosszabb nyugat- európai tanulmányútján külföldi, főleg német kémiai laboratóriumokat figyelt meg, 1872–1873-ban). Lényegében a bonni egyetem új laboratóriumának mintájára alakította ki a kolozsvári első kémiai laboratóriumot, majd kidolgozta a vegyészképzés, valamint a gyógyszerészképzés első évfolyamainak tanrendjét, összeállította az ehhez szükséges jegyzeteket, egyéb segédleteket. Jóllehet rendszeresen közölt, főleg német nyelvű tudományos dolgozatokat, elsősorban ritka, különös vegyületek vizsgálata közben szerzett tapasztalatairól; életének utolsó éveit szinte teljesen kitöltötték kolozsvári egyetemi tudományszervezési feladatai.
Emlékezet
Kolozsvárott, bár hallgatói és tanártársai nagy tisztelete övezte mégis magányos, különös, visszahúzódó professzor maradt. A kortársak számára érthetetlen módon, önkezével vetett véget életének (egy borotvával több, mint hatvan vágást ejtett testén, a halántékától a lábáig!) A Farkas utcai ravatalánál Genersich Antal rektor és Martin Lajos dékán búcsúztatta. A kolozsvári zsidó temetőben nyugszik.
Elismerés
A Magyarországi Gyógyszerészegylet t. tagja (1875-től). A kolozsvári egyetem gyógyszerészhallgatói egyletének t. elnöke (1874– 1877).
Főbb művei
F. m.: A kenyér tápértéke. (Természettudományi Közlöny, 1870)
A kéncyankalium egyvegyű módosulata. (Természettudományi Közlöny, 1871 és Akadémiai Értesítő, 1871)
Die isomere Modifikation des Schweifelciancaliums. (Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft, 1871)
A szobránczi hideg sós-kénes ásványvíz vegyi vizsgálata. – A fölmangánsavas kálium behatásáról szerves savakra. Részben tudori értek. is. (Értekezések a természettudományok köréből. III. 5. Pest, 1872)
Die Einwirkung des übermangan-sauren Kaliums auf Weinsäure. (Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft, 1872)
Oxicymol aus Campfer. – Untersuchungen über einige Körper der Kampfergruppe, Carvol-Carvacrol. Mindkettőt Kekulé, Friedrich Augusttal. (Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft, 1873)
Über Dithio Cyansäure. – Über einige Doppelsalze des Rhodan Ammons. (Annalen der Chemie, 1875)
A torjai Büdösön előforduló kénsav-forrásokról. – A málnási ásványvíz vegyi vizsgálata. (A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Nagygyűlésének munkálatai, 1875)
A dythio-cyansavról. – A rhodanammon néhány kettős sójáról. Vizsgálatok a kolozsvári m. kir. tudományegyetem vegytani intézetéből. Két dolgozat egybekötve, 25 táblával. (Bp., 1875–1877)
A cyansav vegyületekről. – A ditrói sodalith összetételéről. – A málnási ásványvíz összetételéről. – A torjai büdösbarlang gázai, csepegése és a közelében előforduló kénsavforrásokról. (Erdélyi Muzeum, 1876)
A cyansav vegyületek szöveti alkatáról. (Értekezések a természettudományok köréből. VII. 15. Bp., 1877).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Magyar Polgár, 1877. nov. 30. és boncolási jegyzőkönyv de. 2.)
Abt Antal: F. A. (Kolozsvár [napilap], 1888. jún. 1.)
F. A. (Magyar Növénytani Lapok, 1877)
Kapronczay Károly: F. A. (Orvosi Hetilap, 1978. 6.)
Gaal György: Az izraeliták Erdélyben. (Helikon, 1994)
125 éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. Összeáll. Gazda István. (Piliscsaba, 1997)
Lőwy Dániel: A téglagyártól a tehervonatig. Kolozsvár zsidó lakosságának története. (Kolozsvár, 1998)
Gaal György: Zsidó és zsidó származású tanárok a kolozsvári egyetem tanári karában. (Múlt és Jövő, 2000).
Megjegyzések
A Magyar Zsidó Lexikon és a Wikipédia adatával szemben nem Géber Ede volt az első zsidó származású magyar egyetemi tanár, hanem Fleischer Antal, a kolozsvári egyetem vegyészprofesszora!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
