Balogh Sándor
történész, politikus
Született: 1926. július 31. Pereszlény
Meghalt: 2004. december 15. Budapest
Család
Sz: Balogh István, Bátovszky Mária. Fia: Balogh Ernő (1952) és Balogh Sándor (1958).
Iskola
Az ELTE BTK-n történelem szakos tanári okl., a Magyar Közgazdasági Egyetemen politikai gazdaságtanból végbizonyítványt szerzett (1950), MDP Párfőiskolát végzett (1952), a történelemtudományok kandidátusa (Moszkva, 1958), doktora (1973).
Életút
Az MDP Központi Vezetősége (KV) Agitációs Propaganda Osztály alosztályának vezetője (1952–1954), a TIT országos titkára (1958– 1960), az MSZMP KB Tudományos és Kulturális Alosztályának vezetője (1960–1964), egyúttal az ELTE BTK Újkori Magyar Történeti Tanszék egy. docense (1961–1967), egy. tanára (1967. márc. 1.-jétől); közben az egyetem oktatási rektorhelyettese (1964–1967). Az MSZMP KB Párttörténeti Intézete (1988–1989), a Politikatörténeti Intézet igazgatója (1990-1991). A moszkvai Lomonoszov Egyetem aspiránsa (1954–1958).
Az MSZP Országos Egyeztető Bizottságának elnöke (1989–1994), az ún. Baloldali Platform, ill. a Baloldali Tömörülés vezetője (1994– 2001), tb. elnöke (2001-től).
Tudományos pályafutásának kezdetén a Horthy-korszak kulturpolitikájával fogl., a Klebelsberg-féle ún. neonacionalizmust vizsgálta. Később érdeklődése Magyarország 1945 utáni története felé fordult; először foglalta össze a II. vh. utáni parlamenti harcok történetét, az 1945. évi ogy.-i választásokat, a Baloldali Blokk és az FKgP viszonyát. 2000).
Elismertség
Az MTA Közgyűlés képviselője (1994–1997), a Történettudományi Bizottság tagja. A Magyar Történelmi Társulat elnöke (1986– 1991). A Politikatörténeti Alapítvány elnöke (1989–1994). A Népi Kollégiumokat Építő Mozgalom tagja (1946–1949).
Elismerés
Bugát Pál-emlékérem (1968), Madách-emlékérem (1973), Akadémiai Díj (1976), a Magyar Történelmi Társulat Emlékérme (1995), MSZOSZ Díj (1998), Demény Pál-emlékérem (2000).
Főbb művei
F. m.: Az MKP harca a szocialista értelmiség megteremtéséért. Kand. értek. Orosz nyelven. (Moszkva, 1958)
A bethleni konszolidáció és a magyar „neonacionalizmus”. (Bp., 1962)
A Magyar Kommunista Párt értelmiségi politikájának felszabadulás utáni történetéből. (Századok, 1965)
A fakultatív vallásoktatás kérdése és az egyházak. 1947 tavasza. (Századok, 1973)
Az ellenzéki pártok megjelenése és programjuk 1947 nyarán. (Párttörténeti Közlemények, 1973)
A magyar népi demokrácia története. I. 1944–1948. Izsák Lajossal. (Bp., 1974)
Parlamenti és pártharcok Magyarországon a felszabadulás után. 1945–1947. Doktori értek. (Bp., 1975)
Pártok és pártprogramok Magyarországon. 1944–1948. (Bp., 1977)
A magyar népi demokrácia története. 1944–1962. Írta és szerk. Többekkel. (Bp., 1978)
A magyar munkásmozgalom története. 1945–1962. Többekkel. (Bp., 1980)
A magyar munkásmozgalom rövid története. Többekkel. (Bp., 1981)
A népi demokratikus Magyarország külpolitikája. 1945–1947. A fegyverszünettől a békeszerződésig. (Bp., 1982)
Béketörekvések 1946-ban Magyarországon. (A Politikai Főiskola Közleményei, 1982)
Választások Magyarországon. 1945. A fővárosi törvényhatósági és nemzetgyűlési választások. (Bp., 1984)
Magyarország a XX. században. Írta és szerk. Többekkel. (Bp., 1985, 2. kiad. 1986)
The History of Hungary after the Second World War. 1944–1980. Jakab Sándorral. (Bp., 1986)
Az új Magyarország és a magyarországi németek. (Bp., 1988)
A nemzeti, a nemzetiségi kérdés és a kollektív felelősség Közép- és Délkelet-Európában az 1940-es években. (Múltunk, 1990)
Magyarország és szomszédai. 1945–1947. (Bp., 1995)
Erdély és a második világháború utáni békerendezés. 1945–1946. (Századok, 1995)
szerk.: Pedagógusok a két világháború között. 1919–1945. Összeáll. Szabolcs Ottóval. (Bp., 1963)
Nógrád megye története. 1–4. Főszerk. (Salgótarján, 1969–1973)
Agrárpolitika és agrárátalakulás Magyarországon a felszabadulás után. Pölöskei Ferenccel. (Bp., 1975)
Magyar történeti szöveggyűjtemény. 1–2. Izsák Lajossal, Mészáros Károllyal. (Bp., 1976)
Földet, köztársaságot, állami iskolát! Viták a magyar parlamentben. 1944–1948. Válogatta, a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1980)
Nehéz esztendők krónikája. 1949–1953. Dokumentumok. (Bp., 1986)
A felszabadulás utáni történelmünkről. 1–2. (Bp., 1987)
Az MSZMP ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei. 1–4. Sorozatszerk. (Bp., 1993–1994)
A magyar jóvátétel és ami mögötte van. Vál. dokumentumok. 1945–1949. Földesi Margittal. (Bp., 2001)
A magyar állam és a nemzetiségek. A magyarországi nemzetiségi kérdés történetének jogforrásai. 1848–1993. Sipos Leventével. (Bp., 2003).
Irodalom
Irod.: Vissza a történelemhez… Emlékkönyv B. S. 70. születésnapjára. Szerk. Izsák Lajos, Stemler Gyula. Művei bibliográfiájával. (Bp., 1996).
Megjegyzések
História, 2005. 9.; téves halálozási adat: 2004. dec. 15.!.
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
