Főbb művei

F. m.: A táji erdőművelés kérdéséhez. (Az Erdő, 1958)
Nemesnyár hálózati kísérletek. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1959)
Új adatok a Keszthelyi-hegység és a Dél-Bakony flórájához. (Botanikai Közlemények, 1959)
Nemesnyárak telepítési lehetőségei a déli Pannonháton. (Az Erdő, 1960)
A Vendvidék erdőtípusai. – Adatok a késeinyár-állományok körlapterületének növekedéséhez. (Az Erdő, 1961)
Előhasználati nyárállományok hatása a főállományra. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1962)
Állományszerkezeti vizsgálatok óriásnyár–korainyár elegyes állományokban. (Az Erdő, 1963)
A gönyűi óriásnyár-nyesési kísérlet néhány tapasztalata. – Váltakozó vízgazdálkodású tölgyes erdőtípus. Tallós Pállal. (Az Erdő, 1964)
A felsőnyírádi erdő cseres-tölgyesei. (Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1964)
Újabb adatok a Dunántúl flórájához. (Botanikai Közlemények, 1965)
A nemesnyár-telepítési hálózatok gazdaságossága. (Az Erdő, 1966)
Erdőnevelési és állományszerkezeti vizsgálatok a Duna ártér és a homoki erdőgazdasági tájak nemesnyárasaiban. Kand. értek. (Bp., 1966)
A növényzet szerepe a termőhely feltárásában és térképezésében. (Erdészeti termőhelyfeltárás és térképezés. Bp., 1966)
Die Vegetation und die ökologischen Verhältnisse des Naturschutzareals bei Kunbaracs. Papp L.-lel. (Acta Botanica, 1967)
A felsőnyírádi erdő láp- és ligeterdei. Tallós Pállal. (Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1968)
Talajvíz és vegetáció kapcsolata a Duna–Tisza köze homokterületein. Faragó Sándorral. (Botanikai Közlemények, 1968)
Adatok az őrség erdeinek termőhelyi adottságaihoz. (Vasi Szemle, 1969)
Borókás-nyárasok Bugac környékén. (Botanikai Közlemények, 1969)
Cellulóznyárasok talajvizsgálatának tapasztalatai a Duna–Tisza közén. Palotás Ferenccel, Simon Miklóssal. – Természetes erdőtípusok védelme. Csapody Istvánnal. (Az Erdő, 1970)
Vegetációtanulmányok a felsőnyírádi erdőben. Tallós Pállal. (Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1973)
Vízgazdálkodási vizsgálatok homoki talajokban. 1 táblázattal. – Talajvíz és vegetáció kapcsolata a Duna–Tisza köze homokterületén. 2 táblázattal. (Abstracta Botanica, 1974)
Az erdőgazdálkodás szerepe a Duna–Tisza köze területhasznosításában. (Az Erdő, 1980)
Fertilization of Forests and the Vegetation. (Acta Botanica, 1980)
Further Data on the Water Regime in Beech Forest Types. (Acta Botanica, 1981)
Adatok az erdők telepítéshasznosítási szerepéhez a Duna–Tisza közén. – Adalék a bugaci erdők történetéhez. Laczay Tamással. (Az Erdő, 1982)
Gyenge termőhelyi adottságú területeken telepített erdeifenyves talaj-előkészítési igénye. – Fafajokhoz kötődő népi hiedelmek, szokások. (Az Erdő, 1983)
Légszennyeződések okozta erdőkárok kutatási programja. – Erdészeti nemesítési célok a Duna–Tisza közi homokhátságon. (Az Erdő, 1984)
A fafajok elegyítése. (Az Erdő, 1987)
Hazai talajtípusok védelméről. (Az Erdő, 1989)
Wood Production Capacity of Lowland Forest Communities. (Acta Botanica, 1991)
Az erdő és a talajvizek kapcsolata a Duna–Tisza közi hátságon. (Hidrológiai Közlöny, 1993)
Nemesnyárasok trágyázása. – Az erdő és a fa a vallásokban. – Az erdők szerepe a kisvízgyűjtők elfolyó vizének szabályozásában. (Erdészeti Lapok, 1994)
Erdészeti termőhelyismeret-tan. (Bp., 1994)
A növényzet és az erdészeti termőhely-értékelés kapcsolatáról. – A talaj és élővilága. – Erdei ökoszisztémák teljes körű vizsgálata. (Erdészeti Lapok, 1995)
A hangyák szerepe az erdei lágyszárú növények magjának terjesztésében. – A bükk természetes újulatának növekedési feltételei. – Erdei termőhelyek térképezése. (Erdészeti Lapok, 1996)
Új, tapasztalati úton meghatározható formulák az erdeifenyő fatérfogatának meghatározására. – Elektrodiagnosztika a fák vitalitásának meghatározására. (Erdészeti Lapok, 1997)
A Kisalföldi Erdőgazdaság területének vegetációja a millennium és a millecentenárium idején. (Erdészettörténeti Közlemények, 1997)
A talajok védelme és a természet védelme. – Növényi és termőhelyi javaslat a füves vadlegelők kialakításához. Szodfridtné Farkas Annával. (Erdészeti Lapok, 1998)
Árkos ültetés sikere száraz körülmények között. – A lágyszárú növények és a legeltetés. Klímaérzékeny statikus modell európai fafajok termőhelyi igényének meghatározására. (Erdészeti Lapok, 1999)
Koltay György élete és munkássága. (Erdésznagyjaink arcképcsarnoka. Sopron, 1999)
Fafajok származási kísérleteiről. – A morvamezei homok és növényzete. – Fenyő monokultúrák és a talaj nedvességtartalma. – Erdei ökoszisztémák állékonysága. (Erdészeti Lapok, 2000)
Elegyetlen lucfenyves és a talaj fizikai állapota. – Az aszály és a belvíz érvényesülése a Nagyalföld erdőművelésében. – A nitrogén hatása az erdőkre és a talajokra. (Erdészeti Lapok, 2001)
Nyártermesztés. (Bp., 2001)
A talaj savanyúsága és a nitrogénülepedés hatása az erdő élővilágára. – A talajromlás következményeiről. (Erdészeti Lapok, 2002)
A bükk növekedése és egyes ökológiai tényezők. – A hazai erdőrezervátum-kutatás célja, stratégiája és módszerei. – Adalék az adventív – honosított, honosodott – növényfajok ismeretéhez. (Erdészeti Lapok, 2003)
A városi zöldövezetek erdeiről. – Legeltetés és az erdő vízháztartása. – A bükk levélvesztése és az időjárás. (Erdészeti Lapok, 2004)
A rezgőnyár termesztéséről. – A Soproni-hegység edényes flórája. – Adalék az alföldi tölgyesek visszaszorulásához. (Erdészeti Lapok, 2005)
A vízháztartás szabályozása a talajban. (Erdészeti Lapok, 2006)
Az ásotthalmi tanulmányi erdő. (Erdészeti Lapok, 2007)
Tölgyes erdő Kecskemét határán. – Az őshonosság kérdéséről. (Erdészeti Lapok, 2011).

Irodalom

Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988).