Főbb művei

F. m.: A magyar népi epika hagyományai Fazekas Mihály Lúdas Matyijában. (Magyar Nyelvőr, 1954)
„Egyen meg a fejilló!” Adalék Csokonai népiességéhez. (Magyar Nyelv, 1954)
A nyelvművelő Csokonai. (Magyar Nyelvőr, 1955)
A vitorlássport nyelvéről. (Magyar Nyelvőr, 1958)
Csokonai költői szókincse. Egy. doktori értek. (Bp., 1958)
Adatok Reguly Antal életrajzához. (Nyelvtudományi Közlemények, 1961)
Adatok Kőrösi Csoma Sándor életrajzához. (MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1964)
Az epikus Arany indulása. Arany és a Csokonai-hagyomány. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1965)
„Mintha pásztortűz ég…” Arany János élete. 8 táblával. (Nagy emberek élete. Bp., 1965)
Kőrösi Csoma Sándor hazai útja. 7 táblával. (Kőrösi Csoma Kiskönyvtár. 1. 1–2. kiad. Bp., 1966)
Csokonai és a dunántúli nyelvjárások. Kand. értek. (Bp., 1966)
Főnixmadár. Zrínyi, a költő és hadvezér élete. (Nagy emberek élete. Bp., 1968)
A magyar szó regénye. Ill. Szecskó Tamás. (Bp., 1972; 2. kiad. A magyar szókincs regénye címmel. Bp., 1974; 3. bőv. és jav. kiad. Debrecen, 1993)
Csokonai kapcsolatai a magyar jakobinus mozgalommal. (Irodalomtörténet, 1973)
Csokonai dunántúli tájszógyűjtése. Egy fejezet irodalmi nyelvi szókincsünk történetéből. A kand. értek. átd. kiadása. (Nyelvtudományi Értekezések. 82. Bp., 1974)
Áprily Lajos drámatöredéke Csokonairól. (Színház, 1975)
Ady Csokonai-élményéről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1977)
Így élt Kőrösi Csoma Sándor. (Így élt. Bp., 1977; 2. kiad. 1984; 3. bőv. és jav. kiad. „Bölcsőjét kereste a magyarnak…” címmel, Bp., 1992; eszperantó nyelven: 1984)
A magyar szó költészete. Kis magyar stilisztika. Ill. Szecskó Tamás. (Bp., 1978)
Egy ponyvára került ismeretlen balladaváltozat és tanulságai. Az eladott leány balladája. (Ethnographia, 1978)
„Tudós férfiú, derék és jó poéta.” Földi János és Csokonai kapcsolatához. (Földi János-emlékkönyv. Források és adatok Hajdú-Bihar megye művelődéstörténetéhez. Debrecen, 1978)
Írásjelek kódfejtése. A pszichografológiai elemzés lehetőségei az irodalom- és történettudományban. (Magyar Tudomány, 1978)
Egy magyar „nyelvabrosz” akadémiai terve 1843-ból. (Magyar Nyelv, 1979)
Földi János és Csokonai kapcsolatáról. (Debreceni Déri Múzeum 1978. évi évkönyve. Debrecen, 1979)
Első rímes anapesztusunk, 1770-ből. Adalékok a debreceni kollégium irodalmi ízlésformáló szerepéhez. (Könyv és könyvtár, 1979 és A debreceni KLTE Könyvtárának Közleményei, 1979)
Csokonai „Békaegérharc”-ának ismeretlen, illusztrált kiadása a múlt századból. (Magyar Könyvszemle, 1979)
A’ Milton ’Elvesztett Paraditsomáról. Csokonai Vitéz Mihály ismeretlen költeménye. (Magyar Tudomány, 1979)
Árgirus széphistóriánk keletkezési helyéről és szerzőjéről. (Irodalomtörténet, 1980)
Akadémiánk „Nemzeti Könyvtár”-terve 1850-ből s jelenlegi szövegkiadásunk. (Magyar Tudomány, 1981)
Csokonai művei nyomában. Tanulmányok. (Bp., 1981)
A magyar mondat regénye. Szórakoztató mondattan – történeti és nyelvhasonlító alapon. Ill. Szecskó Tamás. (Bp., 1983)
Tiszteletadás Kőrösi Csoma Sándornak. Hommage à Alexander Csoma de Körös. (Bp., 1984)
Deákok tüköre. Magyar diákvilág a felvilágosodás korában. (Bp., 1986)
Sokféle neveknek magyarázatja. Névnapi szófejtő az év (majd) minden napjára. A Magyar Rádiónak készített műsorai anyagából összeáll. (Bp., 1987)
Kőrösi Csoma Sándor élete nyomában. (Bp., 1987)
Csalánok és ibolyák. Epigrammák. (Sátoraljaújhely, 1990)
Bessenyei Ferenc megtalált „ősholmi”-ja. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1990)
„Az ész világa mellett…” Hiteles Csokonai képünk időrendi, szöveg- és eszmetörténeti kutatások tükrében. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1992)
Kazinczyék küldetése. (Széphalom [folyóirat], 1993)
Fejtsünk szót! Ill. Engel Tevan István. (Bp., 1993)
Világ csodája. A szerző kiadatlan versei 1956-ból. Ill. Szalay Lajos. (Magyar költők a költészetért. Bp., 1994)
Parainesis epigrammatica. Kölcsey szellemének Versek. Ill. Cs. Uhrin Tibor. Japán technikával készült bibliofil kiadvány. (Debreceni Bibliofil Műhely. Debrecen, 1996)
„Az Ész világa mellett…” Tanulmányok a magyar felvilágosodás irodalmáról. (Mundus – új irodalom. Bp., 1998)
Hét szűk esztendő. Versek. (Bp., 1998)
Mens sana is corpore sano – Ép testben ép lélek. (Bp., 2003)
Emléksorok egy iskola falára. Versek, próza. (Bp., 2004)
Hévízi csoda-tó. Versek. (Bp., 2004)
Hon-vágy. Költemények. Bibliofil, számozott kiadvány. (Gyomaendrőd, 2005)
Csokonai 200 éve. Az 1805-ben elhunyt költő utóélete az irodalmi – művészeti – és a nemzeti köztudatban. (Hévíz [folyóirat], 2005)
szerk.: Vitéz Mihály ébresztése. Csokonai-breviárium. Vál., az előszót írta. (Bp., 1970; 2. bőv. kiad. 1973)
„Boldog, ki fákat ültet…” Fazekas-breviárium. Vál., az előszót írta. (Bp., 1973)
Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Kritikai kiad. Költemények. 1. 1785–1790. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1975)
„Hass, alkoss, gyarapíts!” Kölcsey-breviárium. Vál., az előszót írta. (Bp., 1975)
Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Kritikai kiad. Költemények. 1. 1785–1790. Sajtó alá rend. Julow Viktorral. (Bp., 1975)
„Forr a világ…” Berzsenyi-breviárium. Vál., az előszót írta. (Bp., 1976)
A túri Alma Mater. Emlékkönyv a mezőtúri Dózsa György Gimnázium és Szakközépiskola fennállásának 450. évfordulójára. Összeáll., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1980)
„Jót s jól!” Kazinczy-breviárium. Vál., az előszót írta. (Bp., 1981)
Elmét vidító elegy-belegy dolgok. Válogatás a győri magyar kalendáriom 1749-től 1849-ig tartó időszakából. Vál., sajtó alá rend. (Magyar Hírmondó. Bp., 1983)
Kazinczy Ferenc: Sophie. Érzékeny hazai történet naplókban és levelekben. Vál., szerk. (Magyar Ritkaságok. Bp., 1984)
Kőrösi Csoma Sándor levelesládája. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Magyar Ritkaságok. Bp., 1984)
Rákosné Ács Klára: Vallanak a betűk. Személyiségek és életutak pszichografológiai megközelítése. A kötet anyagát összegyűjtötte, a szöveget gondozta és az utószót írta. Az előszót írta Benda Kálmán és Klein Sándor. (Bp., 1985)
Első csokor. Költemények és műfordítások. Írta Szép Ernő, főgymnasiumi tanuló. Hasonmás kiad. Szerk., az előszót írta. (Mezőtúr, 1985)
Kazinczy Ferenc: Az én életem. Összegyűjtötte, szerk., az előszót írta. (Nemzet és emlékezet. Bp., 1987)
Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Kritikai kiad. Költemények. 2. 1791–1793. Sajtó alá rend. Szuromi Lajossal. (Bp., 1988)
Hollmann, Samuel Christian: Természet oeconomiája. Kazinczy Ferenc kéziratából sajtó alá rend. (Sátoraljaújhely, 1989)
Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Kritikai kiad. Költemények. 3. 1794–1796. Sajtó alá rend. Róbert Zsófiával, Szuromi Lajossal. (Bp., 1992)
Csokonai Vitéz Mihály költeményei és versfordításai. I–II. köt. Szerk., az utószót írta. (A magyar költészet kincsestára. Bp., 1993)
Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Kritikai kiad. Költemények. 4. 1797–1799. Sajtó alá rend. Róbert Zsófiával, Szuromi Lajossal. (Bp., 1995)
Önképzőkör – remekírókkal. Írta és szerk. (A túri alma mater. Mezőtúr, 1996)
Visszaforrt ág. Újra Református Gimnázium. Írta, vál. és szerk. (A túri alma mater. Mezőtúr, 1996)
A túri lecke. Emlékezések, vallomások az alma materről. Gyűjtötte és szerk. (A túri alma mater. Mezőtúr, 1997)
Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Kritikai kiad. Költemények. 5. 1800–1805. Sajtó alá rend. Szuromi Lajossal. (Bp., 2002).

Irodalom

Irod.: Finnugor életrajzi lexikon. Szerk. Domokos Péter. (Bp., 1990)
Hollóházy Ildikó: Csokonai vonzáskörében. Sz. F. műveinek bibliográfiája. (Bp., 1998)
Gyomaendrődi ki kicsoda? Szerk. Szilágyiné Németh Eszter és Kovácsné Nagy Katalin. (Gyomaendrőd, 2004)
Pusztai Ferenc: Sz. F. 80 éves. (Magyar Nyelv, 2009)
Kováts Dániel: Sz. F. (Honismeret, 2010)
Huszár Ágnes: Sz. F. (Édes anyanyelvünk, 2010).