Gulyás Sándor
biológus, növényanatómus, méhész
Született: 1933. április 9. Köröstarcsa, Békés vármegye
Meghalt: 1996. december Szeged
Temetés: 1996. december 30. Szeged
Család
Sz: Gulyás Sándor, Bacsó Margit. Két testvére volt, mindkettő pedagógus. F: Szántó Éva biológia–kémia szakos középiskolai tanár. Egy leányuk született.
Iskola
Elemi iskoláit Mezőberényben és Békésen végezte, a szeghalmi Péter András Gimnáziumban éretts. (1952). A Szegedi Tudományegyetemen biológia–kémia szakos tanári okl. szerzett (1956), doktorált (1961); Gödöllőn méhészmesteri képesítést szerzett (1961), a biológiai tudományok kandidátusa (1971), habilitált (1995), magántanári kinevezést nyert (1995). Az MLEE általános tagozatán (1963), majd filozófia szakosítóján végzett (1970).
Életút
A szegedi Ságvári Endre Gimnázium (1956–1957), a szegedi Tömörkény István Gimnázium (1957–1958), a Szegedi Tanítóképző Intézet tanára (1958–1960). A Szegedi Tudományegyetem, ill. a JATE TTK Növénytani Tanszék tanársegéde (1961–1962), egy. adjunktusa (1963–1969), egy. docense (1970–1996), a Tanszék vezetője (1982-től) és az Egyetemi Füvészkert igazgatója (1982- től). A JATE TTK dékánhelyettese (1980–1983), az Egyetemi Tanács tagja (1983–1990). A JATE TTK magántanára (1995–1996).
A magyarországi virágos növények florális és extraflorális nektáriumainak morfológiájával, anatómiájával, produkciójával foglalkozott; a magyarországi nektárbiológiai kutatások elindítása. Vizsgálta még a magyarországi kender minőségét, új eljárást dolgozott ki az őszibarack szálvesszős metszéssel való termesztésére.
Emlékezet
Szegeden élt év tevékenykedett, a Szegedi Református Temetőben nyugszik.
Elismertség
Az MTA Botanikai Bizottsága tagja, Növényszerkezet-tani és -anatómiai Albizottsága elnöke (1988-tól). A Magyar Biológiai Társaság Növényanatómiai Szakosztályának tagja.
Elismerés
Jávorka Sándor-díj (1990), Bessenyei György-emlékérem (1992).
Szerkesztés
Az Acta Biologica Szegediensis (1982-től), a Tiscia (1983–1990), a Méhészet c. folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja (1984– 1986), a Botanikai Közlemények szerkesztője (1988–1996).
Főbb művei
F. m.: A Selaginellák levélepidermisének vizsgálata. Egy. doktori értek. (Szeged, 1961)
Virág nélküli nektárforrásaink. (Méhészet, 1964)
A növények nektártermelésének szabályzói. 1–2. Halmágyi Leventével. (Méhészet, 1965)
Angaben zur Anatomie der Nektarien der Centaureae. Pesti Józseffel. (Acta Biologica Szegediensis, 1966)
Szerkezet és produkció kapcsolata Labiatae nektáriumokban. Kand. értek. (Szeged, 1968)
Ultrastructure and Mechanism of Secretion in Extrafloral Nectaries of Ricinus Communis. (Acta Biologica Szegediensis, 1975)
A méhlegelő. Halmágyi Leventével, Keresztesi Bélával. (Bp., 1975; 2. átd. kiad. 1991)
Az őszibarack gyógymetszése. Összeáll. Hegedűs Antallal. (Bp., 1979)
Floral Nectaries of Species of Papilionaceae. Kincsek Irénnel. (Acta Biologica Szegediensis, 1982)
A méhészet kézikönyve. I–II. köt. Nikovitz Antallal. (Bp., 1983)
Új módszer a búza- és a rozsfajták hidegtűrésének tanulmányozásához. Pálfi Gáborral, Kertész Zoltánnal. (Növénytermelés, 1986)
Termesztett paradicsomfajták termésfalának szöveti felépítése és a gépi betakarítás kapcsolata. Bíró Margittal, Pál Miklóssal. (Botanikai Közlemények, 1986)
A virágzatok különböző részeinek pollenérési sorrendje, minősége és a mintavétel módszere. Többekkel. (Növénytermelés, 1987)
Supplementary Investigations into the Range of Relation of Angiospermous Species on the Basis of the Proline Concentration of Pollen. Pálfi Gáborral. (Acta Botanica, 1987)
ősi famaradvány a Kettős-Körösből. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei, 1989)
A zárvatermő fajok felosztása a pollenszemek prolin értékei alapján. Pálfi Gáborral. (Botanikai közlemények, 1989)
Floral Nectaries and Nectar Production of Sour-Cherry cv. „Pándy” Clones. 1–2. Oroszné Kovács Zsuzsannával. (Acta Botanica, 1989)
A napraforgó virágzásbiológiája. Frank Józseffel, Németh Gizellával. (Magyarország kultúrflórája. 6. A napraforgó. Bp., 1989)
Paprikafajták nektármirigyei és méhészeti jelentőségük. Darók Judittal. – Auxinautotróf és heterotróf dohánykalluszok morfológiai és anatómiai összehasonlítása. Szabó Margittal, Takács Edit. (Botanikai Közlemények, 1990)
A virágporok élettani hatása és pollentartalma. (Méhész Újság, 1990)
Nectary Surface of Plum Varieties. Oroszné Kovács Zsuzsannával, Kaposvári Ferenccel. – Comparison of the Pollen of Various Angiospermous Taxa and The Sporae of Ferns for Proline Concentration and Quality. Pálfi-Deim Gáborral. (Acta Botanica, 1991)
A pollentartalom és a mézminősítés. (Méhész Újság, 1991)
Proline Concentration, Drought Tolerance and Water Deficiency in Wheat Varieties. Pálfi- Deim Gáborral, Cseuz Lászlóval. (Acta Botanica, 1992)
Heterostyliás virágaink florális nektáriumai. Gulyás Évával. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae. Sectio Biologica, 1993)
Összehasonlító virágmorfológiai vizsgálatok paprikafajtákon. Többekkel. (Botanikai Közlemények, 1994).
Irodalom
Irod.: Szegedi egyetemi almanach. 1921–1996. (Szeged, 1996)
Babos Károly–Mihalik Erzsébet: In memoriam G. S. Művei bibliográfiájával. (Botanikai Közlemények, 1996)
Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. (Szeged, 2008).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
