Révay József, szklabinai és blathniczai gr.
filozófus
Született: 1902. október 20. Tajna, Bars vármegye
Meghalt: 1945. április 19. Gyömrő
Család
Sz: Révay Simon (1865–1928), Szapáry Amália Anna (= Ilma) gr. (1872–1947); Szapáry Gyula, gr. (1832–1905) politikus, miniszterelnök és Festetics Karolina leánya. Testvére: Révay István (1899–1989) politikus, történész és Révay János (1900–1953). Menyasszonya: Andics Gabriella, Andics Erzsébet (1902–1986) történész, az MTA tagja testvére.
Iskola
Egy évig Várkonyi Nándor (1896–1975) volt a házitanítója (1918–1919). A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen filozófiát, esztétikát és pedagógiát tanult (1932–1936), bölcsészdoktori okl. (1936), az erkölcsfilozófia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1940).
Életút
A Pázmány Péter Tudományegyetem filozófiai szemináriumának tanársegéde (1936–1940), magántanára (1940–1945). Az Athenaeum c. filozófiai folyóirat szerkesztője (1940–1944).
A Budapesti Korcsolyázó Egylet (BKE) jéglabdázója és jégkorongozója, egyúttal a Magyar Hockey Club gyeplabdázója (1920–1939). Jégkorongban olimpiai részvevő (1928); Eb 5. (1929), Eb 6. (1927); 10-szeres magyar válogatott (1927–1929). Gyeplabdában magyar bajnok (1929, 1932); 9-szeres magyar válogatott (1927–1939). Magyarország 1926-ban tért át a jéglabdáról (bandy) a jégkorongra (icehockey). Az első szezonban (1927. jan. 22–27 között) már részt is vettünk a bécsi Európa-bajnokságon, ahol Ausztriától és Belgiumtól 6:0-ra, Németországtól és Csehországtól 5:0-ra, Lengyelországtól 6:1-re kaptunk ki. A csapat (amelyik nem magyar válogatott, hanem BKE néven szerepelt) egyetlen gólját gr. Révay József szerezte! A St. Moritz-i téli olimpián (1928) vett részt először magyar jégkorong-válogatott: a csapat mindhárom mérkőzésén vereséget szenvedett (Franciaországtól 2:0-ra, Nagy-Britanniától 1:0-ra, Belgiumtól hosszabbítás után 3:2-re), Révay József valamennyi mérkőzésen jégre lépett. Utoljára 1929-ben szerepelt a magyar jégkorong-válogatottban, de még tíz évig a legjobb magyar gyeplabdázók közé tartozott.
Ismeretelméleti kérdésekkel, filozófiai erkölcstannal, érték- és személyiségetikával, a sport filozófiai és etikai kérdéseivel foglalkozott. Elvetette Hegel módszerét, paradoxonokban gondolkodó filozófus volt.
Emlékezet
1945 tavaszán kommunista rendőrök többekkel együtt meggyilkolták (gyömrői gyilkosságok). A Farkasréti Temetőben, anyjával közös sírban nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
Elismertség
A Magyar Filozófiai Társaság másodtitkára (1936), titkára (1939–1945).
Főbb művei
F. m.: A sport metafizikája. 1–2. (Századunk, 1931–1932)
Megjegyzések Spranger módszertanához. Kategória és típus. (Athenaeum, 1935)
A megismerés antinómiája Kantnál. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1936)
A nemzeti kisebbség problematikájához. (Apollo, 1936)
Az igazságfogalom problémája. (Athenaeum, 1937)
Egy jobbágyközség sorsa a partikuláris időben és a kapitalizmus korában. (Kelet Népe, 1939)
Érték és valóság. (Athenaeum, 1939)
Az erkölcs dialektikája. (Pannonia Könyvek. Bp., 1940)
Polgári művelődés – paraszti művelődés. (Sorsunk, 1941)
A kantianizmus. (Athenaeum, 1941)
Kisnemesek Tajnán. Adatok egy felvidéki falu és egy társadalmi réteg monográfiájához. (Bp., 1942)
Etika. (Athenaeum, 1942)
Mások megértéséről. Lélektani tanulmányok. (A Magyar Pszichológiai Társaság Gyakorlati Lélektani Szakosztályának közleményei. Bp., 1944)
Immoralizmus. Nietzsche születésének 100. évfordulójára. (Athenaeum, 1945/46)
A munka és a szórakozás lélektana. (Lélektani tanulmányok Ranschburg Pál emlékére. (Bp., 1946)
Az erkölcs dialektikája. Hasonmás kiad. Sajtó alá rend., a kísérő tanulmányt írta Németh G. Béla. (Pécs, 1988)
Mások megértéséről. Esszék, tanulmányok. – Kisnemesek Tajnán. Adatok egy felvidéki falu és egy társadalmi réteg monográfiájához. Vál. Filep Tamás Gusztáv, a bevezető tanulmányt írta Perecz László. (Bp., 1999).
Irodalom
Irod.: Halottaink. R. J. (Athenaeum, 1945/46)
Hanák Tibor: Filozófus a szintézis előtt. (Új Látóhatár, 1980)
Németh G. Béla: A személyes etika védelmezője. Egy jelentős etikaelméleti kísérlet: R. J.: Az erkölcs dialektikája. (Újhold Évkönyv, 1988)
Perecz László: Az antinómiák filozófusa. R. J.-ről. (Tájékoztató. Művelődésügyi Minisztérium Marxizmus-Leninizmus Oktatási Főosztálya, 1989)
Gudenus János József: A magyar főnemesség XX. századi genealógiája. I–V. köt. (Bp., 1990–1999)
Mészáros Péter: R. J., az elfeledett filozófus. (Népszabadság, 1993. ápr. 6.)
Koncsos Ferenc: Az erkölcsi válság R. J. felfogásában. (Jelen-lét, 1994)
Koncsos Ferenc: Az értéketikától a személyiségetikáig. R. J. kísérlete egy etikai álláspont megalapozására. (Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1995)
Koncsos Ferenc: Kitartás a bizonytalanságban. R. J. (Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1998)
Szabados György: Gróf R. J. megértéséről. (Hitel, 2001)
Palasik Mária: Félelembe zárt múlt. Politikai gyilkosságok Gyömrőn és környékén, 1945-ben. Monográfia. (Bp., 2010).
Megjegyzések
Halálozási adata a legújabb adatok szerint: ápr. 19. a lexikonokban általánosan elfogadott ápr. 3. helyett! Művei több bibliográfiában összekeverve Révay József (1881–1970) klasszika-filológus, író, műfordító munkáival!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
