Almási Balogh Tihamér
orvos, író, műfordító
Balogh Tihamér, almási
Született: 1838. október 31. Pest
Meghalt: 1907. június 19. Budapest
Temetés: 1907. június 21. Budapest
Temetési hely: Kerepesi út
Család
Fertősalmási előnevű, régi református nemesi családból származott. Nagyszülei: Almási Balogh Mózes református lelkész, Kökényesdy Erzsébet. Sz: Almási Balogh Pál (1794–1867) orvos, az MTA tagja, Ágoston Amália. F: Hajnik Paula, Hajnik Pál (1808–1864) politikus, jogász, ügyvéd, a Batthyány-, majd a Szemere-kormány rendőrfőnökének leánya. Testvére: Balogh Zoltán (1833–1878) költő, író, festőművész, Balogh Albin (1846–1915) református egyháztanácsos, presbiter és Benyovszky Ödönné Balogh Melanie (1837–1861) írónő. Fia: Balogh Elemér (1871–1938) közgazdász és Balogh Loránd (Lóránt) (1869–1945) építész; leánya: felsőozorai és kohanóczi Ottlik Gézáné Balogh Ilona.
Iskola
Középiskoláit Felsőlövőn, a pesti evangélikus gimnáziumban és Nagykőrösön végezte: Nagykőrösön Arany János is tanára volt. A pesti tudományegyetemen orvostudori okl. szerzett (1865).
Életút
Aradon gyakorló orvos, majd Arad vármegye tiszti főorvosa (1865–1870). Budapesten gyakorló orvos és az állami felsőbb leányiskolában az egészségtan r. tanára, egyúttal a Magyar–Francia Biztosító Társaság orvosa is (1870–1907).
Orvosként, a hasonszenvi gyógyászat (homeopátia) egyik legjelentősebb magyarországi képviselője a századelőn. Jelentős eredményeket ért el a toroklob és a hastífusz hasonszenvi kezelésével, kidolgozta az elsősegély-nyújtás homeopátiás kezelését, elsők között figyelt fel a „parányi” gombáknak a különböző fertőző betegségekben játszott szerepére. Több egészségügyi tankönyvet is írt.
Nagykőrösi diák korában, Arany János (1817–1882) biztatására kezdett el irodalommal foglalkozni; első írása a Hölgyfutárban jelent meg (Házasodás divat szerint, 1855). Íróként a századfordulón népszerű népszínműveket írt, különösen érétkes Molière műfordítása (Botcsinálta doktor, 1881). Clarisse c. drámája, a Nemzeti Színház által 100 arany pályadíjjal (1875), A milimári c. népszínműve a Népszínház által 1000 frankos pályadíjjal jutalmazott mű (1880). Későbbi drámái közül kiemelkedik a sokszor műsorra tűzött Czigány Panna (bemutató: 1884; amelynek címszerepe Blaha Lujza egyik nagy szerepe lett). Szépirodalmi művei Almási Tihamér néven jelentek meg.
Emlékezet
Aradon és Budapesten élt és tevékenykedett, Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti temetőben nyugszik. Emlékét Budapesten, a XI. kerületben utca őrzi. A Czigány Panna és a Sári néni c. népszínművét Gödöllőn írta (1883–1884).
Szerkesztés
A Hasonszenvi Lapok szerkesztője (1870. aug. 20.–1871. dec. 15.).
Főbb művei
F. m.: Népisme. A legjobb források után kidolgozva. (Pest, 1862)
Párhuzam a homoeopathia és az allopathia közt. (Pest, 1865)
A halálbüntetés eltörlése. (Arad, 1869)
A sajátságos roncsoló toroklob – diphteritis – elleni alkalmazott gyógykezelő módszerek bírálata. (Bp., 1876; német nyelven is)
A roncsoló toroklob. Néhány felvilágosító szó a szülékhez. (Bp., 1877; német nyelven is)
A parányi gombák jelentősége a fertőző betegségeknél. (Gyógyászat, 1880)
Első segedelem hirtelen előforduló betegségek- és baleseteknél a homöopathák eljárása szerint. (Bp., 1889)
Egészségtan népiskolák számára. (Bp., 1889)
Magán-egészségtan felsőbb leányiskolák és tanítónő-képzők számára. (Bp., 1889; 2. kiad. 1890)
Első segedelem akut betegségekben és baleseteknél homöopathák eljárása szerint. (Bp., 1904)
A hastífusz gyógyításának különféle módjai. (Bp., 1905)
A nyakmerevülés orvoslása. (Bp., 1905)
irodalmi munkái: Köny és mosoly. Beszélygyűjtemény. I–II. köt. A két kötet egybekötve. (Pest, 1859)
A mit a szerek meg nem gyógyítanak. Rajz az élet után. Jankó János rajzaival. (Ifjúsági Könyvtár. 6. Pest, 1861)
Győry Vilmos költeményei. Sajtó alá rend. Többekkel. (Bp., 1886)
színművei: A honvéd-huszárok. Színmű 3 felvonásban. Balás Frigyessel. (Bem.: Budai Népszínház, 1861)
A falu bolondja. Népszínmű 3 felvonásban. (Bem.: Budai Népszínház, 1862)
Eszter. Dráma 3 felvonásban. (Kolozsvári Nemzeti Színház, 1862)
A miniszterelnök bálja. Vígjáték 1 felvonásban. (Arad, 1869; 2. kiad. Bp., 1876; 3. kiad. 1890?; 5. kiad. 1907; Bem.: Nemzeti Színház, 1869. jún. 29.)
Clarisse. Dráma 5 felvonásban. (Bp., 1875; Bem.: Nemzeti Színház, 1875. dec. 17.)
A Borzáné macskája. Népszínmű 3 felvonásban, a zenéjét szerezte Hubay Jenő és Aggházy Károly. (Bp., 1880; Bem.: Népszínház, 1880. máj. 8.)
A milimári. Népszínmű 4 felvonásban, a zenéjét szerezte Erkel Elek. (Bp., 1880; Bem.: Népszínház, 1882. ápr. 1.)
Két év múltán. Vígjáték 1 felvonásban. (Bp., 1881; 2. kiad. 1893; Bem.: a Rendelő óra c. művel, Nemzeti Színház, 1881. jan. 14.)
Rendelő óra. Vígjáték 1 felvonásban. (Bp., 1881; 2. kiad. 1893; Bem.: a Két év múltán c. művel, Nemzeti Színház, 1881. jan. 14.)
A tót leány. Népszínmű 3 felvonásban, a zenéjét szerezte Serly Lajos. (Bp., 1883; 2. kiad. Bp., 1923; Bem.: Népszínház, 1882. nov. 3.)
Arany lakodalom. Dramolette. (Bp., 1885; Bem.: Nemzeti Színház, 1885. febr. 20.)
Sári néni. Népszínmű 3 felvonásban. (Bp., 1885; Bem.: Népszínház, 1885. nov. 21.)
Czigány Panna. Népszínmű 3 felvonásban. (Olcsó Könyvtár. 391. Bp., 1898; 2. kiad. Olcsó Könyvtár. 2122. Bp., 1929; Bem.: Népszínház, 1884. ápr. 11.)
Az érdemkereszt. Dramolette. (Bp., 1893; 3. kiad. 1906; Bem.: Nemzeti Színház, 1892. okt. 28.)
Az elválhatatlanok. Vígjáték 3 felvonásban. (Bp., 1899; Bem.: Nemzeti Színház, 1895. dec. 28.)
Boris. Népszínmű 3 felvonásban. (Bp., 1899; Bem.: Népszínház, 1899. okt. 13.)
ford.: Molière: A botcsinálta doktor. (Molière vígjátékai. 8. A Kisfaludy Társaság kiadványa. Bp., 1881).
Irodalom
Irod.: Ágai Adolf: B. T. (Gyógyászat, 1907)
Galamb Sándor: Nemzetiségi népszínműveink. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1941)
Nagy Károly: A. B. P. életútja. 1794–1867. Monográfia. (Ózd–Nagybarca, 1992).
Megjegyzések
Szépirodalmi művei Almási Tihamér és Almási Balogh Tihamér, orvosi dolgozatai Balogh Tihamér néven jelentek meg.
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
