Lelley János
mezőgazdasági mérnök, növénynemesítő
Született: 1909. április 20. Nyitra
Meghalt: 2003. május 19. Szeged
Temetés: 2003. május 23. Szeged
Család
Sz: Lelley Jenő (1879–1949) politikus, jogász, ügyvéd, a pozsonyi Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság tanácsnoka, a Keresztényszocialista Párt elnöke, Modrányi Ilona, Nyitra vm. árvaszéki ülnökének leánya.
Iskola
Elemi iskoláit Nyitrán, középiskoláit Érsekújvárott és Budapesten végezte, Budapesten éretts. (1927). A Magyaróvári Mezőgazdasági Akadémián gazda okl. szerzett (1931), a berlini Preussische Hochschule für Bodenkulturban tanult (1931–1932), növénynemesítői okl. szerzett (1947), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1965).
Életút
A Morvasziléziai Növénynemesítő Rt. gyakornoka (1932–1936), a Nagyaponyi Mezőgazdasági Szövetkezet elitmag-szaporító gazdaságának vezetője (1936–1943), a pozsonyi Csehszlovákiai Magyar Gazdasági Osztály előadója és a Magyar Néplap mezőgazdasági rovatvezetője (1943–1945). A magyaróvári Országos Növénynemesítő Intézet kutatója (1947–1948), a Vetőmagnemesítő és Értékesítő Rt. kompolti Növénynemesítő Telepe, ill. a Kompolti Kísérleti Gazdaság tud. munkatársa (1948– 1950), igazgatója (1950–1962), a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kiszombori Növénynemesítő Telepének tud. munkatársa (1962–1970).
Búza- és kukoricanemesítéssel, ill. fűnemesítéssel foglalkozott. Fleischmann Rudolf halála után a magyar búzanemesítési kutatások irányítója, számos széles körben elterjedt, új, intenzív magyar búzafajta (pl.: a Kompolti szálkás, a Kompolti taréjos és a Kompolti 169) előállítója. Nevéhez fűződik a mátraszentlászlói Fagykísérleti Állomás megszervezése (1952), az ott bevezetett ún. védőhálós télállósági vizsgálati módszer nemzetközileg is egyedülálló volt. Világviszonylatban is a legelsők között állított elő fertilis Triticum aestivum-timopheevi fajhibrideket, amelyeknél a levélrozsda-állóság öröklődésmenetét genetikailag elemezte. Kidolgozta továbbá a körparcellás rendszerű inokulációs rozsdarezisztencia-vizsgálati módszert, ill. számos jelentős módszert fejlesztett ki a gabonafélék szárazságtűrésének megállapítására. Új műszert szerkesztett a szél okozta hajlítóerő mérésére. Számos tudománynépszerűsítő könyv és népszerű szakkönyv szerzője.
Emlékezet
Szegeden (Vidra utca 1.) élt és tevékenykedett, hamvai a Szegedi Fogadalmi Templom Kolumbáriumában nyugszanak. Születésének 100. évfordulóján a Gabonakutató Nonprofit Kft. tudományos emlékülést rendezett tiszteletére (2009. szept.-ben).
Elismerés
Szocialista Munkáért Érdemérem (1952), Munka Érdemrend (1954). Baross László-emlékérem (1979), Fleischmann Rudolf-díj (1993).
Főbb művei
F. m.: Búzanemesítés. (Kísérleti Gazdaságok Évkönyve, 1950)
Kísérleti eredmények őszibúza-fajtáink jarovizációs viszonyaival kapcsolatban. (Agrártudomány, 1950)
Újabb adatok a magyar búzafajták szalmaszilárdságáról, feketerozsda fogékonyságáról és lisztminőség változásáról. (Agrártudomány, 1951)
Ágasbúza-nemesítés a Szovjetunióban. (Agrártudomány, 1952)
Magyar nemesített búzafajták. (MTA Biológiai és Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1952)
Megfigyelések Triticum aestivum x Triticum timopheevi hibrideken. (Növénytermelés, 1953)
Az őszi búza vetés fő irányelvei. (Magyar Mezőgazdaság, 1953)
Beszámoló a búzanemesítés helyzetéről, feladatairól és lehetőségeiről. – A gabonafélék nemesítésének és a terméseredmények gyors növelésének tudományos alapjai. – A gabonafélék vetőmagjának szaporítása. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1955)
Az őszi kenyérgabona-vetés főbb irányelvei. (Magyar Mezőgazdaság, 1955)
A magyar gabonanemesítés eredményei és feladatai. (Agrártudomány, 1955)
A búza és nemesítése. Monográfia. 30 táblával. Rajháthy Tiborral. (Bp., 1955)
A magyar búza. (Természet és Társadalom, 1955)
Adatok az őszi gabonafélék télállóságának új vizsgálati módjáról. (Növénytermelés, 1956)
A gabonafélék termesztése. Monográfia. 1 térképpel. Gonda Bélával, Virágh Istvánnal. (Bp., 1956)
Die Methoden der Staatguterzeugung von „F-Pferdezahnmals.” (Acta Agronomica, 1956)
A búza túlérzékenységi reakciója a porüszögfertőzés hatására. Király Zoltánnal. (Növénytermelés, 1957)
őszi gabonafélék télállóságának új vizsgálati módja. (Agrártudomány, 1957)
A 30 éves Fleischmann-búza. (Magyar Mezőgazdaság, 1957)
Adatok a magyar őszibúza-fajták héjszázalékának vizsgálatához. (Növénytermelés, 1958)
Klimatikus rezisztencia. (Újabb nemesítési módszerek témadokumentációja. Bp., 1958)
40 éves a Kompolti Kísérleti Intézet. (Búzatermesztési Kísérletek, 1958)
Adatok egyes magyar őszibúza-fajták és keresztezési származékok levélrozsda-rezisztenciájáról. – A Kompolti 169 őszi búza fajta kinemesítése. (Növénytermelés, 1959)
Biztosabb termésű búzafajták nemesítésének feltételei és új lehetőségei. Benyújtott doktori értek. (Bp., 1959)
Kísérleti adatok egyes magyar búzafajták csírázásgátlásáról és a csírázás okozta elváltozásokról. (Növénytermelés, 1961)
Búzatermesztési kísérletek. 1952–1959. (Növénytermelés, 1962)
Kukoricatermesztésünk fenyegető betegsége: a rostosüszög. (Élővilág, 1963)
A búza. Monográfia. Mándy Györggyel. (Magyarország kultúrflórája. VIII. köt. 13. füz. Bp., 1963)
A búzanemesítés újabb irányelvei. (Búvár, 1964)
Vizsgálatok új búzanemesítő módszerekkel. Doktori értek. (Szeged–Kiszombor, 1964)
Adatok a búza állóképességének vizsgálatához. (Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Közleményei, 1964)
A búza rozsdarezisztenciára nemesítésének új módszere. (Élővilág, 1965)
A hibridbúza előállításának lehetőségei. (Természettudományi Közlöny, 1965)
Adatok a CCC fajtaspecifikus hatásáról néhány őszibúza-fajtánál. (Növénytermelés, 1966)
Háromszakaszos szelekció levélrozsda-rezisztens búzanövények felismerésére. (Növénytermelés, 1967)
A fajtakérdés és a magyar búzafajták. Monográfia. (Bp., 1967)
Emlékezés Mokry Sámuelre, halálának 60. évfordulóján. (Növénytermelés, 1969)
A gabonatermesztési és nemesítési kutatás eredményei és a gyakorlat. Szerk. (Bp., 1971)
100 éve jelent meg Mokry Sámuel „Búzanemesítés” című könyve. (Növénytermelés, 1975)
Wheat Breading. Theory and Practice. – Búzatermesztés. Elmélet és gyakorlat. (Bp., 1976; oroszul: Moszkva, 1980)
Néhány észrevétel a búza minőségi értékszámáról. (Növénytermelés, 1977)
Az ember és kenyere. (Gondolat zsebkönyvek. Bp., 1980)
150 éve született Mokry Sámuel. (Növénytermelés, 1982 és Békési Élet, 1982)
Búzanemesítő voltam Magyarországon 1948 és 1972 között. Visszatekintés. (Martonvásár, 1999)
ford.: Kappert, H.: A nemesítés öröklődéstani alapvonalai. Kivonatos fordítás. Kiegészítette Daniel Lajos. (Témadokumentáció. Növényvédelem. Bp., 1958).
Irodalom
Irod.: Rajháthy Tibor: Gondolatok L. J. Beszámoló a búzanemesítés helyzetéről, feladatairól és lehetőségeiről c. tanulmánya nyomán. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1955)
Kiss Árpád: L. J.: Wheat Breading. Theory and Practice. – Búzatermesztés. Elmélet és gyakorlat. (Növénytermelés, 1977)
Magassy Dániel: L. J. 75 éves. (Növénytermelés, 1984)
Természettudományi és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988)
Kertész Zoltán: L. J. 80 éves. (Növénytermelés, 1989)
L. J. 90 éves. (Növénytermelés, 1999)
Angyal Béla: Elbeszélt történelem. L. J.: „Apám bukásának az volt az oka, hogy nagyon reálisan látta a helyzetet.” (Fórum. Társadalomtudományi Szemle, 2002)
Kertész Zoltán: L. J. (Növénytermelés, 2003)
Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyiségek adattára. (Szeged, 2008).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
