Grofcsik János
vegyészmérnök
Született: 1890. július 20. Pápa, Veszprém vármegye
Meghalt: 1977. január 6. Budapest
Temetés: 1977. január 20. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
F: Mayer Eleonóra. Fia: Grofcsik Elemér (1926–) vegyészmérnök.
Iskola
A veszprémi főgimnáziumban éretts. (1908), a bp.-i József Műegyetemen vegyészmérnöki okl. szerzett (1912), Berlinben kerámiai tanulmányokat folytatott (1913), a kémiai tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1958).
Életút
Az Országos Chemiai Intézet gyakornoka (1912–1913), a Budapesti Felsőipariskola r. tanára (1913–1920), a Városlődi Kőedény-, Majolika- és Kályhagyár műszaki tanácsadója (1920–1940). A Drasche Kőszénbánya és Téglagyár Társulat műszaki igazgatója, vezérigazgatója (1940–1948), a Mész-, Cement- és Üvegipari Igazgatóság vezetőhelyettese (1948–1949), az Iparügyi Minisztérium Mész-, Cement- és Üvegipari Főosztályának főosztályvezető-helyettese (1949–1950), a Nehézvegyipari Kutató Intézet (NEVIKI) Szilikátkémiai Osztályának vezetője (1950–1951). A Veszprémi Vegyipari Egyetem Szilikátkémiai Tanszék ny. r. tanára (1951–1953) egy. tanára (1953. nov. 15.–1957) és a Tanszék vezetője (1951–1957), az Építőanyagipari Központi Kutató Intézet Szilikát Osztályának vezetője (1957–1958). A Szilikátkémiai Központi Kutató és Tervező Intézet (SZIKKTI) nyugdíjas tud. tanácsadója (1959–1977).
A balatonfüredi Hungária Yacht Club (HYC) alapító tagja (1933-tól), klubkapitánya. Vitorlázóként Sirocco nevű 22-es tőkesúlyos cirkálójával évekig tartotta a Balatonkenese–Keszthely távrekordot.
Tűzállóipari és kerámiai nyersanyagok minősítésének kérdéseivel, agyagásványok szerkezeti vizsgálatával, a kerámiai égetés folyamán az anyagban végbemenő változások kutatásával foglalkozott. Feldolgozta a magyar finomkerámia-ipar történetét.
Emlékezet
Budapesten és Veszprémben élt és tevékenykedett, a bp.-i Farkasréti Temetőben nyugszik. Szobrát a Veszprémi Vegyipari Egyetem Szilikát- és Anyagmérnöki Tanszék (C épület folyosóján) állították fel (égett agyar fejszobor, Búza Barna alkotása, felállítva: 1977. dec. 30.).
Elismertség
Az MTA Szilikátkémiai Albizottsága elnöke (1950–1957), Szilikátkohászati Főbizottsága alelnöke (1959–1964). A Szilikátipari Tudományos Egyesület alapító tagja, majd tb. elnöke (1975–1977).
Elismerés
Munka Érdemrend (ezüst, 1953).
Főbb művei
F. m.: Építőipari anyagtan. (Bp., 1921; 2. kiad. 1922)
Gyakorlati szervetlen kémia. (Bp., 1934)
Kerámia. (A kémia és vívmányai. Bp., 1940)
Kerámiai anyagok a kémiai iparban. (Magyar Kémikusok Lapja, 1948)
A hazai samottgyártás időszerű kérdései. – Az alumíniumszilikátok stabilitása. (Építőanyag, 1949)
őrlemények fajlagos felületének meghatározására szolgáló módszerek tanulmányozása. Vágó Elekkel. (Építőanyag, 1950)
A portlandcement-klinker ásványi alkatrészeinek meghatározása. Vágó Elekkel. (Építőanyag, 1951)
Kerámiai anyagok kémiai fizikája. (Bp., 1951; 2. kiad. 1952)
Cementgyári nyersiszap viszkozitásának csökkentése. Vágó Elekkel. (NEVIKI éves jelentései, 1951)
Agyagok vizsgálatának korszerű módszerei. (Vegyészetünk fejlődése az ötéves terv során. Az MTA 1951. évi nagygyűlésének vegyészeti előadásai és hozzászólásai. Bp., 1952 és MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1952)
Differenciál termoanalitikus módszerek. (Bp., 1952; 2. kiad. 1953)
Hazai finomkerámiai anyagok vizsgálata. – Mullit meghatározása égetett kerámiai termékekben. Vágó Elekkel. (Építőanyag, 1952)
Durvakémia. – Zománcipar. (Kémiai technológia. Egy. tankönyv. Bp., 1953)
A kerámiai iparok technológiája. Építőanyagipari technikumi tankönyv. (Bp., 1953)
A természetben előforduló hidraulikus anyagok lekötésénél végbemenő folyamatok. Árkosy Klárával, Vágó Elekkel. – Kristályos műkő. (NEVIKI Közleményei, 1955)
Újabb kutatási eredmények a mullitképződés terén. (Építőanyag, 1955)
A kerámia elméleti alapjai. Albert Jánossal, Beke Bélával. (Bp., 1956)
Hazai előfordulású monotermit agyagásvány vizsgálata. (NEVIKI Közleményei, 1956)
A mullit keletkezési körülményeinek vizsgálata alumíniumszilikát-tartalmú kerámiai anyagokban. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1957)
Untersuchung der polymorphen Umwandlungen des Quarzes mit besonderer Rücksicht auf die Trydimitbildung. Vágó Elekkel. (Acta Chimica, 1957)
Homokkő felhasználása szilikatégla gyártására. (NEVIKI Közleményei, 1958)
A mullit szerkezete, képződése és jelentősége. Monográfia. Tamás Ferenccel. (Szilikátkémiai monográfiák. 2. Bp., 1961; angolul: 1961)
A mullit szerkezete, képződése és jelentősége. (Népszerű technika, 1961)
Finomkerámiai gyártmányok égetésénél végbemenő folyamatok. (Bp., 1961)
A Pécsi Porcelángyár termékeinek fejlődése kerámiai szempontból. (100 éves a Pécsi Porcelángyár. Tanulmánykötet a gyár százéves fennállásának tiszteletére 1968. okt. 14–16-án Pécsett rendezett tudományos ülésszak anyagából. Pécs, 1971)
A magyar finomkerámiaipar története. Monográfia. Reichard Ernővel. (Bp., 1973).
Irodalom
Irod.: A Veszprémi Vegyipari Egyetem jubileumi évkönyve. 1949–1974. Szerk. Schultheisz Zoltán. (Veszprém–Bp., 1974). Halálhír. (Népszabadság, 1977. jan. 12.–Magyar Nemzet, 1977. jan. 19.)
Grofcsik Elemér: G. J. (Évfordulóink a műszaki és természettudományokban, 1990)
Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
