Körtvélyes Géza
tánctörténész, esztéta, kritikus
Knisz
Született: 1926. február 7. Budapest
Meghalt: 2011. október 30. Budapest
Temetés: 2011. november 24. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: Knisz Géza (†1956) a Ganz Villamossági Gyár művezetője, Hübner Erzsébet. Testvére: Cherny Tiborné Knisz Edit. F: 1949-től Gelencsér Ágnes (1927–) balettkritikus, tánctörténész.
Iskola
A Pázmány Péter Tudományegyetemen filozófiai, esztétikai, szociológiai, irodalmi és néprajzi tanulmányokat folytatott (1945–1950), az ELTE BTK-n filozófia–politikai gazdaságtan szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1950), a filozófiai tudományok kandidátusa (1962), a zenetudomány doktora (1990).
Életút
A MADISZ Országos Központjának kultúrvezetője (1946-tól). Népművészeti Intézet oktatási csoportvezetője (1951–1955), a Magyar Táncművészek Szövetsége titkára (1955–1963), főtitkára (1963–1985), elnöke (1985–1986). A Színház- és Filmművészeti Főiskolán (1968–1972), az Állami Balettintézetben, ill. a Táncművészeti Főiskolán a tánctörténet és a táncesztétika tanára (1975–1996), főisk. tanár (1975. júl. 1.–1996. okt. 31.). A Magyar Rádió szemleírója (1990–1998). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1955–1959).
A Nemzeti Parasztpárt tagja (1945-től).
Szakmai pályafutását néptáncosként kezdte (a Muharay-féle együttesben), majd érdeklődése táncelméleti és tánctörténeti kérdések felé fordult. A két vh. közötti magyar balett történetével, a Bartók-balettek operaházi bemutatóinak történelmi-esztétikai elemzésével, táncesztétika-történeti alapkutatásokkal foglalkozott. Feldolgozta a Magyar Állami Operaház 1919 és 1984 közötti balett-történetét. Kritikusi tevékenysége is jelentős.
Elismertség
Az MTA Esztétikai Bizottsága tagja (1954-től). A Művészeti Szakszervezetek elnökségi tagja (1966–1975).
Elismerés
Szocialista Kultúráért (1965), Munka Érdemrend (ezüst, 1968; arany, 1986). Erkel Ferenc-díj (1980), a Táncművészeti Szövetség Életműdíja (1996), Széchenyi-díj (1998).
Szerkesztés
A Táncművészet munkatársa (1953–1956), a Muzsika c. folyóirat táncrovatának vezetője (1964–1976), a Magyar Nemzet (1964– 1973), a Népszabadság tánckritikusa (1979–1989). Az amerikai Dance magazin tudósítója. A Balettlexikon magyar kiadásának szerkesztője (1977). Az operaházi balettpremierek műsorfüzeteinek írója-szerkesztője (1965–1987).
Főbb művei
F. m.: A szakszervezeti kultúrverseny-bemutatók műsorából. Lengyelfi Miklóssal. (Táncművészet, 1953)
Mit mond nekünk a mandarin? (Táncművészet, 1956)
Az esztétikai tartalom és forma kérdéseiről. (Bevezetés az esztétikába. Bp., 1958)
A csodálatos mandarin az Operaházban. Az első modern témájú magyar balettdráma történeti-esztétikai vizsgálata. A melléklet a táncdráma Lugossy Emma által készített táncjelírásos koreográfiáját tartalmazza. Monográfia és kand. értek. (Bp., 1961)
A magyar balettművészet fejlődésének problémáiról. (Új Írás, 1962)
A magyar néptáncművészet fejlődésének problémái. (Valóság, 1963)
Esztétikai alapismeretek. (Bp., 1963)
A balett és közönsége. (Muzsika, 1964)
Báb-balettek. (Muzsika, 1965)
Balett és néptánc. 1–2. (Muzsika, 1965–1966)
Tánctörténet. 1–2. Főisk. jegyz. (Bp., 1968)
Néptáncművészet – néptáncmozgalom. – Néptáncpedagógus-képzés. (Népművelés, 1968)
A modern balettművészet fejlődése Magyarországon. (Magyar Zene, 1968)
A szovjet táncművészet hatása Magyarországon. (Előadóművészetek. Bp., 1968)
Az előkészület évtizedei. Jegyzetek a magyar balett történetéhez. 1–2. (Táncművészeti Értesítő, 1968)
A modern táncművészet útján. Tanulmányok. (Bp., 1970)
Bartók táncművei a magyar színpadokon. (Új Írás, 1970)
Körképvázlat a nemzetközi és a hazai táncművészetről. (Valóság, 1970)
Néptánc a színpadon. (Népművelési értesítő, 1971)
Krónika a magyar balett-koreográfia másfél évtizedéről. 1957–1973. 1–2. (Muzsika, 1973–1974)
A zene és a társművészetek, (Muzsika, 1974)
Évforduló és előjáték. A magyar balett útja Massine-től Balanchine-ig. – Georges Balanchine és koreográfiai munkássága. (Táncművészet, 1978)
A magyar táncművészet fejlődéséről. (Literatura, 1978)
Meditáció a zene- és a táncművészet kapcsolatáról. (Muzsika, 1980)
A néptánc türelmes. A bemutatott néptánc jelentéshordozó szerepéről. (Valóság, 1980)
Kállai Lili emlékei a mozgásművészet hőskorából. Gelencsér Ágnessel. (Táncművészeti dokumentumok, 1982)
Jegyzetek a balettművészet történetéből a XIX. század végéig. Főisk. jegyz. (Bp., 1982)
Egy évtized balettművészete az Operaházban. A hetvenes évek krónikája. 1–2. (Táncművészet, 1982)
Balettművészetünk az Operaházban. 1919–1984. I–II. köt. Doktori értek. is. (Bp., 1983–1985)
A Magyar Állami Operaház balettegyüttese. (Bp., 1984)
A balettművészet története. (A budapesti Operaház 100 éve. Szerk. Staud Géza. Bp., 1984)
A balettművészet újjászületése Magyarországon. (Táncművészet, 1985)
A fából faragott királyfi hét évtizede. (Táncművészet, 1987)
Balett az Operaházban 1919 és 1984 között. (A színpadi tánc története Magyarországon. Szerk. Dienes Gedeon, Fuchs Lívia. Bp., 1989)
A művészetek és a tánc. Jegyzetek esztétikai kérdésekről. (Bp., 1990)
Az autentikusság és a korszerűség problémája a magyar néptánckultúrában 1930–1980 között. (Rábai Miklós élő öröksége. AZ 1996. dec. 10-én tartott tanácskozás anyaga. Szerk. Pesovár Ernő. Bp., 1997)
Művészet, tánc, táncművészet. (Bp., 1999). írásai a Tánctudományi Tanulmányokban: A magyar balettművészet 15 éve. (1961/62)
Modern képzőművészet, zene és tánc Nyugaton. (1963/64)
Massine és a szimfonikus balett. (1965/66)
Balett és néptánc kapcsolata Magyarországon. 1945–1956. (1969/70)
Bemutatók és vendégjátékok az Operaházban. 1971–1974. (1975)
Az akadémikus balettművészi nyelv funkciója. (1976/77)
Korszerű tendenciák a magyar táncművészetben 1957 és 1977 között. (1978/79)
Térbeliség, realizmus és szépség a táncművészetben. (1980/81)
Balettművészetünk az Operaházban. 1919–1945. (1982/83) és 1945–1984. (1984/85)
Változások a jelenkor táncművészetében. 1–2. (1986/87 és 1987/88)
szerk.: Fokin, Mihail: Az ár ellen. Cikkek. Ford. B. Lányi Márta. A bevezetőt írta. (Bp., 1968)
Budapesti balett. 1930– 1968. A Magyar Állami Operaház Balettegyüttese. I–II. köt. Lőrinc Györggyel. (Bp., 1971–1981; német és angol nyelven is)
Lifar, Serge: Gyagilev. Ford. Csanak Dóra. A bevezetőt írta. (Bp., 1975)
Koegler, Horst: Balettlexikon. Ford. Gelencsér Ágnes, Manherz Zoltán, Szentpál Olga. A magyar kiadást szerk. (Bp., 1977)
Budapesti balett. 1968–1978. (Bp., 1981; német és angol nyelven is)
Két évtized táncművészeti írásai a Magyar Nemzetben. Vál., szerk. Maácz Lászlóval. (Bp., 1984).
Irodalom
Irod.: Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
A Kossuth-díj, az Állami Díj és a Széchenyi-díj fél évszázada. 1948–1998. A szerkesztőbizottság elnöke Kiss Elemér. (Bp., 1998; Kaán Zsuzsa: Életmű-díjas K. G. 1–2. (Táncművészet, 1999).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
