Gró Lajos
kritikus, filmesztéta
Grósz
Született: 1901. február 20. Budapest
Meghalt: 1943. december 18. Budapest
Iskola
Felsőkereskedelmi iskolát végzett (1918).
Életút
Az összeomlás után diákként részt vett a forradalmakban (1918–1919), az Est-lapok adminisztrátora (1919–1922), az Angol–Magyar Bank munkatársa (1922–1926), majd Budapesten magántisztviselő (1926–1943). A Munka-kör Szociofotó Csoportjának oktatója (1928-tól). A Galilei Kör és az MSZDP tagja.
A filmesztétika egyik magyarországi úttörője, elsők között írt a szovjet filmművészetről. Filmtudományi érdeklődésére hatással volt Balázs Bélával való barátsága, majd Kassák Lajos köréhez, a Munka c. folyóirat szerkesztőségéhez csatlakozott. A film útja (1927) c. művében megkísérli a filmművészet társadalmi fejlődését felvázolni. Sokat foglalkozott Charles Chaplin és Buster Keaton munkásságával, valamint a burleszk, mint a filmművészeten belül megjelent új vizuális műfaj jelentőségével. Művészeti és irodalmi elméleti-esztétikai, ill. kritikai írásokat is közölt, alapeszménye a szocialista humanizmus és az új formai szintézis volt. A szociális publicisztika műfajának megteremtőjeként jelentős eredményeket ért el a magyarországi munkásság irodalmának, és sajátos kultúrájának vizsgálata terén, elsők között foglalkozott a hazai munkássportmozgalommal. Ilja Ehrenburg és Iszaak Babel munkásságának első magyarországi népszerűsítője.
Szerkesztés
A Népszava munkatársaként a filmesztétikai rovat alapító szerkesztője (1925-től), a kolozsvári Korunk c. lap magyarországi tudósítója, szerkesztője (1926-tól), a Munka Kultúrstúdió egyetlen számának szerkesztője (1931). A Munka (1928–1939) és a Fáklya c. lapok szerkesztőbizottságának tagja, a Nyugat (1926-tól) és a Szocializmus állandó külső munkatársa.
Főbb művei
F. m.: A beszélő film. (Korunk, 1926)
Az utazási film. – A filmhíradó. (Korunk, 1927)
A film útja. (Bp., 1927)
A filmszínész szociológiájához. – Az orosz filmművészet. (Korunk, 1928)
A munkáskultúra kialakulása és a munkássport. (Korunk, 1929)
Politikai művészet és művészetpolitika. (Korunk, 1930)
A munkásfényképész. (Munka, 1930)
A hangosfilm művészi jövője. (Nyugat, 1930)
Az orosz filmművészet. 8 táblával. (A Munka kiadása. Bp., 1931)
A moszkvai írókongresszus. (Századunk, 1934)
Filmesztétikai tanulmányok. Sajtó alá rend. Magyar Bálint. A bevezetőt Kassák Lajos írta. (Filmművészeti könyvtár. 31. Bp., 1967)
Tolsztoj jelentősége. Az aktuális Tolsztoj-problémák. (Költő és próféta. Bp., 1978)
Az Artamonovok. – Az orosz filmművészet. (Orosz írók magyar szemmel. 1920–1944. Az orosz irodalom magyar fogadtatásának válogatott dokumentumai az 1920-as évektől 1944-ig. I–II. köt. Szerk. Dukkon Ágnes, Zöldhelyi Zsuzsa. Bp., 1983)
Disputa. – A kultúrstúdió. – A moszkvai írókongresszus. A magyar munkásság költészete és irodalma. (Új írók, új írások. 1920–1944. Irodalomelméleti viták a szocialista magyar munkásmozgalomban. Vál., szerk. az utószót írta M. Pásztor József. Bp., 1988)
ford.: Jäger, H.: Mi a hitlerizmus? (Munka Könyvtára. 3–4. Bp., 1932).
Irodalom
Irod.: Lanátor Pogány Ferenc: G. L.: A film útja. (Nyugat, 1927)
Nádass József: Nehéz leltár. I–II. köt. (Bp., 1963)
Vas István: Nehéz szerelem. A líra regénye. (Bp., 1964)
Kiss Aurél: Vázlatok egy elfelejtett marxista kritikus arcképéhez. (Tiszatáj, 1965)
Csaplár Ferenc: G. L., a szocialista kritika egyik előfutára. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1969)
Kassák Lajos: G. L. portréjához. (Filmvilág, 1987).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
