Almási Balogh Loránd
építész
Balogh Loránd, almási; Balogh Lóránt, almási
Született: 1869. november 27. Arad, Arad vármegye
Meghalt: 1945. február 2. Budapest
Család
Fertősalmási előnevű, régi református nemesi családból származott. Nagyapja: Almási Balogh Pál (1794–1867) orvos, nyelvész, az MTA tagja, Ágoston Amália. Sz: Balogh Tihamér (1838–1907) orvos, író, műfordító, Hajnik Paula, Hajnik Pál (1808–1864) politikus, jogász, ügyvéd; a Batthyány-, majd a Szemere-kormány rendőrfőnökének leánya. Testvére: Balogh Elemér (1871–1938) közgazdász. F: Polyák Mária.
Iskola
A József Műegyetemen építészmérnöki okl. szerzett (1897). Mérnöki oklevele megszerzése után Angliában, Francia-, Német- és Olaszországban járt hosszabb tanulmányúton.
Életút
Lechner Ödön és Alpár Ignác műtermének munkatársa, egyúttal a budapesti Iparművészeti Iskola r. tanára (1900–1926) és a Lakásművészeti Osztály vezetője (1902–1926).
Az I. világháború előtt számos vidéki főúri kastélyt tervezett (pl. Serényi-kastély, Bukovec, 1901; Ambrózy-kastély, Határmajor, 1902; Szent-Ivány-kastély, Bélád, 1902; Wilczek-kastély, Erdőd, 1903). Későbbi munkái közül kiemelkednek az óbudai (Budapest III. kerület) gázgyár munkás- és tisztviselőtelep épületei (1914). Erdélyi ihletésű magyaros stílusú épületeket, összesen 66 földszintes, 40 egyemeletes munkáslakóházat és 4 középületet tervezett (1911–1914).
Belsőépítészeti, lakásberendezési munkáival a párizsi világkiállításon (1900) és a milánói iparművészeti seregszemlén aranyérmet szerzett (1906). Fiatalkorában festészettel is foglalkozott; tárcákat, iparművészeti tanulmányokat és egy vígjátékot is írt.
Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett, az óbudai lakótelep átadásának 100. évfordulóján emléktábláját helyezték el (a 100 éves házak ünnepén, 2014-ben). Óbudán róla nevezték el az Almási Balogh Loránd utcát.
Szerkesztés
Írásai elsősorban az Egyetemi Lapokban (1893), az Ország–Világban (1902), a Magyar Iparművészetben (1903–1907) és az Építő Iparban jelentek meg (1919).
Főbb művei
F. m.: épületei: Serényi-kastély (Bukovec, 1901)
Ambrózy-kastély (Határmajor, 1902)
Szent-Ivány-kastély (Bélád, 1902)
Wilczek-kastély (Erdőd, 1903)
Horváth Mihály téri községi pedagógiai szeminárium, iskola és óvoda (Budapest VIII. kerület, 1911–1912)
Óbudai Gázgyár lakótelepe (Budapest III. kerület, Sujtás utca, 1911–1914)
református templom (Miskolc-Diósgyőr, 1926)
Tüdőbeteg-gondozó Intézet (Budapest).
F. m.: írásai: A komédiásnő. Vígjáték 1 felvonásban. (Bp., 1902; bem.: Pozsony, 1895)
Eltoljuk-e vagy lebontsuk-e a belvárosi plébánia templomot? (Bp., 1902)
Budapest székesfőváros építkezései. (Magyar Építőművészet, 1911)
A főváros a világháborúban. (Magyar Építőművészet, 1915)
Budapest székesfőváros kislakásai. – A bankok építése. (Magyar Építőművészet, 1929)
A bánhidai erőművek tisztviselő- és munkásházai. (Magyar Építőművészet, 1930).
Irodalom
Irod.: Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
Művészeti lexikon. Szerk. Éber László és Gombosi György. (2. jav. kiad. és bőv. kiad. Bp., 1935)
Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Gerle János–Kovács Attila–Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. (Bp., 1990)
Nagy Károly: A. B. P. életútja. 1794–1867. Monográfia. (Ózd–Nagybarca, 1992).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
