Kőszegi Frigyes
régész
Született: 1933. január 30. Újpest, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 2006. április 2. Budapest
Család
Sz: Simon Katalin. Apja postaaltiszt volt. Testvére: Kőszegi Tibor postai alkalmazott. F: 1956-tól Kincses Éva óvónő. Fia: Kőszegi Gábor (1957–) és Kőszegi Péter (1962–).
Iskola
Az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban éretts. (1951), az ELTE Történettudományi Karán őskori régész szakos régész- muzeológus okl. szerzett (1956), a BTK-n doktorált (1959), a művészettörténeti (régészet) tudományok kandidátusa (1979).
Életút
A debreceni Déri Múzeum gyakornoka (1955–1956), a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Régészeti Osztályának segédmuzeológusa (1956–1958), a váci Vak Bottyán Múzeum igazgatója (1958–1963). A Budapesti Történeti Múzeum (BTM) ős- és Ókortörténeti Osztályának őskori csoportvezetője (1963–1969), osztályvezető-helyettese (1969–1974), osztály-, ill. főosztályvezetője és a BTM főigazgató-helyettese (1974–1993).
ősrégészettel, a magyarországi későbronzkor történetével, elsősorban a dunántúli halomsíros kultúra feltárásával foglalkozott; bp.-i, ill. Budapest-környéki – pusztaszikszói középső bronzkori csontvázas-hamvasztásos temető, budatétényi középső bronzkori urnatemető, káposztásmegyeri, bp.-i XI. kerületi Sztregova úti, piliscsabai, pesthidegkúti stb. későbronzkori telepek – ásatások vezetője. Fő műve, A Dunántúl története a későbronzkorban (1988) egyúttal teljességre törekvő lelőhelykataszter (1351!) is. Munkája további érdeme a területi-kulturális régiók körülhatárolása mellett a korai és késői halomsíros és urnamezős korszakok ötfázisos periodizációja. Számos népszerű ismeretterjesztő könyv szerzője és szerkesztője.
Elismertség
A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat tb. tagja (2003-tól).
Elismerés
Móra Ferenc-emlékérem (1992).
Főbb művei
F. m.: A piliscsabai koravaskori temető. 7 táblával. (Folia Archaeologica, 1956)
Keleti típusú bronzkori balták a Magyar Nemzeti Múzeumban. 3 táblával. (Folia Archaeologica, 1957)
Az oroszvári bronzkori temető. 3 táblával. (Folia Archaeologica, 1958)
Beiträge zur Geschichte der ungarischen Urnenfelderzeit. 14 táblával. Egy. doktori értek. is. (Acta Archaeologica, 1960)
Adatok a magyarországi okkersírok eredetének kérdéséhez. (Archaeologiai Értesítő, 1962)
Adatok a főváros korai vaskori történetéhez. (Budapest Régiségei, 1962)
A halomsíros kultúra néhány magyarországi leletéről. 2 táblával. (Archaeologiai Értesítő, 1964)
A rákospalotai kincslelet. 2 táblával. (Rákospalotai Múzeum Évkönyve, 1964)
Mittelbronzezeitliches Gräberfeld in Pusztaszikszó. (Acta Archaeologica, 1964)
Későbronzkori kutatások a főváros térségében. (Budapest Régiségei, 1971)
Élet az őskorban. Ill. Köpeczi Bócz István. (Bp., 1971)
A főváros régészeti emlékei és a helytörténet. őskor. (Budapest helytörténeti kézikönyve. Bp., 1971)
Adatok Zugló őskori településtörténetéhez. (Budapest Régiségei, 1973)
Rákospalota–Pestújhely története a honfoglalásig. (Tanulmányok Rákospalota–Pestújhely történetéből. Bp., 1974)
Ethnische Fragen Westungarns in der Spätbronzezeit. (Acta Archaeologica, 1976)
Nyugat-Magyarország története a későbronzkorban. Kand. értek. (Bp., 1978)
World History and the Urnfield Culture. (Savaria, 1982)
Későbronzkori leletek a Harrer Pál utcából. Budapest III. kerület. (Budapest Régiségei, 1984)
A történelem küszöbén. Ill. Kelemen Eörsné. (Univerzum Könyvtár. Bp., 1984)
A Dunántúl története a későbronzkorban. – The History of Transdanubia during the Late Bronze Age. Monográfia. (BTM Műhely. 1. Bp., 1988)
A Regöly–Veravár későbronzkori leletegyüttes tipológiai és időrendi kérdései. (Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve, 1993)
őskor. (Óbuda évszázadai. Szerk. Kiss Csongor. Bp., 1995)
Kora- és későbronzkori telepmaradványok a Budapest XI. kerületi Sztregova úton. 14 táblával. (Budapest Régiségei, 1997).
Irodalom
Irod.: Újpest lexikon. A szerkesztőbizottság elnöke Sipos Lajos. Főszerk. Hirmann László. (Újpest, 2002)
Szilas Gábor: K. F. Művei bibliográfiájával. A bibliográfiát összeáll. Hanny Erzsébet. (Budapest Régiségei, 2007).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
