Sipos Gábor
mezőgazda
Született: 1903. május 10. Vác
Meghalt: 1994. február
Család
Sz: Sipos Mihály (†1922) erdőmérnök, Hyna Karolina (†1935). F: 1931-től Harwich Irén. Fia: Sipos András (1932–) erdőmérnök és Sipos Domokos (1935–) villamosmérnök.
Iskola
Elemi és középiskoláit Vácott végezte, ott is éretts. (1921), a magyaróvári Gazdasági Akadémián gazda okl. szerzett (1924), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) is végzett (1937), a JNMGE-n doktori okl. szerzett (1938). A mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1961).
Életút
Az Árpádhalmi uradalomban Székács Elemér gyakornoka, segédtisztje (1924–1929), az uradalom bérbeadása után a Sárvári, a Celldömölki, a Vasvári, a Kőszegi, a Szombathelyi, a Kapuvári, a Csepregi és a Csornai járások gazdasági felügyelője (1929–1938). Szolnokon, a megyei gazdasági felügyelőség helyettes vezetője (1938–1939), majd Sopronban, a megyei gazdasági felügyelőség vezetője (1939–1943). A Földművelésügyi Minisztérium (FM) Rét- és Legelőgazdasági Ügyosztályának helyettes vezetője, vezetője (1943–1945), az Állami Gazdaságok Sopron, Győr és Vasvármegyei Igazgatóságának vezetője (1945–1949). A Soproni Mezőgazdasági Igazgatóság Növénytermelési Osztályának vezetője (1949–1950), a Soproni Járási Tanács főagronómusa (1950–1951). Az Agrártudományi Egyetem (ATE) Növénytermesztéstani Tanszék intézeti tanára (1951– 1952), a Földműveléstani Tanszék egy. docense (1952–1955), egy. tanára (1955. okt. 11.–1957. szept. 30.) és a Tanszék vezetője (1953–1957); közben az ATE Agronómiai Kar dékánja (1954. febr. 1.–1955. szept. 30.), majd dékánhelyettese (1955. okt. 1.–1957. febr. 15.). A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia Növénytermesztéstani Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1957. okt. 1.–1963), az ATE Gépészmérnöki Kar egy. tanára (1963–1973). A Soproni Erdőmérnöki Főiskola szakelőadója (1940–1954). Az MTA–TMB rövidített aspiránsa (1955–1956).
A Gödöllői Járási Tanács Mezőgazdasági Állandó Bizottságának elnöke. Az Állami Gazdaságok Minisztériuma Kollégiumának tagja.
Talajművelési rendszerek összehasonlító vizsgálatával, különböző magyarországi talajtípusok agronómiai jellemzésével, vetésforgók összeállításának metodikájával foglalkozott. További fontosabb kutatási területei: vetésforgók tömítésének hatása a talaj termékenységére és a terméseredményekre; vetésforgók tömítése őszi búzával; a zöldtrágyázás hatása a vetésforgóban a talaj termékenységére és a terméseredményekre; egerszegi aljtrágyázási és homokjavítási kísérletek. Néhány dolgozatával a népi állattenyésztést is tanulmányozta. Számos tudományos népszerűsítő cikket írt és szerkesztett, rádióelőadást tartott.
Elismertség
Az MTA Gépesítési Bizottsága tagja, majd Növénytermesztési Bizottsága elnöke (1990-ig).
Elismerés
A GATE díszdoktora (1981). Szocialista Kultúráért, Munka Érdemrend (arany).
Szerkesztés
Népszerű írásai a Sopronmegye c. lapban jelentek meg (1946–1948).
Főbb művei
F. m.: Rábaköz népies szarvasmarhatenyésztése. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1938)
A magánlegelők és rétek kötelező karbahozása. (Köztelek, 1943)
A gazdasági elöljáró szerepe a pásztorkérdés rendezése terén. (Magyar Állattenyésztés, 1944)
Mezőgazdasági enciklopédia. Egy. jegyz. (Sopron, 1950)
Mezőgazdaságtan. Egy. jegyz. (Sopron, 1951)
Részletes növénytermesztés. Egy. jegyz. (Gödöllő, 1951)
Gabonafélék termelése. (Szakszervezeti ismeretterjesztő előadások. Bp., 1952)
A cukorrépa és takarmányrépa termelése. (Szakszervezeti ismeretterjesztő előadások. Bp., 1952)
Földműveléstan. I–II. köt. Egy. jegyz. (Gödöllő, 1954; 2. kiad. 1955; 3. kiad. 1957; és egy kötetben: Sopron, 1954)
Általános növénytermelés. (Mezőgazdasági alapismeretek. Bp., 1954)
A Malcev-féle új talajművelés lehetőségei hazánkban. (Természet és Társadalom, 1955)
A Malcev- módszer magyarországi alkalmazásának lehetőségei. (Szovjet Kultúra, 1955)
A gyomirtás kérdése a mezőgazdaságban. S. G. előadása a Gyomirtási ankéton. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1955)
A pillangósvirágú takarmánynövények értékei. – A nyári talajművelés irányelvei. (Magyar Mezőgazdaság, 1957)
Talajművelés. (Mezőgazdák talajismereti és trágyázási útmutatója. Szerk. Di Gléria János. Bp., 1958)
A vetésforgók bevezetésének problémái. (Mezőgazdaságunk a belterjesség útján. II. köt. Bp., 1958)
A vetésforgó és a növényvédelem kapcsolata. (Bp., 1958)
A növényi sorrend korszerű értelmezése a vetésváltás elve alapján. (Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia Évkönyve, 1958)
Termelőszövetkezeti községek táblásításának irányelvei. Összeáll. (Mosonmagyaróvár, 1959)
A tavaszi vetések elhelyezésének irányelvei az új termelőszövetkezetekben. (Magyar Mezőgazdaság, 1960)
A korszerű vetésforgók bevezetésének metodikája. Kand. értek. (Mosonmagyaróvár, 1960)
A korszerű mezőgazdasági nagyüzem gépesítési kérdései, különös tekintettel a táblásításra és a talajvédelemre. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1960)
A korszerű vetésforgó szerepe a szocialista nagyüzemekben. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1961)
Földműveléstan. (Új, átd. kiad. Bp., 1962; 3. átd. kiad. 1964; 4. átd. kiad. 1966; 5. átd. kiad. 1972; 6. kiad. 1978)
Gyakorlati talajvédelem. 2 térképpel. Lammel Kálmánnal. (A Magyar Mezőgazdaság termelőszövetkezeti kiskönyvtára. Bp., 1964)
A növényi sorrend hatása az őszi búza termésére. Márton Gézánéval. (Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola Közleményei, 1968)
Ismerd meg a mezőgazdaságot! (Természet és mezőgazdaság. Bp., 1968)
Könnecke, Gustav: Vetésforgók. Ford. Bagola István, Horváth Péter. A bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1969)
Az elővetemény hatása az őszi búza termésére. (Mezőgazdaság, agrártudomány, agrártörténet. Szerk. Baik Éva, Gunst Péter. Bp., 1979)
kéziratban: Sopron megye hároméves tervének mezőgazdasági javaslatai. (Sopron, 1947)
Sopron thj. város mezőgazdasági célkitűzései. (Sopron, 1948).
Irodalom
Irod.: Varga János: S. G. (Növénytermelés, 1994)
Késmárki István: Száz éve született S. G. (Növénytermelés, 2003).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
