György Endre
közgazdász, politikus
Született: 1848. március 18. Huszt, Máramaros vármegye
Meghalt: 1927. január 15. Budapest
Család
Református családból származott. Sz: György József (1813–1862) orvos, Lator Borbála. Testvére: György Ödön (1846–1866) joghallgató, György Aladár (1844–1906) író, újságíró és Gergely Károlyné György Ilona. F: Tarczaly Berta. Leánya: Simó Lajosné György Albina.
Iskola
A pesti tudományegyetemen jogtudori okl. szerzett (1869), Pesten statisztikai tanfolyamot végzett (1869). Többször tett tanulmányutat Nagy-Britanniában, Oroszországban és más európai államokban. Az MTA tagja (l.: 1879. máj. 22.; r.: 1919. okt. 23.).
Életút
A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium fogalmazója (1870–1878). A Halmi (1878–1887), majd a Munkácsi választókerület szabadelvű párti országgyűlési képviselője (1887–1890). Londonban egy ideig állami közgazdasági tudósító volt (1900-tól). Br. Fejérváry Géza kormányában földmívelésügyi miniszter (1905. jún. 18.–1905. okt. 18.). Az MTA Nemzetgazdasági Bizottsága előadója (1877–1878).
A Máramaros-Ugocsa Vármegyei Református Egyházmegye, a Tiszántúli Református Egyházkerület és a Konvent állandó tagja. A Ruszinkói Egyházkerület főgondnoka és a Tiszántúli Református Egyházkerület tanácsbírája. A Presbyterian Alliance választmányi tagja.
Hitel-, szociál- és közlekedéspolitikai kérdésekkel foglalkozott. Különösen értékesek a kortárs Angliáról, az angol politikusokat, az angol gazdaságot, bankrendszert és szociálpolitikát bemutató népszerű dolgozatai. Országgyűlési képviselőként, a Képviselőházban elsősorban közlekedési kérdések tárgyalásában vett részt. A Huszadik Század c. folyóirat külső munkatársaként a magyarországi nemzetiségekről, a moldvai csángókról és a zsidóságról jelentek meg tanulmányai. Műfordítóként klasszikus angol közgazdasági és szociológiai munkákat tolmácsolt. Lefordította – többek között – Thomas Robert Malthus angol demográfus híres könyvét (Tanulmány a népesedés törvényéről, 1902). Néhány művét Spudaios álnéven jegyezte.
Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett, a Kerepesi úti Temető halottasházában a református egyház szertartásai szerint szentelték be, a szatmárnémeti családi sírkertben nyugszik. A György-család kastélyát György Endre építette Tiszapéterfalván (Kárpátalja, Nagyszőlősi járás). A nyári lakként használt kastély falára György Endre emléktábláját helyezték el (2003. aug. 20-án). Az egykori kastélyban nyílt meg a Péterfalvai Képtár (1986. aug. 10-én).
Elismertség
Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) igazgatóválasztmányának tagja.
Elismerés
A Nemzetgazdasági Egyesület Korizmics–Weisz-díja (1877), az MTA Dóra-jutalma (1876).
Szerkesztés
Az Új Nemzedék c. ifjúsági lap (1870–1871), a Nemzetgazdasági Szemle (1877–1886) és a Vasúti Közlekedési Közlöny szerkesztője (1879–1886).
Főbb művei
F. m.: György Ödön hátrahagyott munkái. Kiadják testvérei, György Aladár és Gy. E. (Pest, 1869)
Az angol törvények a szegényekről. (Budapesti Szemle, 1873)
Angol államférfiak és szónokok a jelenkorból, élet- és jellemrajzokban. Szónoklati mutatványokkal. Összeáll. (Bp., 1874)
Gy. E. jelentése az angol vasúti törvényhozás történetéről. I–III. köt. 1–6. füz. (Bp., 1874)
Egy olasz államférfi a magyar rablókról. (Budapesti Szemle, 1875)
A helyi közigazgatás Angol- és Francziaországban. 1–2. (Budapesti Szemle, 1876)
Keletre magyar. Magyarország közgazdasági érdekei és teendői Kelet felé. (Bp., 1876)
A különbözeti árszabályok jogosultsága és hatása. (Bp., 1876)
A cash-credit-rendszer a skót bankoknál. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1880. márc. 8.; megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1880)
Gattajai Gorove István emlékezete. Gyűjtemény irodalmi és szónoklati hagyatékaiból. Gy. E. emlékbeszédével. (Bp., 1882)
A kisbirtoki hitelszervezet hiányai. Előadói munkálat az 1885. okt. havában Budapesten tartandó gazdasági congressus alkalmával. (Bp., 1885)
Köznevelés, közszabadság. (Szilágyi album. Írták Sz. I. tanítványai. Bp., 1885)
A helyzet és a Szapáry-kormány. Spudaios álnéven. (Bp., 1892)
Petrus Jenő: A magyarság önvédelme a keleti rítusú egyház idegen nyelveinek beolvasztó hatása ellen. A bevezetést írta. (Debrecen, 1897)
Társadalmi harmónia. (A Magyar Gazda Szövetség kiadványai. 59. Bp., 1902)
A középbirtokos hitele és a szövetkezeti raktár kérdése. (Bp., 1902)
Szeretet a faluban. (Bp., 1904)
Közgazdasági tanulmányok. (Bp., 1905)
Munkásügyek. (Magyarok Északon. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület 1910. évi jún. havában Dániában és Svédországban rendezett gazdasági tanulmányúton szerzett tapasztalatok ismertetés írásban és képben. Bp., 1910)
A munkáskérdés lényege. (Budapesti Szemle, 1916)
A moldvai csángókról. (Budapesti Szemle, 1916)
A zsidókérdés Magyarországon. A Huszadik Század körkérdése. Többekkel. (Huszadik Század, 1917)
Ruszka-Krajna politikai jelentősége. Többekkel. (Bp., 1919)
Nemzetközi szövetkezeti politika. (Bp., 1921)
Széchenyi István közlekedési politikája. (Budapesti Szemle, 1924 és Kultúra és tudomány. 46. Széchenyi eszmevilága. III. köt. Bp., 1924)
A szociális viszonyok Angliában és az Újvilágban. (Magyar Nemzeti Szövetség Könyvtára. Szociálpolitikai sorozat. 1–4. Bp., 1925)
ford.: Malthus, Thomas Robert: Tanulmány a népesedés törvényéről. (Közgazdasági Könyvtár. 8. Bp., 1902)
Escott, Thomas Hay-Sweet: A mai Anglia. I–III. köt. (Bp., 1905–1907)
Webb, Sidney–Webb, Beatrice: Munkásdemokrácia. I–II. köt. (Társadalomtudományi Könyvtár. Bp., 1909).
Irodalom
Irod.: Magyar Írók Névtára. Szerk. Moenich Károly, Vutkovich Sándor. (Pozsony, 1876)
Dékány Miklós: Gy. E. jelentése az angol vasúti törvényhozás történetéről. I–III. köt. 1–6. füz. (Budapesti Szemle, 1878)
Bernát István l. t. beszéde Gy. E. r. t. ravatalánál (Akadémiai Értesítő, 1927)
Bernát István: Gy. E. emlékezete. (Budapesti Szemle, 1929)
Bölöny József: Magyarország kormányai. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013