Groma Géza
fizikus
Született: 1925. október 21. Kocsér, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 1980. június 6. Budapest
Temetés: 1980. június 17. Surány
Család
Sz: Groma István segédjegyző volt Bedegen (Tolna vm.), Fridrik Gizella (†1974). F: 1951-től Nagy Judit pedagógus. Fia: Groma Géza (1952–) biofizikus, Groma István (1956–) fizikus, ill. Groma Levente (1958–); leánya: Groma Virág (1963–).
Iskola
Elemi iskoláit szülőfalujában és Nagykónyin, középiskoláit Dombóvárott, Pécsett és a bp.-i Széchenyi István Gimnáziumban végezte, a pécsi hadapródiskolában éretts. (1944). Az ELTE TTK-n matematika–fizika szakos tanári okl. szerzett (1950), a fizikai tudományok kandidátusa (1969), doktora (posztumusz, 1981).
Életút
Az ELTE TTK Fizikai Intézete gyakornoka (1950–1951), tanársegéde (1951–1959). A Csepel Vas- és Fémművek Kísérleti Osztály Fémfizikai Laboratóriuma laboratóriumvezető kutatófizikusa (1959–1971), az Alumíniumipari Tervező és Kutató Intézet (ALUTERV) Anyagszerkezet-vizsgálati Osztályának vezetője (1971–1980). Az MTA–TMB-n Nagy Elemér aspiránsa (1963–1967).
Anyagtudománnyal, fémfizikával, metallográfiával, elsősorban iparilag hasznosítható különböző ötvözetek fizikai vizsgálatával foglalkozott. Alapvetően új megállapításokat tett az alumínium–cink–magnézium-ötvözetek nemesítése és hegesztése során bekövetkezett fázisátalakulások vizsgálata terén. Fontos a hegesztést követő utónemesedéssel és a feszültségi korróziós tulajdonságok tisztázásával kapcsolatos tevékenysége.
Emlékezet
Budapesten (Pálvölgy, II. kerület Napsugár lépcső 10/a.) élt és tevékenykedett, a Surány-pócsmegyeri öreg temetőben nyugszik.
Elismertség
Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat tagja (1952-től), elnökségi tagja. A Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület vezetőségi tagja (1963-tól) és az Elektronmikroszkópos Szakosztály titkára (1976-tól).
Elismerés
Akadémiai Jutalom (1976), Szocialista Kultúráért (1979), Kruspér István-emlékérem (1979).
Szerkesztés
A Fizikai Szemle szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: Reflex Oscillators. Faragó Péterrel. (Acta Physica, 1954)
Gyors felfutású homogén mágneses tér előállítása. Barna Péterrel, Bitskei Margittal. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1956)
Mikrohullámú elektroncsövek. Egy. jegyz. (Bp., 1957)
Töltött részecskék mozgása hengerszimmetrikus mágneses terekben. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1957)
Fejezetek a kísérleti fizikából. Egy. jegyz. (Bp., 1958)
Elektronfizika és gyakorlati alkalmazásai. Egy. jegyz. (Bp., 1959)
Az elektronmikroszkóp és metallográfiai használata. Mucsy Endrével. (Kohászati Lapok, 1963)
Mágnesesen lágy vasszalagok öregedésének elektronmikroszkópos vizsgálata. (Kohászati Lapok, 1965)
A finomkohászat néhány fizikai problémája. (Fizikai Szemle, 1965)
Cu–Ni–Mn-ötvözet nemesedési folyamatának vizsgálata. A Különleges Rézötvözetek Ankét kiadványa. (Bp., 1965)
Fázisátalakulások 60 at.% Cu – 20 at.% Ni – 20 at.% Mn ötvözetekben. Kand. értek. (Bp., 1968)
Fázisátalakulások fémekben. (Bp., 1969)
Cu–Ni–Mg-ötvözet komplex nemesedési folyamatainak vizsgálata fémfizikai módszerekkel. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1969)
The Study of Kinetics of Precipitation Hardening in CuCr2Zr Alloys. Albert Bélával. (Mikroskopie, 1973)
Anderungen der Spannungsrisskorrosionsfäligkeit und des Bruchverhaltens in den verschiedenen Wärmeeinflusszonen einer AlZnMg-Legierung mitlerer Festigkeit. Többekkel. (Metall, 1976)
Reverziós és újranemesedési folyamatok vizsgálata Al–Zn–Mg-ötvözetekben. Kovácsné Csetényi Erzsébettel. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1976)
Alumíniumötvözetek szerkezetének vizsgálata magmágneses rezonancia méréssel. Többekkel. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1976)
Quantitative Investigation of the Reversion of GP Zones in an Al–Zn–Mg Alloy. Többekkel. (Zeitschrift für Metallenkunde, 1976)
The Properties of an Al–Zn, Al–Mg Alloy Deformation Strengthened by Guinier–Preston Zones. (Acta Metallica, 1977)
The Change on Zone Composition in Al–Zn–Mg Alloys during Ageing. Szentirmay Zsolttal. (Scripta Metallica, 1978)
DSC-examination of Alloys. Várhegyi Gáborral, Lengyel Máriával. (Thermochimica Acta, 1979)
The Decomposition of the Solid Solution State in the Temperature Range 20 to 200˚C in an Al–Zn–Mg Alloy. Többekkel. (Journal of Material Sciences, 1979)
Fázisátalakulások nemesíthető Al–Zn–Mg-ötvözetekben. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1980)
Az anyagtudomány korszerű eszközei és alkalmazási lehetőségei. Szerk. (Az ALUTERV Közleményei. Bp., 1980)
Hazai kutatóintézetekben kifejlesztett új fizikai mérési módszerek és mérőeszközök. Szerk. Többekkel. (Bp., 1980)
Az EA–1-es Balzers exhalográf alkalmazása alumínium és alumíniumötvözetek hidrogéntartalmának meghatározására. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1982)
Fázisátalakulások a nemesíthető, közepes szilárdságú Al–Zn–Mg ötvözetekben. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1982).
Irodalom
Irod.: Kovács István: G. G. Művei bibliográfiájával. (Fizikai Szemle, 1980)
G. G. (Magyar Alumínium, 1980).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
