Szodoray Lajos
orvos, bőrgyógyász
Született: 1904. március 26. Budapest
Meghalt: 1980. november 24. Debrecen
Temetés: 1980. december 1. Debrecen
Temetési hely: Debreceni Köztemető
Család
Sz: Szodoray Lajos, id. a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank tisztviselője, Werbenszky Ilona (†1933). Szülei Budapesten, a Sasadi úton, családi házban laktak. Testvére: Szende Jánosné Szodoray Ilona pedagógus, a bp.-i Dohány utcai általános iskola igazgatója. F: 1937-től Jósa Berta orvos, SZTK laboratóriumi főorvos. Fia: Szodoray Antal mérnök és Szodoray Péter orvos; leánya: Szodoray Erzsébet középiskolai tanár (Svájcban telepedett le) és Szodoray Éva banktisztviselő.
Iskola
A bp.-i II. kerületi főgimnáziumban éretts. (1922), a Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1928); közben a bécsi egyetemen is tanult (1925). A bőr- és nemibetegségekből szakorvosi vizsgát tett (1931), a bőrkórtani laboratóriumi vizsgálati módszerek tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1939), az orvostudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1955).
Életút
A Pázmány Péter Tudományegyetem I. sz. Kórbonctani Intézete gyakornoka (1927–1928), Bőr- és Nemikórtani Intézete gyakornoka (1929), egy. tanársegéde (1929–1943), egy. adjunktusa (1943–1950), magántanára (1943–1949) és a klinika mb. vezetője (1945– 1946). A Debreceni Tudományegyetem, ill. a DOTE Bőr- és Nemikórtani Klinika ny. r. tanára (1949. dec. 15.–1952), egy. tanára (1952–1972) és a Klinika igazgatója (1950–1972); közben az Általános Orvostudományi Kar dékánja (1952–1953), dékánhelyettese (1954–1955).
A bőr daganatos megbetegedéseinek kórszövettani és hisztokémiai vizsgálatával, a bőr normál és patologikus struktúrájával, elsősorban a pszoriázis (= övsömör) betegség patomechanikai feltárásával foglalkozott. Számos bőrgyógyászati kórkép első magyarországi leírója. Orvostörténeti tevékenysége is jelentős.
Emlékezet
Budapesten és Debrecenben élt és alkotott, a Debreceni Köztemetőben nyugszik. Debrecenben tudományos ülésszakot rendeztek tiszteletére (2011. máj. 13-án). Bronz mellszobrát az ülésszak alkalmából, a Debreceni Bőrklinika szoborparkjában leplezték le (Juha Richárd alkotása; a szobor bronzöntője Varga Imre, kőfaragója Palmetta Papp Zoltán volt). Tiszteletére a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma Szodoray Lajos-ösztöndíjat alapított (három évre szól, a 2011–2013. évekre).
Elismertség
A Bőrgyógyász Szakcsoport főtitkára (1948–1951), a Magyar Orvostörténeti Társaság elnöke (1966–1970). Az Egészségügyi Tudományos Tanács tagja (1954–1969). A Société Française de Dermatologie et de Syphiligraphie l. tagja (1951-től).
Elismerés
Munka Érdemrend (1953). Kaposi Mór-emlékérem (1976).
Szerkesztés
A Magyar Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle szerkesztője (1948-tól).
Főbb művei
F. m.: A bőrgyógyászat haladása az 1938. évben. (Orvosképzés, 1939)
Kiváltó eljárások syphilises betegeken. Faragó Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1940. 9.)
A syphilises seroresistentia kérdéséről. (Orvosi Hetilap, 1941. 7.)
A későn felfedezett syphilis-esetek gyakoriságáról. (Orvosi Hetilap, 1942. 18.)
A dyshidrosiform kéz- és lábmycosisokról. (Bőrgyógyászati, Urológiai, Venerológiai Szemle és Kozmetika, 1944)
Adatok a festékes anyajegyek szövettanához. (Orvostudományi Közlemények, 1944)
A penicillin és az antibioticumok felfedezésének története. A penicillin előállítása, kémiája és hatástana. (Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 1947)
A heterotopiás apokrin mirigyekről. (Orvosi Hetilap, 1948. 23.)
A pemphigus néhány időszerű kérdéséről. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1950. 32.)
Bőr- és nemibetegségek. Rajka Ödönnel. Egy. tankönyv. (Bp., 1951; 2. jav. kiad. 1953; 3. átd. kiad. 1960; 4. jav. kiad. 1962)
Untersuchungen der Gewebe-Enzyme der Haut bei Schuppenflechte. Sóvári Évával. (Acta Morphologica, 1953)
Contribution à l’étude de l’histologie de la neuroangiosis cruris. Sóvári Évával. (Acta Medica, 1954)
A psoriasis pathomechanizmusának idegi tényezői. Doktori értek. (Debrecen, 1954)
Die Bedeutung elektrodermatographischer Untersuchungen in einzelnen Dermatosen. Selényi Antallal, Vezekényi Klárával. (Acta Medica, 1955)
Néhány adat az 1848–1849-i szabadságharc venereás helyzetéhez. (Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 1956)
A sclerodermáról, különös tekintettel a histogenesisére és histochemiájára. (Orvosi Hetilap, 1957. 29.)
Orvosi mykológia. Szerk. (Bp., 1957)
A bőr jó- és rosszindulatú daganatairól. Endes Pongráccal. (Magyar Onkológia, 1957)
A lábszárakon fellépő csomós bőrelváltozásokról. (Orvosi Hetilap, 1959. 5.)
A kéményseprőrák. Szondy Györggyel. (Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 1959)
A bőr enzymjeinek histochemiája. – Az erythema nodosum szövettana. (Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 1960)
Correlation between Scleroderma and Dermatitis atrophicans. Concept of the So-called Diseases. Daróczy Pállal. (Acta Morphologica, 1960)
Debreceni orvosok, gyógyítók és kórházak a XVII–XVIII. században. (Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 1960)
A bőrbetegségek kóroktanáról és keletkezéséről. Adalékok a dialektikus szemlélet érvényesítéséhez a dermatológiában. (Orvosképzés, 1960)
A melanocyták – dendritsejtek – viselkedése egyes bőrdaganatokban. (Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 1961)
A vasculitisekről, különös tekintettel. dermatológiai vonatkozásaikra. (Orvosi Hetilap, 1962. 41.)
A fény eredetű dermatosisok agrárdolgozókon. (Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 1962)
A bőr mastocytosisairól Csóka Imrével, Nagy Endrével. (Magyar Onkológia, 1962)
A fény okozta cheilitisekről, mint rákelőző állapotról. (Magyar Onkológia, 1963)
Collagen betegségek. Petrányi Gyulával. (A gyakorló orvos könyvtára. Bp., 1963)
A mastocytosis egyes kérdéseiről. – Néhány hólyagos bőrbetegség szövettani jellegzetességeiről. Csóka Imrével, Vezekényi Klárával. (Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 1963)
Mezőgazdasági vonatkozású bőrelváltozások 1966-ban, a debreceni Bőr- és Nemikórtani Klinika betegforgalma alapján. (Népegészségügy, 1967)
Orvostársadalmunk fejlődésének időszerű problémái. (Alföld, 1968)
A csomós vasculitis tünetcsoport kérdéseinek mai állása. (Orvosi Hetilap, 1968. 12.)
Poliziano betegsége. Orvosi Hetilap, 1968. 14.)
Az orvosi társadalom fejlődése és orvosetikai problémái. (Orvosi Hetilap, 1968. 19.)
Gyakorlati bőr- és nemigyógyászat. Egy. tankönyv. Szerk. (Bp., 1971; 2. jav. kiad. 1974)
A mai gyógyszerfogyasztás egyes problémáiról. Mészáros Csillával. (Orvosi Hetilap, 1971. 46.)
Iconographia selecta dermatohistologica. Ein dermatologischer Atlas. Dermatológiai atlasz. Vezekényi Klárával. (Bp., 1975)
A morbiditásváltozatok az utolsó negyedszázad folyamán különös tekintettel a debreceni beteganyagon szerzett tapasztalatokra. (Orvosi Hetilap, 1976. 26.)
Emlékezések a Magyar Dermatológiai Társaság múltjára. 1928–1978. (Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 1978).
Irodalom
Irod.: Sz. L. tudományos dolgozatai. 1944–1956. Folyóiratcikkeit egyedileg összekötött példány, művei bibliográfiájával. (Bp., 1956)
Simon Miklós: Sz. L. (Orvosi Hetilap, 1981. 11.)
Simon Miklós: Sz. L. emlékezete. (Orvosi Hetilap, 1995. 16.)
Bot György–Kapusz Nándor: Nyolcvan éves a debreceni orvosképzés. Intézetek és klinikák története, professzorainak életrajza. 1918–1998. (Debrecen, 1998)
Simon Miklós: Sz. L. (A debreceni orvosképzés nagy alakjai. 15. Debrecen, 1998)
Simon Miklós: Sz. L. (A múlt magyar orvostörténészei. Sajtó alá rend. Gazda István. Piliscsaba–Bp., 2002)
Horkay Irén: Emlékbeszéd Sz. L. professzor 100. születésnapján. (Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 2004).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
