Tóth Szabolcs
orvos, neurológus, idegsebész
Született: 1924. március 22. Alag, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 2010. november 9. Budapest
Család
Sz: Tóth Titusz (†1945) gépészmérnök, Garai Mária. Három nővére (középiskolai tanár, kutatóvegyész, zongoratanár) volt. F: 1947-től Graef Flóra, az Uzsoki utcai Kórház orvosa. Fia: Tóth Zoltán (1950–†); leánya: Tóth Krisztina (1953–) szintén orvosok.
Iskola
A bp.-i Berzsenyi Dániel Gimnáziumban éretts. (1942), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karán tanult (1942–1943). A BOTE-n ált. orvosi okl. szerzett (1950), ideggyógyász (1954), idegsebész szakorvosi vizsgát tett (1959), klinikai neurofiziológiai szakképesítést szerzett (1979); az orvostudományok kandidátusa (1969), doktora (1982). Az MLEE-n filozófia szakon végzett (1962).
Életút
A BOTE Ideg- és Elmegyógyászati Klinika gyakornoka (1950–1951), a BOTE Idegsebészeti Intézet gyakornoka, egy. tanársegéde (1951–1954), az Országos Idegsebészeti Intézet tud. munkatársa (1954–1956), osztályvezető főorvosa (1956–1975), főigazgató- helyettes főorvosa (1975–1987) és c. egy. tanára (1982-től). A DOTE Idegsebészeti Klinika tanszékvezető egy. tanára (1987. júl. 1.–1994. máj. 31.). A MÁV Központi Kórház Idegsebészeti Klinikai Idegélettani Laboratóriumának tanácsadója (1993-tól). A Stockholmi Egyetem Idegsebészeti Klinika vendégkutatója (a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ösztöndíjával, 1961–1962). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1962–1965).
Általános és funkcionális idegsebészeti kérdésekkel, elsősorban a jóindulatú agydaganatok, a mozgászavarok, a fájdalmi szindrómák és az epilepszia sebészetével foglalkozott, számos új műtéti megoldást vezetett be és alkalmazott elsőként. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a motoros rendszer ép és patológiás működésének vizsgálata terén. Magyarországon elsőként vezette be az ún. elektromiográfiai vizsgálati módszert, ill. aktívan részt vett a hazai elektromiográf- készülékek kifejlesztésében. Alapító tagként, majd főorvosként vezető szerepet játszott az Amerikai úti Országos Idegsebészeti Intézet nemzetközi hírűvé válásában.
Emlékezet
Budapesten, az Újlipótvárosban (XIII. kerület Pozsonyi út 44–46.; 1953-tól) élt és tevékenykedett.
Elismertség
A Magyar EEG Társaság (1977-től) és a Magyar Idegsebészeti Társaság vezetőségi tagja (1979-től), a Magyar Biológiai Társaság tagja. A Nemzetközi Sztereotaktikus és Funkcionális Idegsebészeti Társaság alapító tagja (1970-től), az Európai Idegsebészeti Társaság tagja (1970-től). A Szlovák Orvostársaság tb. tagja (1971-től). Az Európai Sztereotaktikus és Funkcionális Idegsebészeti Társaság alapító vezetőségi tagja (1970-től), majd alelnöke.
Elismerés
Purkine-díj (1971), Budapest XIII. kerület díszpolgára (1999).
Főbb művei
F. m.: Elektromyographia használata a klinikai diagnózisban. (Orvosi Hetilap, 1951. 49.)
Koraszülött és érett csecsemők spinális reflexeinek klinikai és EMG-vizsgálatai. Fényes Istvánnal, Gergely Károllyal. (Ideggyógyászati Szemle, 1959)
Tapasztalatok radiogén – Y90 – hypophysectomiával disseminált malignus tumorok gyógyításában. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1960. 15.)
The Effect of the Removal of the Nucleus Dentatus on the Parkinson Syndrome. (Journal of Neurology, Neurosurgery and Psychiatry, 1961)
A nucleus dentatus eltávolításának hatása a Parkinson-syndromára. (Ideggyógyászati Szemle, 1961)
Adatok a sclerosis multiplex és a jóindulatú központi idegrendszeri térszűkítő folyamatok differenciáldiagnózisának kérdéséhez. Zappe Lajossal. – Az intraduralis trigeminalis radicotomia értékelése. Zoltán Lászlóval. – Mozgászavarok kezelése pedunculotomiával. Dömötör Lajossal, Zoltán Lászlóval. (Ideggyógyászati Szemle, 1962)
Electromyography. Simon Lászlóval. (Medicor News, 1968)
Mozgászavarok műtéti kezelése. A mozgatórendszer élettanának és kórélettanának néhány kérdése. Kand. értek. (Bp., 1968)
The Study of Recovery and Modification of the Evoked Potentials and Motor Answers of the Motor System. Vajda J.-vel, Zaránd P.-vel. (Acta Neurochirurgica, 1977)
The Appearance of Motor Control Processes in Different Skeletal Muscles Elicited by Stimulation of Different Sites of the Central Motor System. Vajda J.-vel, Sógor Mihállyal. (Acta Neurologica Scandinavica, 1979)
Az elektromiográfia műszerigénye. (Medicor News, 1979)
Frequency Resonance Investigation of the H-reflex. Sólyom A.-val, Vajda J.-vel. (Journal of Neurology, Neurosurgery and Psychiatry, 1979)
Krónikus mélyelektródás műtétek. A motoros szabályozó folyamatok vizsgálata. Doktori értek. (Bp., 1982)
Instrumental Examination of the Motor System. Monográfia. (Bp., 1986)
Idegsebészet. Tóth-Daru Péterrel. (Progresszív betegellátás. II. Fejezetek a betegellátás lehetőségeiről. Bp., 1987)
A mozgásanalízis felhasználásának lehetőségei a klinikai gyakorlatban. Többekkel. (Fizioterápia, 1996)
A műtéti kezelés helye az epilepszia gyógyításában. Többekkel. (Ideggyógyászati Szemle, 2001)
A szupplementer szenzomotoros rohamok tünettana, kóreredete és műtéti kezelhetősége, illusztratív esetismertetésekkel. Többekkel. (Ideggyógyászati Szemle, 2005)
Vesetranszplantált beteg West Nile-vírus okozta központi idegrendszeri megbetegedése. Első eset Magyarországon. Többekkel. (Aneszteziológia, intenzív terápia, 2009).
Irodalom
Irod.: Bot György–Kapusz Nándor: Nyolcvanéves a debreceni orvosképzés. Intézetek és klinikák története, professzorainak életrajza. 1918–1998. (2. átd. kiad. Debrecen, 1998).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
