Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Danielik János
    Danielik József
    Ertl Róbert
    Peidl Gyula
    Tüdős Klára

    Fukász György

    filozófus


    Született: 1929. július 4. Rákospalota, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
    Meghalt: 1994. május 20. Budapest

    Család

    Sz: Fukász Jenő zenetanár, Krausz Ida. F: 1. Gáspár Éva. Három gyermekük született. 2. 1984-től Lucz Piroska.

    Iskola

    A bp.-i Berzsenyi Dániel Gimnáziumban éretts. (1947), az ELTE ÁJTK-n állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1951), az MDP Pártfőiskola filozófia szakosítóján végzett (1952), egyúttal a Zeneakadémia Zongora Főtanszakán is tanult (1947–1949) és a bp.-i felsőbb zeneiskolában végbizonyítványt szerzett (1949). A filozófiai tudományok kandidátusa (1958), doktora (1969).

    Életút

    Az ELTE ÁJTK Büntetőjogi Tanszék gyakornoka (1950–1951), a Marxizmus-Leninizmus Tanszék tanársegéde (1951–1952). A Debreceni Tudományegyetem, ill. a KLTE BTK Marxizmus-Leninizmus Tanszék tanársegéde (1952–1953), tanszékvezető egy. adjunktusa (1953–1954), az ELTE Lenin Intézet Filozófia Tanszék egy. docense (1954–1957), és a Tanszék vezetője (1956–1957). A Művelődésügyi Minisztérium Felsőoktatási Főosztály Marxizmus-Leninizmus Oktatása Osztályának főelőadója, osztályvezetője (1957–1965), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Marxizmus-Leninizmus Tanszék tanszékvezető főisk. tanára (1965–1984). Az MSZMP Budapesti Bizottság Oktatási Igazgatósága, ill. a Politikai Propaganda és Művelődési Központ igazgatója (1984–1989). Az MTA–TMB-n Mátrai László aspiránsa (1953–1956).

    Filozófiatörténettel, elsősorban a magyarországi polgári radikális mozgalmak történetével és Jászi Oszkár munkásságával foglalkozott, majd a technikai fejlődés, ill. az ezzel összefüggő munka- és tömegkultúra átalakulásának filozófiai kérdéseit vizsgálta. Elsőként írt monográfiát Jászi Oszkárral, számos, addig ismeretlen levelet és egyéb forrást közölt Jászitól és más polgári radikális gondolkodótól. Különösen sokat tanulmányozta a zenei kifejezés új eszközeit, a zene és a technikai fejlődés összefüggéseit, valamint a tudományos-technikai fejlődéssel kialakuló új kommunikációs lehetőségeket, valamint azok művészeti és esztétikai jelentőségét. Életmód- és szabadidő-kutatásokkal is foglalkozott.

    Elismertség

    Az MTA Filozófia és Szociológiai Bizottsága tagja. A Nemzetközi Szociológiai Társaság tagja. Az Európai Szabadidő Társaság alelnöke, a Szabadidő Világszervezet elnökségi tagja.

    Elismerés

    Szocialista Munkáért (1960). SZOT Díj (1977).

    Szerkesztés

    A Magyar Filozófiai Szemle szerkesztőbizottságának tagja.

    Főbb művei

    F. m.: A polgári radikalizmus és a munkásmozgalom viszonyának egyes kérdései Magyarországon. 1900–1918. (Párttörténeti Közlemények, 1958)
    A polgári radikalizmus filozófiai-világnézeti alapjai. (Magyar Filozófiai Szemle, 1958)
    A magyarországi polgári radikalizmus ideológiájának bírálata. 1900–1916. Jászi Oszkár. I–III. köt. Kand. értek. (Bp., 1958)
    A népi kommunák tapasztalatairól. (Állam és Igazgatás, 1959)
    Munkások és parasztok filozófiai oktatása Kínában. (Társadalmi Szemle, 1959)
    „Alkalmazkodás” vagy tudományos előrelátás. (Valóság, 1959)
    A társadalmi ellentmondások megoldásának útjai a Kínai Népköztársaságban. (Magyar Filozófiai Szemle, 1959)
    A magyarországi polgári radikalizmus történetéhez. 1900–1918. Jászi Oszkár ideológiájának bírálata. A kandidátusi dolgozat átd. változata. (Bp., 1960)
    A marxizmus-leninizmus egyetemi oktatásának továbbfejlesztése az oktatási reform keretében. Esti Bélával, Vukovics Arnolddal. (Társadalmi Szemle, 1961)
    Szabadkőművesség, radikalizmus és szocializmus az 1918 előtti Magyarországon. A Martinovics-páholy történetéhez. (Párttörténeti Közlemények, 1961)
    Oktatási rendszerünk továbbfejlesztésének néhány filozófiai problémája. (Magyar Filozófiai Szemle, 1961)
    Lettres de Paris d’Oszkár Jászi. (Acta Historica, 1961)
    A szocializmus felépítése és az új típusú ember nevelése. (Pártélet, 1962)
    Jászi Oszkár és a valláskritika. (Világosság, 1963)
    A munka jellegének változása – a szellemi és fizikai munka ellentmondásának feltétele. (Magyar Tudomány, 1964)
    A falu kulturális viszonyainak vizsgálatáról. Szántó Miklóssal. (Tanulmányok a mai faluról. Szerk. Zsarnóczai Sándor. Bp., 1964)
    A polgári radikálisok nacionalizmusa. Jászi Oszkár és a nemzetiségi kérdés. (A magyar nacionalizmus kialakulása és története. Bp., 1964)
    A munka filozófiája. Fizikai munka – szellemi munka. Monográfia. (Bp., 1965)
    Munka vagy szabadidő? A munka értékelése a mai burzsoá ideológiában. (Magyar Tudomány, 1965)
    Technikai forradalom – társadalmi forradalom. (Tájékoztató, 1967)
    Emberé a munka – istené az áldás. A munka öröme és elsőrendű életszükségletté válása. (Világosság, 1967)
    Szükséglet és kényszer. (Magyar Tudomány, 1967)
    A munka szükséglete. (Magyar Filozófiai Szemle, 1969)
    Technicizmus és technofóbia. (Társadalmi Szemle, 1969)
    A zene perspektívái és napjaink tudományos-technikai forradalma. 1–2. (Magyar Zene, 1970)
    Technika és művészet. Az esztétikai technicizmus kritikájához. (Bp., 1970)
    Munka és alkotás. Az alkotás az ember lényegének megvalósulása. (A filozófia időszerű kérdései. Bp., 1971)
    A politikai gazdaságtan, a filozófia és a párttörténet elméleti, oktatási kérdéseiről. Szerk. Gecse Gusztávval, Ruff Mihállyal. (Elméleti és módszertani közlemények. 7. Bp., 1971)
    Az ember és a munka. A munka kényszerétől a munka szükségletéig. Doktori értek. is. (Bp., 1972)
    Munka, technika, kultúra. Tanulmányok. (Elvek és utak. Bp., 1972)
    Technikai haladás – áldás és átok? (Társadalomtudományi kismonográfiák. 7. Bp., 1973)
    Közművelődésügyi szakosító tagozat. (Pártélet, 1973)
    Munka és szabad idő. (Kortárs, 1974)
    Szabad idő és művelődés. Tanulmányok a magyar szabadidő-kutatások történetéből. Felelős szerk. (A TIT Központi Kiadványai. Bp., 1974)
    Technika és művészet. Monográfia. 32 fotóval. Aradi Nórával. (Bp., 1974)
    Szabad idő vagy szabadidő? (Valóság, 1974)
    Tudományos-technikai forradalom – oktatás – művelődés. (Pedagógiai Szemle, 1975)
    Érték és társadalom. (Világosság, 1976)
    A magyar felnőttnevelés szerkezetei vázlata. Többekkel. (Pedagógiai Szemle, 1976)
    Az érthetőség a művészetben. (Társadalmi Szemle, 1977)
    A csepeli munkások életmódja és szabadidő-szokásai. (Magyar Tudomány, 1979)
    Alkotói elkötelezettség, felelősség a dokumentumfilmben. (Filmkultúra, 1979)
    A tudományos-technikai forradalom és a művelődés. Tanulmány. (Az oktatásügyi irányítás elméleti és gyakorlati kérdései. Bp., 1979)
    Könyvet gyűjtő munkásokról. Csepeli munkások olvasási szokásai. (Magyar Könyvszemle, 1980)
    A munka esztétikája. (Esztétikai kiskönyvtár. Bp., 1980; bolgárul: Szófia, 1983)
    A modern technika és technológia hatása az emberre. (Munkavédelmi tanulmányok. Bp., 1981)
    A munka kultúrája. Monográfia. (Bp., 1983)
    Munkakultúra. (Társadalmi Szemle, 1984)
    Csepeli munkások életmódja. Zárótanulmány az 1982. évi felvételről. 6 táblával. (Bp., 1984)
    Útban a szocializmus felé. Elméleti konferencia a felszabadulás 40. évfordulójára. Szerk. Ruff Mihállyal, Vági Józseffel. (Elméleti és módszertani közlemények. 28. Bp., 1985)
    A budapesti pártszervek és pártszervezetek tapasztalataiból. 1980–1985. Szerk. Ruff Mihállyal, Vági Józseffel. (Elméleti és módszertani közlemények. 29. Bp., 1985)
    Új vonások a káderképzésben. (Propagandista, 1987)
    A munkaerkölcs mai problémái. (Erkölcs és világnézet a mai magyar társadalomban. Országos elméleti tanácskozás. Békéscsaba, 1988. febr. 25–27. Bp., 1988)
    Az ideológiai harc néhány vonása Magyarországon a nyolcvanas években. (Budapesti Fórum, 1988)
    Szabadidő és kultúra. Monográfia. (Bp., 1988)
    Munkakultúra és közművelődés. Tibori Tímeával. (Bp., 1990)
    Gould és Menuhin disputája. – Gould és Menuhin disputája. A vita folytatódik. (Magyar Zene, 1992–1993). Intellektus és emóció a zenében. Horowitz és Gould véleménye. (Magyar Zene, 1993).

    Irodalom

    Irod.: Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerk. Székely András. (Bp., 1979)
    Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
    Halálhír. (Népszabadság, 1994. máj. 28.).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (25), agrokémikus (11), állatorvos (74), állattenyésztő (17), antropológus (13), atléta (20), bakteriológus (16), bányamérnök (39), belgyógyász (84), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (41), biológus (198), bíró (17), bőrgyógyász (18), botanikus (62), ciszterci szerzetes (17), csillagász (17), diplomata (41), edző (89), egészségpolitikus (10), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (11), endokrinológus (10), énekes (14), entomológus (27), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (34), erdőmérnök (48), esztéta (34), etnográfus (79), evangélikus lelkész (13), farmakológus (21), feltaláló (30), festő (124), festőművész (121), filmrendező (16), filológus (59), filozófus (79), fizikus (116), fiziológus (15), fogorvos (21), földbirtokos (12), földmérő mérnök (20), folklorista (36), forgatókönyvíró (10), fül-orr-gégész (26), gazdasági mérnök (109), gazdasági vezető (13), gazdaságpolitikus (39), genetikus (13), geofizikus (14), geográfus (55), geológus (71), gépészmérnök (166), grafikus (73), gyermekgyógyász (38), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (43), hadtörténész (15), helytörténész (15), hematológus (10), hidrológus (13), honvéd ezredes (11), honvéd tábornok (72), honvédtiszt (25), ifjúsági író (12), immunológus (13), informatikus (12), iparművész (20), író (1007), irodalomtörténész (285), jezsuita szerzetes (11), jogász (333), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (185), kertész (34), kertészmérnök (22), klasszika-filológus (43), kohómérnök (24), költő (189), könyvtáros (72), közgazdász (190), kritikus (61), kultúrpolitikus (22), labdarúgó (37), levéltáros (91), matematikus (99), mérnök (718), meteorológus (14), mezőgazda (130), mezőgazdasági mérnök (108), mikológus (12), mikrobiológus (26), miniszterelnök (24), műfordító (228),


    © Névpont, 2024. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu