Bokori József
állatorvos
Született: 1927. február 1. Sopron
Meghalt: 2011. január 25. Budapest
Család
Sz: Bokori Jenő gépészkovács, ill. falusi kovácsmester, Varga Emerencia. Két testvére: Bokori Mária és Bokori Jenő géplakatos. F: Szalay Borbála segédkönyvelő. Elvált. Fia: Bokori György László (1958–) orvos.
Iskola
A soproni Széchenyi István Gimnáziumban éretts. (1946), a Magyar Agrártudományi Egyetem Állatorvos-tudományi Karán állatorvosi okl. (1951), állatorvos-doktori okl. szerzett (1957), az állatorvos-tudományok kandidátusa (1964), doktora (1987).
Életút
Az Állatorvos-tudományi Egyetem Kórbonctani Tanszékének egy. tanársegéde (1950–1954), Belgyógyászati Tanszékének egy. adjunktusa (1954–1969), egy. docense (1969–1973). Az Állathigiéniai Tanszék egy. docense (1973–1974), a Takarmányozási Tanszék tanszékvezető egy. docense (1973–1974), tanszékvezető egy. tanára (1977–1990), nyugdíjas kutatóprofesszora (1990-től). A bagdadi Veterinary College FAO-szakértője (1970–1972). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1959–1962).
A takarmányozás-élettan, az anyagforgalmi betegségek és a takarmánytoxikózisok nemzetközileg is elismert professzora. Különösen értékesek a baromfi emésztésének, vér- és vizelet-összetevőinek, valamint egyik fontos anyagforgalmi betegségének, a köszvénynek kutatása során tett megállapításai. Vezető szerepet játszott az állatifehérje-lisztek összetételére vonatkozó magyarországi kutatásokban, ill. új takarmányanalitikai és -tartósítási módszereket dolgozott ki és vezetett be.
Elismertség
Az MTA Mezőgazdasági Tudományok Osztálya ún. tanácskozási jogú tagja, Állatorvos-tudományi Bizottsága alelnöke.
Elismerés
Akadémiai Díj (1983), Marek József-emlékérem (1991), Ujhelyi Imre-emlékérem (1992), Mócsy János-emlékérem (1993), Darányi Ignác-díj (1999).
Szerkesztés
Az Acta Veterinaria szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: Lovak egynyári szélfű [Mercurialis annua] mérgezése. Kovács Ferenccel, Haraszti Edével. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1955)
Spirocerca lupi okozta féregcsomók miatt létrejött nyelőcsőszűkület és következményes gyomorkitágulás kutyában. – Lovak kísérleti etetése gyommagvakkal. Kovács Ferenccel, Haraszti Edével. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1956)
Súlyos agyi tüneteket okozó epidermiodalis choleteatoma lóban. – Adatok a hazai lóleptospirosis gyógykezeléséhez. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1957)
A juhok pomona-leptospirosisa hazánkban. Kemenes Ferenccel, Szemerédi Gyulával. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1958)
Untersuchungen über die Anwendbarkeit und die Zwischenfälle bei der Durchspülung von Hunden. Fellner Ferenccel, Karsai Ferenccel. (Acta Veterinaria, 1958)
Mérgező és szennyező növények a takarmányban. Monográfia 12 táblával és 141 ábrával. Függelék: A gyakoribb takarmánymérgezések. Haraszti Edével. (Bp., 1959; 2. átd. és bőv. kiad. 1963)
Ló hasűri folyadéka és a vele végzett Rivalta-próba diagnosztikai értéke. 1–2. Csek Jánossal, Tölgyesi Györggyel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1958–1959)
Lovak kóros testűri folyadékainak vizsgálata néhány eset kapcsán. Tölgyesi Györggyel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1960)
Neue Methode zur Harngewinnung von Geflügel. (Acta Veterinaria, 1961)
Adatok a baromfiköszvény kóroktanához. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1962)
Leptospirosa canicula okozta kocavetélések hazánkban. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1962)
A baromfiköszvényről. 1–4. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1962–1966)
A baromfivizelet fizikai tulajdonságaira és kémiai összetételére vonatkozó vizsgálatok. Boldizsár Harrisonnal, Kutas Ferenccel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1963)
A malac-anaemia előfordulásának gyakorisága és gazdasági jelentősége. Horváth Zoltánnal. – Az egészséges baromfi vérének néhány kémiai összetevője, pH-értéke és egyes szerveinek húgysavtartalma. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1965)
A passzázs ütemének tanulmányozása jelzett takarmányokkal baromfiban. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1968)
Lovak influenza equi A2-vírus okozta megbetegedése hazánkban. Többekkel. – Naposcsibék köszvénye és a tífuszos fertőzöttség közötti összefüggés vizsgálata. – Enzimdiagnosztikai vizsgálatok vízibaromfi vérével. Karsai Ferenccel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1969)
Ipari zsírral dúsított takarmánykészítmény etetése csirkékkel. Bajnok Istvánnal, Horváth Zoltánnal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1970)
Incidence of Bovine Mycoplasma Infection in Hungary. Többekkel. (Acta Veterinaria, 1971)
Néhány normál fiziológiai érték meghatározása különböző korú ludakban. Horváth Zoltánnal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1971)
Adatok a bivaly és a teve haemogrammjához. – Vérvétel lúd nyaki vénájából. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1974)
Állatorvostani kórélettan. Egy. tankönyv. Többekkel. (Bp., 1974; 2. átd. kiad. 1982)
A penészflóra ellenőrzésére irányuló higiéniai vizsgálatok nagyüzemi galambállományban. Tenk Istvánnal. – Takarmány- és itatáshigiéniai vizsgálatok nagyüzemi sertéstelepen és modellkísérletekben. Tenk Istvánnal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1975)
Penészflóra-vizsgálat nagyüzem galambállományban. Tenk Istvánnal. (Baromfitenyésztés, 1975)
A bendőtartalom három B-vitaminjának és néhány egyéb paraméterének vizsgálata eltérően takarmányozott házibikákban. Hegedűs Mihállyal, Tamás Józseffel. – A takarmányösszetétel hatása a kocák nemi működésére, a malacszámra és az alomsúlyra. Nagy Bálinttal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1976)
Fejezetek a szarvasmarha- takarmányozás tárgyköréből. I–II. köt. A szarvasmarha-egészségügyi szakállatorvos-képzés keretében elhangzott előadások alapján összeállított segédlet. (Bp., 1977; 2. kiad. 1980)
Ipari abrakkeverékek és takarmány-alapanyagok biotin-tartalmának vizsgálata. Hegedűs Mihállyal, Tamás Józseffel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1977)
Az U-vitamin felhasználása a gazdasági haszonállatok takarmányozásában. 1–2. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1977–1978)
Takarmányozástani gyakorlatok. (Bp., 1978)
A házinyúl takarmányozása. 1–2. Fekete Sándorral. – A kutya takarmányozása. 1–2. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1978)
Fejezetek a sertéstakarmányozás tárgyköréből. I–II. köt. A sertésegészségügyi szakállatorvos-képzés keretében elhangzott előadások alapján összeállított segédlet. (Bp., 1979)
Takarmányozástani óravázlat. B. J. előadásai alapján összeáll. Bögyös Gábor. (Bp., 1979)
A sertés oesophagealis gyomorfekély-betegsége kóroktanának vizsgálata. 1–4. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1979–1981)
Az állati eredetű fehérjetakarmányok szerepe az állattenyésztésben. 1–2. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1980)
Takarmányozástani gyakorlatok. Írta és szerk. (Bp., 1980)
Állatorvosi kórélettan. 3. Egy. tankönyv. Karsai Ferenccel, Kutas Ferenccel. (Bp., 1981)
A szemes kukorica nedves – erjesztéses – tartósításával kapcsolatos vizsgálatok és javaslatok. Kovács Ferenccel. – A takarmány cinktartalmának hatása broilercsirkék súlygyarapodására, takarmányértékesítésére és néhány szervének cinkkoncentrációjára. Fekete Sándorral, Tölgyesi Györggyel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1981)
A sertés B-vitaminellátásának felülvizsgálata. 1–2. Fekete Sándorral, Hegedűs Mihállyal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1982–1983)
Összefüggések keresése a kén és néhány mikroelem anyagcseréje között broilercsirkékben. Tölgyesi Györggyel. – Sertésállományunk ásványianyag-ellátottságáról. 1–2. Tölgyesi Györggyel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1983)
Általános takarmányozástani és takarmányozás-élettani ismeretek. 1. I–II. köt. Egy. tankönyv. (Bp., 1983; 2. kiad. 1988–1991)
Trace Elements in Animal Nutrition. Szerk. (Bp., 1983)
Biogén aminok vizsgálata szilázsokban. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1984)
A nedvesen – erjesztve – tartósított kukorica tárolásának és takarmányértékének komplex vizsgálata. 1–8. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1984–1985)
Állategészségügyi és takarmányozási vizsgálatok eredményeinek alkalmazása az állattenyésztésben. Doktori értek. (Bp., 1986)
Takarmányismeret. – Takarmánytartósítás és -tárolás. Egy. tankönyv. (Bp., 1988)
Az enyvgyártás melléktermékeként képződő főzési iszap takarmányozási értéke. Többekkel. – Nagyüzemi állattartó telepek ivóvizének és néhány folyóvíznek az ásványielem-tartalma Magyarországon. Győriné Demendi Zsuzsannával. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1989)
Takarmányozásismeret, tartósítás és tárolás. (Bp., 1989)
Tömésre használt ludak fölnevelése nagy mennyiségű tömegtakarmány – zöldlucerna – etetésével. Vetési Margittal. – Állatifehérje-lisztek többkomponensű keverékei fehérjeminőségének optimalizálása. 1–2. Többekkel. – Nagyüzemi tehenészetekben etetett tejelési pótabrakok összetételének vizsgálata. Fodor Péterrel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1990)
A lizingyártási melléktermékek takarmányértéke és használatának lehetősége az állatok takarmányozásában. 1–2. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1992)
Takarmányozástan. Többekkel. Egy. tankönyv. (Bp., 1993; 2. jav. kiad. 1996)
A kadmium előfordulása a természetben és annak főbb élettani tulajdonságai. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1994)
Az alumíniumterhelés hatása a csirkék néhány vérparaméterére. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 1995)
A teve emésztése és emésztőszervi betegségei. 1–2. Graf Zoltánnal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1999)
A szerves kötésben levő nyomelemek használata a gazdasági haszonállatok takarmányozásában. Kósa Emmával. (Magyar Állatorvosok Lapja, 2000)
Exoenzimek hatása a takarmányozásban. 1–3. Kósa Emmával. (Magyar Állatorvosok Lapja, 2000–2001).
Irodalom
Irod.: Holló Ferenc–Várallyay Gyula: 10 kérdés – 10 felelet. Beszélgetés B. J. professzorral a takarmányozás főbb kérdéseiről. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1977)
Természettudományi és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988)
B. J. professzor 75 éves. (Magyar Állatorvosok Lapja, 2002)
Gundel János: B. J. professzor 80 éves. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 2007)
Hullár István: B. J. professzor 80 éves. (Magyar Állatorvosok Lapja, 2007)
Hullár István: In memoriam B. J. (Magyar Állatorvosok Lapja, 2011).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013