Kun Miklós
orvos, pszichiáter
Kún
Született: 1908. október 21. Szeged
Meghalt: 2005. augusztus 1. Budapest
Család
Sz: Kun József (1873–1912) gépészmérnök, ipariskolai tanár, költő, Szabó Jolán, Szabó Jakab, szegedi ügyvéd leánya. Testvére: Kun Gábor (1905–1942). F: Jász Vera pedagógus, a II. kerületi Fenyves úti Általános Iskola igazgatója.
Iskola
A prágai (1926–1929), a bécsi egyetemen tanult (1930–1933), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1933), az orvostudományok kandidátusa (1971).
Életút
A bp.-i Szabolcs utcai Kórház Ideggyógyászati Osztályán Richter Hugó segédorvosa (1933–1936), a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Lélektani Laboratóriumában Szondi Lipót asszisztense (1936–1938). Az Országos Patronázs Egyesület gyermekpszichiátere (1938–1942), a II. vh.-ban munkaszolgálatos (1942–1944), megszökött, majd a nyilas uralom alatt, mint a Nemzetközi Vöröskereszt főorvosa védett gyermekotthonokat szervezett, ahol több száz gyermeket sikerült megmentenie (1944. nov.–1945. febr.). A Népjóléti Minisztérium Gyermekvédelmi Osztálya, ill. Anya- és Csecsemővédelmi Főosztálya vezetője (1945–1951), az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet alorvosa, klinika adjunktusa (1951–1953), a Hévízi Kórház igazgató-főorvosa (1953–1957). Az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet osztályvezető főorvosa és a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola főisk. docense (1957– 1966), az ELTE BTK Lélektani, ill. Pszichológiai Tanszék egy. docense, egy. tanára (1966–1973).
Tudományos pályafutásának kezdetén gyógypedagógiai kórtannal, elsősorban a különböző betegségek gyógyszeres kezelésével, ill. a gyógyszerek neurológiai hatásaival foglalkozott. Részt vett a Szondi-teszt pszichodiagnosztikus kidolgozásában, nevéhez fűződik a Bechterew-kór inzulinkóma-terápiájának magyarországi meghonosítása. Később érdeklődése a pszichózisok csoportterápiás kezelése, és az öngyilkosságok mélylélektani elemzése felé fordult. Jelentős eredményeket ért el a különböző gyógyszerekkel kezelt betegek öngyilkossági szándékainak és motivációinak feltárása terén. Egészségügyi szervezői tevékenysége is értékes: Magyarországon elsők között kezdeményezte a telefonos lelkielsősegély-szolgálatok felállítását.
Emlékezet
Szegeden született, ifjúkorában Radnóti Mikós és a Szegedi Fiatalok baráti köréhez tartozott. Budapesten élt és tevékenykedett, Ratkó Anna mondatta le népjóléti minisztériumi osztályvezetői beosztásából, miután ellenezte az állami nevelőtelepek felállítását (helyette az árván maradt csecsemőket családoknál helyezte volna el). Rövid ideig Hévízen működött, ahol elsősorban a politikai perek áldozatainak rehabilitációjával foglalkozott. Jóval túl a kilencvenedik évén is alkotott: visszaemlékezései fontos orvos- és művelődéstörténeti dokumentumok (egy részét az 1956-os Intézet Oral History Archívuma őrzi).
Elismertség
Az MTA Pszichológiai Bizottsága tagja. – A Magyar Rehabilitációs Társaság Pszichiátriai Szekciójának vezetőségi, a Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága Pszichoterápiás Munkacsoportja vezetőségi tagja.
Elismerés
Érdemes orvos (1965), Szocialista Hazáért (1967), Munka Érdemrend (arany, 1968), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970).
Főbb művei
F. m.: Általános kórtan. Főisk. jegyz. (Bp., 1957)
Gyógypedagógiai kórtan. Főisk. jegyz. (Bp., 1957; 3. kiad. 1965; 15. kiad. 1983; 16. kiad. 1986)
Az encephalitis utáni magatartási zavarokról. (Országos Gyógypedagógiai Kongresszus. 1959. okt. 5–7. Balatonfüred. Előadások. Bp., 1959)
The Achilles-reflex. Fejér Arthurral. (Lancet, 1964)
Tapasztalatok atropin-coma kezeléssel kapcsolatban. Róth Istvánnal, Srágli Gyulával. (Az idegrendszer vérkeringésének élettana és klinikuma. A pszichofarmakológia klinikai vonatkozásai. Az 1962. évi ideggyógyász nagygyűlés előadásait tartalmazó tanulmánykötet. Bp., 1964)
Az Achilles-ín- reflex félrelaxatios idejének mérése. Fejér Arthurral. (Orvosi Hetilap, 1965. 12.)
A diabeteses betegek öngyilkossági kísérlete az insulin kihagyásával. (Ideggyógyászati Szemle, 1967)
Az intelligencia mérése. Szerk. Szegedi Mártonnal. (Bp., 1970; 3. kiad. 1972; 4. kiad. 1978; 5. kiad. 1983; 6. átd. kiad. 1996)
A felnőttkori konfliktushátterű suicidum motivációs vizsgálata és pszichodiagnosztikai elkülönítése. Kand. értek. (Bp., 1970)
Polyglottismus és psychosis maniaco-depressiva. Csiszér Nórával, Rihmer Zoltánnal. (Orvosi Hetilap, 1978. 7.)
Kedves Hilda. Egy elmeorvos az elmebeteg huszadik században. Visszaemlékezések. Az előszót Gyurkovics Tibor írta. (Bp., 2004).
Irodalom
Irod.: M. Pásztor József: K. M. emlékezése Radnóti Miklósra. (Irodalomtörténet, 1984)
Földvári Györgyi: …akik megtalálják az igazságot, azokat nem szeretem. Beszélgetés a hitről K. M. pszichiáter professzorral. (F. Gy.: Az istenek könnyei. Beszélgetések. Bp., 2005).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
