Groó Vilmos
tanár, pedagógiai író
Született: 1843. október 8. Krompach, Szepes vármegye
Meghalt: 1906. november 28. Makó
Család
Szepességi evangélikus családból származott. Sz: Groó János (†1887), a krompach-hornádi vasgyár tisztviselője, Nováky Mária. Testvére: Groó G. Lajos (1851–1914) tanító és Gabos Gyuláné Groó Ida. Sz: F: Fábry Gizella. Fia: Groó Béla (1878–1962) orvos, balneológus, a Margitszigeti Gyógyfürdő és Szanatórium igazgató-főorvosa.
Iskola
Középiskoláit Késmárkon és Eperjesen végezte, teológiai vizsgát tett (1866), a weissenfeldi tanárképző és a gothai tanítóképző intézetben polgári iskolai oklevelet és tanítói képesítést szerzett (1860-as évek vége).
Életút
A Magyary-Kossa család tiszaroffi birtokán nevelő (1867–1870), a znióváraljai állami tanítóképző intézet igazgatója (1870–1876). Gömör–Kishont vármegye kir. tanfelügyelője (1876–1895), a bp.-i Erzsébet Tanítónőképző Intézetben a filozófia és a pedagógia r. tanára (1895–1901), majd Makón, Csanád vármegye kir. tanfelügyelője (1901–1906). Kir. tanácsos (1889-től).
A Gömörvármegyei Magyar Közművelődési Egyesület alapító igazgatója. A Magyar Tanítók Turista Egyesülete választmányi tagja.
A magyarosító népoktatás egyik úttörője, a szlovák, a román, a szerb és a rutén iskolákban a magyar nyelvű tanítás bevezetője, számos magyar nyelvű szakiskolát szervezett (1876–1886). Jelentős szerepet játszott a kézimunka-tanítás magyarországi meghonosításában. Nevéhez fűződik továbbá a znióváraljai kőfaragó tanműhely felállítása. Tíz év alatt (1876–1886) 35 új, többnyire szakiskolát szervezett, a rajztanítást 169, a női kézimunkát 118, a háziipart 125 szakiskolába vezette be.
Emlékezet
Élete utolsó éveiben Makón telepedett le, ott is hunyt el. Makón ravatalozták fel, Rimaszombaton temették el, dec. 3-án.
Szerkesztés
A Gömör–Kishont c. lap szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: A tanulók, mint segédek az iskolákban. (Néptanítók Lapja, 1869)
Gömörmegye népoktatási állapota. (Rimaszombat, 1878)
Vezérkönyv a magyar nyelv tanítására tót ajkú népiskolákban. (Bp., 1880–1881)
Vezérkönyv a magyar nyelv tanítására rutén ajkú népiskolákban. (Bp., 1881)
Magyar olvasó- és gyakorlókönyv a rutén ajkú népiskolák II., III. és IV. osztályai számára. (Bp., 1882; 2. kiad. 1898; rutén nyelven is)
Magyar olvasó- és gyakorlókönyv a tót ajkú népiskolák II., III. és IV. osztályai számára. (Bp., 1882; szlovák nyelven is)
Mennyiben tehető az olvasókönyv a népiskolai oktatás súlypontjává? (Bp., 1883)
Magyar olvasó- és gyakorlókönyv a román ajkú népiskolák II–IV. osztályai számára. (Bp., 1898; román nyelven is)
Magyar olvasó- és gyakorlókönyv a szerb ajkú népiskolák II., III. és IV. osztályai számára. (Bp., 1898; szerb, horvát és vend nyelven is)
Vezérkönyv a magyar nyelv tanítására román ajkú népiskolákban. Tanítók számára. (Bp., 1899; románul is).
Irodalom
Irod.: Veres Samu: Egy elhunyt pedagógus. Emlékezés G. V.-ra. (Gömör–Kishont, 1906)
Tókos Izsák: Néhai G. V. királyi tanfelügyelő. (Néptanoda, 1907).
Megjegyzések
Gyászjelentésén tévedésből december 28-a szerepel! Valójában a parte-cédulát november 29-én, Makón nyomtatták.
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
